Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "hypoxiás-ischaemiás encephalopathia" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Kata Kovács, Enikő Szakmár, Ünőke Méder, Márton Kolossváry, Zsolt Bagyura, Lilla Lamboy, Zsuzsanna Élő, Attila Szabó, Miklós Szabó and Ágnes Jermendy

Szabó, M.: Hypoxic-ischaemic encephalopathy in neonates. In: Papp, Z. (ed.): Handbook of perinatology. [Hypoxiás-ischaemiás encephalopathia újszülöttkorban. In: Papp, Z. (szerk.): A perinatológia kézikönyve

Open access

Az asphyxiát elszenvedett újszülöttek kezelésében ígéretes lehetőség a mérsékelt, teljestest-hypothermia, amely több támadásponton képes csökkenteni a hypoxia-ischaemia által beindított biokémiai kaszkádot, valamint a maradandó szervkárosodást. Célkitűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy esetszámú hatékonysági vizsgálatot megelőzően felmérje a mérsékelt teljestest-hypothermia biztonságosságát és technikai kivitelezhetőségét Magyarországon. Módszer: Nyitott, prospektív „esetsorozat” klinikai vizsgálat keretében 2003 októberétől 2005 januárjáig a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika NIC osztályán 28 érett asphyxiás újszülöttnél alkalmaztak hypothermiás kezelést, melyhez 23, korábban (1996 és 2002 közötti időszakban) kezelt, klinikai paramétereikben hasonló újszülöttet választottak történelmi kontrollként. Beválasztási kritériumok: 5 perces Apgar-érték: ≤5, emellett felvételkor BE: ≤ –15 mmol/l és hypoxiás-ischaemiás encephalopathiára jellemző neurológiai tünetek jelenléte egyidejűleg. A mérsékelt, egésztest-hypothermiát (maghő: 33,0–34,0 °C) folyamatos morfin analgézia mellett 72 órán keresztül tartották fenn. Az intenzív kezelés alatt laboratóriumi vizsgálatok, szeriális koponya-UH, valamint standard intenzív terápiás monitorozás történt. A vizsgálat során összehasonlították a mortalitást, durva neurológiai maradványtünetek előfordulását, és az előre meghatározott klinikai paramétereket. Eredmények: A két csoport antropometriai adatai és iniciális klinikai állapota (Apgar, pH, BE, encephalopathia tünetei) szignifikánsan nem különbözött. A hypothermiás (10/28) és a kontrollcsoport (10/21) mortalitásában nem találtak különbséget. A vizsgált klinikai paraméterekben (laboratóriumi paraméterek, ultrahang-eltérések, hypoglykaemia, vérzékenység, súlyos hipotenzió előfordulása, katecholamin-igény, oliguria) és a 1,5–2 éves utánkövetés során észlelt idegrendszeri károsodás arányaiban szignifikáns különbség nem igazolódott. A hypothermiával oki összefüggésbe hozható mellékhatást nem észleltek. Következtetés: A mérsékelt, egésztest-hypothermia a vizsgálat szerint biztonsággal alkalmazható, nem fokozza a súlyos perinatalis asphyxiát elszenvedett újszülöttek mortalitását és morbiditását. A hatásosság megítélésére további, széles nemzetközi összefogáson alapuló nagy esetszámú randomizált klinikai vizsgálatra van szükség.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Hajnalka Barta, Tamás Terebessy, Ildikó Vágó, Marianna Dobi, Adrienn Simai, Csilla Andorka, Dalma Hevér and Miklós Szabó

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A Semmelweis Egyetem klinikáin cerebralis paresis (CP) miatt gondozott gyerekek betegdokumentációjának minőségi ellenőrzését végeztük el. Módszer: Retrospektív audit vizsgálatunkban a 2005 és 2015 között született, CP-gyanús gyerekek elektronikus kórházi rendszerben rögzített adatait revideáltuk, s ennek során 673, igazoltan CP-vel diagnosztizált esetet regisztráltunk. A fellelhető adatok alapján elvégeztük az esetek klinikai és etiológiai besorolását, valamint ellenőriztük ezen adatok elérhetőségét a betegdokumentációban. Eredmények: A gyerekek 86%-a rendelkezett a klinikai besorolásra alkalmas dokumentációval. A vizsgálható esetek 90,5%-ában spasticus, 7,8%-ában hypoton, 1,2%-ában dyskineticus és 0,5%-ában ataxiás CP-t írtak le. Az osztályozható spasticus állapotok (az összes spasticus eset 98%-a) között 51% tetraparesis/tetraplegia, 26% diparesis/diplegia és 23% hemiparesis/hemiplegia volt; a maradék 2% topológiai besorolására nem volt elegendő információ a dokumentációban. Az esetek 82%-ában volt meghatározható a súlyosság a Gross Motor Function Classification System skála szerint, 43%-ban I–II., 28%-ban III., 29%-ban IV–V. fokú mozgáskorlátozottságot véleményeztek. A születési anamnézisre vonatkozó adatokat az esetek 89%-ában találtunk. Koraszülöttség az esetek 55%-ában, perinatalis asphyxia vagy hypoxiás-ischaemiás encephalopathia 31%-ban, agykamrai vagy agyállományi vérzés 27%-ban, ikerterhesség 19%-ban, méhen belüli sorvadás 18%-ban, intrauterin/perinatalis/csecsemőkori infekció 15%-ban, fejlődési rendellenesség 12%-ban, in vitro fertilisatio 5%-ban, stroke 3%-ban, CP-vel asszociálható genetikai mutáció pedig 3%-ban szerepelt az anamnézisben. A CP rizikótényezőinek szempontjából negatív anamnézist 16%-ban írtak le. Következtetés: Audit vizsgálatunk alapján a CP klinikai leírása egységes kritériumok szerint történt, hiányosságokat a klinikai besorolás és az anamnesztikus adatok rögzítése terén észleltünk. Az adatgyűjtés egységesítése céljából javaslatot teszünk az érintett betegek gondozása során regisztrálandó dokumentációs standardra, mely az egységes betegdokumentáció és egy jövőbeli hazai CP-regiszter alapfeltétele. Orv Hetil. 2020; 161(21): 873–880.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Vince Pongor, Gergely Toldi, Miklós Szabó and Barna Vásárhelyi

., Bodrogi E., Szabó M. és mtsa: A hypoxiás-ischaemiás encephalopathia kezelése mérsékelt, teljestest-hypothermia alkalmazásával érett újszülöttekben: biztonságossági vizsgálat Magyarországon. Orv. Hetil., 2007, 148 , 993

Open access