Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "humán erőforrás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Földvári
,
Ildikó Szy
,
János Sándor
,
Gábor Pogány
, and
György Kosztolányi

A ritka betegségekkel sújtottak ellátásának jellemzője a jelentős diagnosztikus késedelem. Célkitűzés: Az ezzel kapcsolatos problémákat vizsgálta az EurordisCare2 14 országban betegszervezetek segítségével. Módszerek: Összesen 252 magyar beteg (cisztás fibrosis, Duchenne muscularis dystrophia, sclerosis tuberosa, retinitis pigmentosa, Williams-szindróma) esetében történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: A diagnosztikus késedelem az európai mediánnál hosszabb volt Magyarországon (cisztás fibrosis: 227 vs. 45 nap; Duchenne-féle muscularis dystrophia: 467 vs. 360 nap; sclerosis tuberosa: 155 vs. 120 nap). A betegek tapasztalatai hasonló eloszlást mutattak Magyarországon, mint Európában. Hazánkban a téves diagnózisok részaránya 30,8% (Európa többi országában: 41%), a régión kívül kapott diagnózisok részaránya 34,8% (EU: 26%) volt, továbbá a betegek 19,9%-a soknak vagy nagyon soknak érezte kiadásait (EU: 10%). A magyarországi betegek 27,4%-a rossznak érezte a diagnózis közlését (EU: 35%). Következtetések: A vizsgálat kvalitatív módon demonstrálta, hogy a ritka betegségek diagnózisával kapcsolatos problémák nem elszigetelt jelenségek, rámutatott a beavatkozást igénylő területekre, alátámasztva az ellátás szakértői központokba szervezésének szükségességét. Orv. Hetil., 2012, 153, 1185–1190.

Restricted access

Egy hagyományos iparág átalakulásának humán dimenziói: a magyar könnyűipar esete

Human Dimensions of a Restructuring Traditional Sector: The Case of the Hungarian Light Industry

Educatio
Authors:
Ernő Molnár
,
Márk Mészáros
, and
Csongor Nagy

A nemzetközi termelési hálózatokba tagozódott, félperiférikus helyzetű magyar textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó (TCLF) ipar zsugorodik. Szerkezet- és generációváltási folyamatai mégis nagyarányú munkaerőhiányt teremtenek, melynek kezelése a könnyűipari szakmák iránti csekély érdeklődés és az iparágspecifikus tudás (újra)termelését szolgáló intézményrendszer visszafejlődése miatt komoly kihívás. Cikkünkben a könnyűipar munkaerőigényeket meghatározó szerkezeti és területi jellemzőit, majd – friss terepi kutatásainkra építkezve – a cégek kényszerek mentén formálódó humán stratégiáit mutatjuk be. Végül, a diszkusszióban a globális termelési hálózatok (GPN) elméleti keretrendszerében értelmezzük eredményeinket. Fő következtetésünk, hogy a termelési hálózatokban történő hosszabb távú (sikeres) részvétel, illetve a megfelelő humánerőforrás-utánpótlás egymást kölcsönösen feltételezi.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Pónusz
,
Dalma Kovács
,
László Bence Raposa
,
Márta Hock
,
Tamás Decsi
,
János Kránicz
, and
Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349.

Restricted access

Az utóbbi néhány évtized megmutatta, hogy az európai foglalkoztatottság/foglalkoztathatóság és versenyképesség csakis abban az esetben kerülhet a világ élvonalába, ha a „potenciális munkaerő” felkészültségét biztosító oktatás és szakképzés (beleértve a felsőoktatást is) illeszkedik a piaci elvárásokhoz, ha képes lépést tartani a dinamikusan fejlődő világgal. A munkaerő-piaci alkalmazhatóság követelményeit a munkaadók európai szövetsége (UNICE) - a Bologna-folyamat támogatójaként -, legutóbb 2004-ben tette közzé. A tanulmány egyrészt a munkaadói oldal szakképzéssel szembeni elvárásainak „történetiségébe” nyújt bepillantást, másrészt vázolja a gazdaság munkaerő-fejlesztéssel szembeni elvárásait, a kompetencia alapú fejlesztés iránti érdekeltség megjelenését, azokat a főbb folyamatokat, elemeket, amelyek mára paradigmaváltást, új személetmódot követelnek a humán erőforrás fejlesztésében.

