Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba

Effective integration of hospice palliative care into national oncology and general practice

Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Horváth
,
Katalin Rácz
,
Nikoletta Jakus
,
Adrienne Kegye
, and
Katalin Hegedűs

588–e653. 3 Radbruch L, Paine S. White paper on standards and norms for hospice and palliative care in Europe: Part 2. Eur J Palliative Care 2010; 17

Restricted access

.] 2009 Pilling, J.: Approach and attendance systems of hospice care. In: Horti, J., Riskó, Á. (eds.): Practical oncopsychology. [A hospice

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Hegedűs
,
Miklós Lukács
,
Judit Schaffer
, and
Ágnes Csikós

–87. Radbruch, L., Payne, S., et al.: White paper on standards and norms for hospice and palliative care in Europe – part 1. Recommendations from the European Association for Palliative Care. Eur. J. Palliat. Care, 2009, 16 (6), 278

Open access

Hospice-betegek körében a depresszió gyakori jelenség. Az utóbbi években a nemzetközi szakirodalom új jelenséggel, a demoralizációval is foglalkozik. Klinikai vizsgálatok szerint a depressziónál jobban jellemzi a palliatív ellátásban lévő betegek állapotát. Magyarországon a demoralizációval kapcsolatban még nem történtek vizsgálatok. Célkitűzés: A demoralizációs skála magyarországi bevezetése, gyakorlati hasznosíthatóságának megismerése. A demoralizáció és a depresszió vizsgálata, összehasonlítása. Módszer: A demoralizációs skála magyarra fordítása és felvétele a Beck-féle rövidített depressziós skálával együtt Pécsen az intézeti és otthoni hospice-ellátású betegek körében. Eredmények: A súlyosan demoralizált, ugyanakkor nem depressziós betegek aránya 10,5–21%. A demoralizáció súlyosságát tekintve 37–53% a súlyosan demoralizáltak aránya. Jelentősen demoralizáltabbak és depressziósabbak azok a betegek, akik fájdalomtól vagy súlyos fizikális panasztól szenvednek. Következtetés: Hospice-betegek körében a demoralizáció magasabb arányban jelenik meg, mint a depresszió. A demoralizációs skála alkalmas a betegeket foglalkoztató érzések, gondolatok megismerésére. A fizikai tünetek enyhítése befolyásolja az érzelmi állapotukat. A demoralizációs kérdőív hazai bevezetésével nyert eredmények alapján a módszer jó eszköze lehet a pszichés vezetésnek a palliatív ellátásban. Orv. Hetil., 2012, 153, 737–743.

Restricted access

References 1 Hegedűs K, Lukács M, Schaffer J, et al. Situation, possibilities and difficulties of the hospice and palliative care in Hungary. [A hazai hospice- és

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Edit Révay
,
Adrienne Kegye
,
Ágnes Zana
, and
Katalin Hegedűs

.: Professional burnout and social support in the workplace among hospice nurses and midwives in Poland. Int. J. Nursing Pract. 2012, 18 (6), 595–603.

Open access

. 2016; 52: 575–581.e1. 2 Révay E, Kegye A, Zana Á, et al. The everyday life of survivors. The quality of life of hospice workers. [A túlélők mindennapjai. A hospice

Open access

A hospice önkéntesség lélektani vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése

The review of the current literature on the psychological aspects of hospice volunteering

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
László Dorner
,
Anita Fürné Mosoni
, and
Andrea Hatvani

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira.

Módszer

Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők).

Eredmények

A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik.

Következtetések

A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.

Restricted access

Mikor és hogyan integráljuk az onkológiai és a palliatív ellátást?

When and how to integrate oncology and palliative care?

Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Horváth
,
Enikő Földesi
, and
Katalin Hegedűs

Radbruch L, Payne S. White paper on standards and norms for hospice and palliative care in Europe: Part 1. Eur J Palliative Care 2009; 16: 278–289; Part 2. Eur J Palliative Care. 2010; 17: 22

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mónika Menyhért
,
Ágnes Csikós
,
Ildikó Radványi
, and
Csilla Busa

–459. Alexander, P.: An investigation of inpatient referrals to a clinical psychologist in a hospice. Eur. J. Cancer Care, 2004, 13 (1), 36–44. 60/2003 (X. 20) Regulations of minimum professional conditions necessary for the provision

Restricted access