Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "history of psychology" x
  • All content x
Clear All

Imre Sándor, a pedagógia professzora az 1920-as évek közepén felismerte, hogy külön intézetet kellene alapítani a pszichológiaoktatás számára a szegedi egyetemen. 1926 októberében felterjesztette kérelmét a bölcsészkari vezetés felé, Málnási Bartók György, a Filozófia Tanszék professzora támogatása mellett. 1929. december 18-án Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter megalapította a Pedagógia Lélektani Intézetet a szegedi egyetemen, és kinevezte az új intézet élére Várkonyi Hildebrand Dezső (1988–1971) bencés paptanárt. Ezzel Magyarországon elsőként alakult pszichológiai intézet egyetemi kereteken belül. A cikk a szegedi lélektan intézményes történetét követi végig a Várkonyi vezette intézet megalakulásától napjainkig.

Restricted access

Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan „értelemkeresése” stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a „belső pszichológiatörténetben” hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára.

Restricted access

Mystical Tradition . Princeton : Van Nostrand . Baker , David B. (ed.). 2012 . The Oxford Handbook of the History of Psychology: Global Perspectives . Oxford, New York : Oxford University Press

Restricted access

A tanulmány az erdélyi magyar pszichológia, s különösen a kísérleti megközelítés és az oktatás alakulásával foglakozik a kezdetektől 1989-ig. A kezdeteket a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításától (1872) a felszámolásáig (1919) tartó időszakban Parádi Kálmán, első erdélyi „Physiológiai lélektan”-a (1887), Lechner Károly pszichiáterprofesszor, Palágyi Menyhért filozófus reakcióidő-vizsgálatai (1906) és Böhm Károly filozófiaprofesszor tevékenysége illusztrálja. A két világháború között Erdélyben csak a kolozsvári román I. Ferdinánd Király Egyetemen volt lehetőség pszichológiát és filozófiát tanulni; a pszichológiai érdeklődést egyesületek, folyóiratok tartották fenn. A második bécsi döntés utáni időszakban (1940–1944), a Szegedről Kolozsvárra visszaköltözött egyetem Lélektani Intézetében (professzor: Várkonyi Hildebrand Dezső), majd 1945–1959 között létrejött Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai Tanszéke (vezetője 1946–1947-ben Harkai Schiller Pál, majd Zörgő Benjamin) tevékenységéhez kapcsolódik a képzés és kutatás. A következő fejlődési szakasz a kényszeregyesített Babeş-Bolyai Egyetem Pszichológiai Tanszéke magyar tagozatának munkájához (Zörgő Benjamin, Fodor Katalin, Kulcsár Tibor) kapcsolódik. 1982 és 1989 között a romániai pszichológia teljes betiltása következik be, és csak Ceauşescu diktatúrájának 1989-es megdöntése után szerveződik újra.

Restricted access

A jelen tanulmány a magyarországi pszichológiai és pszichiátriai szakfolyóiratokban megjelent publikációk alapján átfogó és kimerítő áttekintését adja a Magyarországon 1960 és 2008 között végzett kultúraközi és kulturális összehasonlító vizsgálatoknak. A kutatásokat részben időrendben, évtizedekre tagolva, részben tematikusan ismerteti. A tanulmány bemutatja, hogy az ország fokozatos nyitottá válása miként tette lehetővé magyar és külföldi kutatócsoportok együttműködését. Kiemelten kezeli a rendszerváltást, amely a kutatott témák, kutatott országok és a kutatásban résztvevő kollégák számának ugrásszerű növekedését eredményezte. A tanulmány célja, hogy az e területen felgyülemlett tudást és ismeretet egységben láttassa, és ezzel megalapozza a hazai kulturális összehasonlító pszichológiát mint hagyományokkal rendelkező önálló diszciplínát.

Restricted access

A Magyar Pszichológiai Társaság ünnepi közgyűlésén tartott előadás folytatja a magyar pszichológia múltjának felderítését. Rendszeresen áttekinti, hogy a magyar társadalom történetének egymást követő nyolc szakasza milyen korlátokat szabott a pszichológia fejlődésének, és milyen akadályokat gördített útjába az 1920-as évektől kezdődően, a második világháborút követően, a rendszerváltás utáni évtizeddel bezáróan. A kontraszelekciós hatásokkal azonban az egyetemi és akadémiai keretekben intézményesedő tudományág sikerrel birkózott meg. Tükrözik ezt - arányosan nyolc pozitívum - többek között a magyar tudósok külföldi sikerei, a hazai pszichológia előrevivő szemléleti sajátosságai, a szakterület egészséges generációs összetétele, publikációs termése, a képzést megújító reformjai, valamint a Társaság betöltött missziója.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Magda Ritoókné Ádám, Olivér Nagybányai Nagy, Csaba Pléh, and Attila Keresztes

VárinéSzilágyiIbolya: Építészprofilok, akik a 70-es, 80-as években indultak(Ritoókné Ádám Magda)      407RacsmányMihály(szerk.): Afejlődés zavarai és vizsgálómódszerei(Nagybányai Nagy Olivér)     409Új irányzatok és a bejárt út a pszichológiatörténet-írásban (Mandler, G.: Interesting times. An encounter with the 20th century; Hergenhahn, B. N.: An introduction to the history of psychology; Schultz, D. P.,Schultz, S. E.: A history of modern psychology; Greenwood, J. D.: The disappearance of the social in American social psychology;Bem, S.,LoorendeJong, H.: Theoretical issues in psychology. An introduction; Sternberg, R. J. (ed.)Unity in psychology: Possibility or pipedream?;Dalton, D. C.,Evans, R. B. (eds): __

Restricted access

Summary  

Among the many statistics on science, called scientometrics, bibliometrics holds a privileged place. Bibliometrics is one of the few subfields concerned with measuring the output side of science. According to most “histories”, bibliometrics owes its systematic development mainly to D.J.D. Price and Eugene Garfield, as founders. The few works conducted before the 1950s are usually relegated to prehistory. This paper documents how the systematic counting of publications originated with psychologists. In the early 1900s, psychologists began collecting statistics on their discipline. Publications came to be counted in addresses, reviews and histories of psychology for several decades. The aim was to contribute to the advancement of psychology. Far from being a negligible output of a prehistoric type, both the volume and the systematicness of these efforts are witnesses to what should be considered as pioneering work, and their authors considered as forerunners to bibliometrics.

Restricted access

References Benjamin , L. T. & Baker , D. B. (Eds) ( 2000 ). History of psychology: The Boulder Conference . American Psychologist , 55 , 233 – 254

Open access

. Theoretical aspects of pattern analysis 31 45 Pléh, Csaba 2000. A lélektan története [The history of psychology]. Osiris Kiadó, Budapest

Full access