Search Results

You are looking at 1 - 10 of 150 items for :

  • "hypertonia" x
Clear All

treatment of hypertension (The guideline of Hungarian Society of Hypertension 2015). [A hypertoniabetegség ellátása. (Az MHT szakmai irányelve 2015).] Hypertonia és Nephrologia, 2015; 19(Suppl 1): 1–38. [Hungarian

Restricted access

trials. JAMA, 1994, 272 (24), 1932–1938. 3 Kiss, I., (ed.): Treatment of hypertension disease. [A hypertoniabetegség ellátása.] Hypertonia és Nephrologia, 2015

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Hussein, Emese Mezősi, Beáta Bódis, Orsolya Nemes, Károly Rucz and László Bajnok

helyzetén?] Hypertonia és Nephrologia, 2009, 13 (1), 11–21. [Hungarian] 13 Hambling, C., Jung, R. T., Gunn, A., et al.: Re-evaluation of the captopril test for the

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A Ménière-betegség a vestibularis szindrómák közé tartozik, melyek közül ugyan csupán a második leggyakoribb, jelentőségét mégis a kifejezett, életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek adják. Ezek közé tartoznak a váratlanul, vegetatív tünetekkel jelentkező forgó jellegű szédüléses epizódok, tinnitus, füldugulás és sensorineuralis halláscsökkenés. Célkitűzés: Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a hypertonia, valamint a diabetes hogyan és milyen mértékben befolyásolhatja betegeink állapotát és gyógyszeres kezelésük hatékonyságát. Hipotézisünk szerint a komorbiditások jelentős hatást fejtenek ki mind az életminőségre, mind pedig az életminőségi kontroll lehetséges eszközeinek hatékonyságára. Anyag és módszer: Hipotézisünk igazolására 105 (31 férfi, 74 nőbeteg, átlagéletkor: 57,4 év ± 11,05 SD) klinikai diagnózissal rendelkező, jelenleg is kontroll alatt álló Ménière-beteg követése történt meg, a MedSol-rendszerben elérhető kórlapok retrospektív módon történő elemzésével. Az adatok statisztikai elemzését az IBM SPSS V24-es program segítségével hajtottuk végre. Mivel a legtöbb paraméter nem mutatott normáleloszlást, nem parametrikus teszteket alkalmaztunk. Eredmények: Betegcsoportunk elemzésekor a komorbid betegek nagyobb arányú megjelenését tapasztaltuk. A hypertonia befolyásoló hatását támasztja alá a rohamok megjelenésében megfigyelhető tendencia, a betahisztinkezelés átlagosan magasabb napi dózisa, illetve a keringésjavító infúziós kezelések alkalmazásának magasabb igénye. Hallásromlás tekintetében a diabetes negatív hatását támasztja alá a nagyobb fokú hallásromlás magasabb aránya, illetve a hallásprofil változásában létrejövő magasabb arányú romló tendencia, hypertonia esetében pedig a szteroidkezelésre adott negatív válasz. Következtetés: Összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes társbetegségek saját megfigyeléseink szerint egyértelműen negatívan befolyásolják Ménière-betegeink állapotát, gyógyszeres kezelésének hatékonyságát, ezért hangsúlyozzuk, hogy a megfelelő belgyógyászati kontroll elősegítheti a tüneti kezelés hatékonyságát, a panaszmentesség elérését. Orv Hetil. 2019; 160(4): 144–150.

Open access

Absztrakt:

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumfajokból álló mikrobanépesség él a bélrendszerében, amit ma bélmikrobiomnak hívunk. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitásának) csökkenése szoros kapcsolatot mutat a funkcionális bélbetegségekkel, az elhízással, a 2-es típusú diabetesszel és a cardiovascularis betegségekkel, valamint sok autoimmun megbetegedéssel. A székletgenomikai teszt során a bélflórát alkotó fajok pontos identifikálása és filogenetikai azonosítása révén meghatározható a diverzitás változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése. Praehypertoniás, hypertoniás egyénekben a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumok elszaporodása, míg a Bacteroidetes törzsek csökkenése gyakrabban volt kimutatható, mint normotonia esetén, mindemellett az egyes baktériumtörzsek fiziológiai aránya kevésbé volt kiegyenlített. Az első megfigyelések arra utalnak, hogy kapcsolat állhat fenn a magas vérnyomás és az intestinalis baktériumflóra egyensúlyának megbomlása között, mind állatkísérletekben, mind emberben észlelhető hypertonia esetén. A vizsgálatok eredményei azt is felvetik, hogy a bél mikrobiotájának étrenddel történő célzott befolyásolása a magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésének új innovatív módszere lehet. Orv Hetil. 2018; 159(9): 346–351.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az alkohol és a dohányzás vérnyomásra gyakorolt együttes hatásáról hypertoniás betegekben még hiányosak az ismereteink, bár tudjuk, hogy mindkettő cardiovascularis kockázati tényező. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy középkorú hypertoniás betegekben összehasonlítsuk a nem dohányzó és alkoholt rendszeresen nem fogyasztók vérnyomásértékeit, a célvérnyomást elérők arányát és a szívfrekvenciát azokéval, akik rendszeresen dohányoznak és alkoholt fogyasztanak. Módszer: A Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisából 12 615, 45–64 éves beteg (6341 férfi és 6274 nő) került a jelenlegi elemzésbe, akiknél önbevallás alapján regisztráltuk a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértékét. Eredmények: Az átlagéletkor 55,8 ± 5,7 év (férfiak) és 56,1 ± 5,5 év (nők) volt. A férfiak 40,8%-a, a nők 27,2%-a rendszeresen dohányzott. A rendszeres alkoholfogyasztók aránya férfiaknál 38,1%, nőknél 12,5% volt. A nők esetében minden csoportban nagyobb (p<0,001) volt a célvérnyomást elérők aránya, mint a férfiaknál. A rendszeresen dohányzó és alkoholt fogyasztó betegek esetében kisebb volt a célvérnyomást elérők aránya, mint akik nem fogyasztanak rendszeresen alkoholt, és nem dohányoznak: a férfiak esetében 31,1% a 46,6%-kal szemben (p<0,001), nők esetében 41,1% a 49,8%-kal szemben (p<0,01). A szívfrekvencia átlaga nagyobb a csak dohányzók vagy rendszeres alkoholfogyasztók esetében. Következtetés: A rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás rontja a célvérnyomás elérésének esélyét középkorú, kezelt hypertoniás személyekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1252–1259.

Open access

Absztrakt

A közleményben a szerző cardiovascularis megbetegedésekben az oxidatív stressz szerepével kapcsolatos eddigi munkásságát foglalja össze röviden. In vitro biokémiai, biofizikai és in vivo állatkísérletes vizsgálatokkal igazolta az oxidatív stressz lényeges szerepét az amiodarontoxicitás patogenezisében, valamint azt, hogy az amiodaronnal együtt adott antioxidánsok az amiodarontoxicitással szemben legalább részleges védőhatást nyújtanak úgy, hogy az amiodaron antiarrhythmiás hatását nem csökkentik, sőt esetleg fokozzák. Ezáltal lehetővé válhat a leghatékonyabb antiarrhythmiás szerként ismert, de nem ritka és potenciálisan súlyos mellékhatásai miatt csak korlátozottan alkalmazható amiodaron szélesebb körű alkalmazása. Humán vizsgálatban bizonyította, hogy a megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség leggyakoribb prekurzor állapotának tekinthető hypertoniás normális ejekciós frakciójú betegekben az oxidatív stressznek, gyulladásnak primer oki szerepe lehet a bal kamrai szisztolés, diasztolés és pitvari diszfunkcióban, amelyek fontos meghatározói a hypertoniás szívbetegség megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenségbe történő átmenetének. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1921–1925.

Open access

Absztrakt

Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Légzéstudományi Társaság új, 2015. évi ajánlása finomította a pulmonalis hypertonia diagnosztikus kritériumait. Új diagnosztikus algoritmust javasoltak a kivizsgálás menetére. Az új gyógyszerek bevonásával megújították a terápiás algoritmust is. A hagyományos, szekvenciális kombináció mellett megfogalmazták az azonnali (iniciális) kombináció lehetőségét is. Ráirányítják a figyelmet a centrumban történő kezelés kiemelkedő szerepére. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1522–1525.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Szenczi, Kristóf Karlócai, László Bucsek and János Rigó

Absztrakt

Az idiopathiás pulmonalis artériás hypertonia ismeretlen eredetű kórkép, amelyet a pulmonalis erek progresszív obstrukciója következtében kialakuló emelkedett pulmonalis rezisztencia és következményes jobbszívfél-elégtelenség jellemez. Idiopathiás pulmonalis artériás hypertonia mellett kialakult terhesség során az anyai és magzati halálozás rendkívül magas, ezért az ebben a kórképben szenvedő betegeknél a terhesség vállalása kontraindikált. A szerzők az első, Magyarországon gondozott, idiopathiás pulmonalis artériás hypertoniában szenvedő beteg sikeres terhességének esetét ismertetik. Az esetbemutatás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy idiopathiás pulmonalis artériás hypertoniával szövődött graviditás monitorozása és ellátása multidiszciplináris feladat. Szülész-nőgyógyász, belgyógyász-kardiológus és aneszteziológus együttműködése szükséges a terhesség, a szülés és a post partum időszak folyamán. Azokat a betegeket, akik a magas kockázat ellenére vállalják a terhesség kihordását, multidiszciplináris háttérrel rendelkező szülészeti centrumokba javasolt irányítani. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 593–595.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Simonyi and Réka Kollár

. (ed.): Professional and organizational guidelines of treatment of hypertension in adults and children. [A hypertoniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei.] Hypertonia és Nephrologia, 2009, 13 (Suppl. 2) , 89

Restricted access