Restricted access

A szerző áttekinti a hazai körzeti orvosi rendszer háziorvosi rendszerré való átalakulásának történetét, érintve a főbb szakmai, képzési, jogi és pénzügyi vonatkozásokat. A jelenlegi problémák fő okait a humán erőforrás és utánpótlásának elégtelenségében, az alulfinanszírozottságban, az adminisztrációs túlterhelésben, a minőségi munkában való érdekeltség hiányában és a jogszabályi környezetben látja. Összehasonlítja az aktuális nemzetközi tapasztalatokkal, elemzi ezek eredményeit. A változásban lévő környezet más egészségügyi struktúrát, nemcsak orvos által végezhető ellátást, prevenciós szemléletet és a lakosság részéről is más hozzáállást igényel. A továbblépés egyik irányát a más munkatársak bevonásával kialakítható, közeljövőben bevezethető praxistársuláson alapuló modellkísérletben látja. Ezek a tapasztalatok beépíthetők lennének egy későbbi, a munka minőségét is elismerő finanszírozási reformba, amelynek elemeire javaslatot is tesz.

Restricted access

TÁRKI (2002): IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok , 2002/3. WEF (2005): World Competitiveness Report. New York: World Economic Forum. Appel… (2005): Appel des

Restricted access

/emberi eröforrás menedzsment KIS P. I. (1994) Humán eröforrás menedzsment I-II . Emberi Eröforrások Fejlesztése Alapítvány, Gödöllö Humán eröforrás

Restricted access

Versenyben a felzárkózásért

Hungary in Competition for Social and Economic Increase

Educatio
Author:
István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Lang
,
Krisztina Czebe
,
Balázs Gieszer
, and
Ferenc Rényi-Vámos

A tüdőtranszplantáció jelenti gyakran az egyetlen lehetséges megoldást a tüdő konzervatív kezelésre rezisztens – parenchymás vagy vascularis – betegségei esetében. Az International Society for Heart and Lung Transplantation 2012-ben közzétett statisztikája szerint 2010-ben világszerte több mint 3500 tüdőtranszplantációt végeztek. A Bécsi Orvostudományi Egyetem, Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán, amely a világ egyik vezető tüdőtranszplatációs centruma, prof. dr. Walter Klepetko irányításával 1989 óta mintegy 1500, 2012-ben 115 tüdőtranszplantációs műtét történt. Bécsben transzplantálják, más közép-európai országokhoz hasonlóan, a magyar betegeket is. Az indikáció felállítása, a beteg felkészítése, a donorszerv kiemelése, a gondozás hazánkban már fokozatosan megvalósult. Jóllehet, a transzplantációs műtét ma is Bécsben történik, a humán erőforrás itthon rendelkezésre állna: 2003 óta a magyar betegek nagy részét is jelen sorok két sebész szerzőtársa operálta. Az eljárás iránti hazai igény 1999 óta folyamatosan növekszik, és lassan eléri azt a számot, ami indokolja az önálló nemzeti program elindítását, amelynek személyi feltételei már adottak. A tárgyi feltételek megteremtése részben finanszírozási, részben szervezési kérdés. A továbblépéshez egészségpolitikai döntésre van szükség. Orv. Hetil., 2013, 154, 868–871.

Open access

humán erőforrás fejlesztésében. Budapest, OFA, Piacgazdaság Alapítvány. befektetői igények érvényesítése a humán erőforrás fejlesztésében

Restricted access