Search Results
Cholecystitis miatt végzett laparoscopos cholecystectomia situs inversus totalisban
Laparoscopic cholecystectomy in totalis situs inversus for cholecystitis
Absztrakt
A különböző fejlődési rendellenességek, a szervrendszerek transzpozíciója sebésztechnikai problémákat is okozhatnak. Alábbi esetismertetésünkben cholecystitis miatt végzett sikeres LC műtétünket mutatjuk be. A 68 éves, ismert situs inversus totalist hordozó nőbetegünk kapcsán beszámolunk a kivizsgálás menetéről, a mechanikus icterus megoldásáról, valamint az alkalmazott sebésztechnikai módszerről.
The efficacy of ultrasound-guided cholagogue-induced gallbladder emptying for differentiating obstructive from non-obstructive hepatobiliary diseases was studied in icteric dogs. In 7 healthy Beagle dogs, Lipofundin 20% infusion (2 ml/kg orally) evoked a vigorous gallbladder contraction of 44.2% (range: 35.3–57.6%) and proved to be a useful, well-tolerable meal for routine use. In 24 icteric dogs, gallbladder contraction was evoked by different cholagogues: the maximum reduction in gallbladder volume (%) for the three non-obstructive icteric dogs was 43.9% (range, 39.0–46.5%). The average gallbladder contraction of the 21 dogs with biliary obstruction was less than 5%. In conclusion, the stimulation of gallbladder contraction with orally applied magnesium sulphate (MgSO4) or Lipofundin can be well demonstrated by ultrasound in dogs. The examination of cholagogue-induced gallbladder emptying is a valuable technique in icteric patients to indicate surgical intervention.
A pancreatogen sárgaság differenciáldiagnosztikája során a hagyományos, kevésbé érzékeny radiológiai vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia) gyakran pontatlan a diagnózis. A gyulladásos eredetű gócok daganat képét utánozhatják, a valódi tumor pedig perifokális gyulladással jár téves szövettant eredményezve. A képet színezi a krónikus pancreatitisszel és sajátos formájával, az autoimmun pancreatitisszel járó magasabb rákkockázat. Magyarországon az utóbbi években elterjedő diagnosztikus, radiális endoszonográfia többek között a hasnyálmirigy képalkotásában hozott áttörést. Tanulmányok alapján kitüntetett jelentőségű a pancreas gócos (jó- és rosszindulatú) betegségeinek diagnosztikájában, lokalizálásában, a környező szervekhez, erekhez való viszonyának megítélésében, a tumor stádiumbesorolásában. A szerzők három esetében közös, hogy a hagyományos képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, komputertomográfia, endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) diagnosztizált hasnyálmirigy-daganatot a radiális endoszonográfia cáfolta vagy erősítette meg, utóbbinál a vastagtű-biopsziával szemben állva. A szerzők véleménye szerint a radiális endoszonográfia nélkülözhetetlen a hagyományos radiológiai vizsgálatok mellett a pancreas képalkotásában, a tumor stádiumbesorolásában. Elkerülhetőek felesleges műtétek, ami előny a betegnek és költségcsökkentő tényező a forráshiányban szenvedő egészségügynek. Orv. Hetil., 2013, 154, 62–68.
Absztrakt
80 éves nőnél a közös epevezeték falában, a Vater-papilla közelében diffúz adenomyosis alakult ki, amely icterust okozott és műtétre került (partialis pancreatoduodenectomia). Az adenomyosist számításba kell venni az elzáródásos sárgaság differenciáldiagnosztikájában.
Although haemobartonellosis was previously reported in Hungary, until now the diagnosis (based on morphological identification in blood smears) has only been suggestive of the occurrence of the large species, recently reclassified as Mycoplasma haemofelis . However, in July 2007 a cat was presented at a small animal clinic with severe haemolytic anaemia, icterus and haemoglobinuria. While biochemical parameters were within the reference range, the cat had leukocytosis and rapidly decreasing haematocrit values, and eventually died 7 days after the sudden onset of aggravating clinical signs. From blood samples of the cat ‘ Candidatus Mycoplasma haemominutum’ was identified by molecular methods, according to its 100% 16S rRNA gene sequence homology with two Swiss isolates and one isolate from the UK. The rapid termination of the disease and the high pathogenicity of the causative agent observed in this case are unusual, taking into account that PCR results were negative for immunosuppressive viruses. This is the first record of this feline haemoplasma species in Hungary.
Hodgkin-lymphomához társult eltűnőepeút-szindróma
Hodgkin’s lymphoma-related vanishing bile duct syndrome
Összefoglaló. Az eltűnőepeút-szindróma ritka, rossz prognózisú kórkép. Az epeutak progresszív destrukciójával, az intrahepaticus epeutak eltűnésével jár, epepangáshoz, biliaris cirrhosishoz, végül májelégtelenséghez vezet. A háttérben álló kiváltó okok között infekciók, ischaemia, gyógyszermellékhatások, illetve daganatos megbetegedések szerepelhetnek. A malignitások közül a leggyakrabban a Hodgkin-lymphomához társult formájával találkozhatunk. Cikkünkben egy fiatal, Hodgkin-lymphomás betegünk esetét szeretnénk bemutatni, akinél az icterus hátterében eltűnőepeút-szindróma igazolódott, melyet egyéb okok kizárását követően szövettani mintavétellel igazoltunk. A két ciklus ABVD-protokoll szerinti kezelést követő PET/CT az alapbetegség tekintetében komplett metabolikus remissziót igazolt. A klinikai javuláshoz azonban hosszú hónapokra volt szükség. Végül az epeúteltűnés esetünkben reverzibilis folyamatnak bizonyult, az alapbetegség tekintetében a komplett metabolikus remisszió elérésével az epeút-károsodás megállítható volt. Orv Hetil. 2021; 162(22): 884–888.
Summary. destruction and loss of the intrahepatic bile ducts leading to cholestatis, biliar chirrosis and finally liver failure. It has been described in different pathologic conditions including infections, ischemia, adverse drug reactions and malignancies. The Hodgkin’s lymphoma-associated type occurs most frequently among the forms of the disease of malignant origin. In this report, we introduce the case of a 32-year-old male patient with Hodgkin’s lymphoma, diagnosed with vanishing bile duct syndrome upon liver biopsy as a root cause behind his icterus. The PET/CT has proven complete metabolic remission after 2 cycles of ABVD chemoterapy. Clinical improvement, however, occurred only after several months. Finally the loss of bile ducts proved to be a reversible process, the complete metabolic remission of Hodgkin’s lymphoma resulted in the regeneration of the bile ducts. Orv Hetil. 2021; 162(22): 884–888.
Here we report a case of canine babesiosis with unusual morphology of the causative agent. A male, seven-week-old Labrador retriever puppy, exhibiting severe anaemia and haemoglobinuria, was presented at the Clinic of Internal Medicine in February 2011. The puppy was euthanised. The most relevant pathological changes were icterus, severe splenomegaly, generalised lymphadenopathy and haemoglobin nephrosis. Samples were collected from various organs for histology within one hour post mortem. Impression smears were also prepared from the spleen after overnight storage at 4 °C. Tissue sections and smears showed the presence of multiple, coccoid intraerythrocytic bodies that measured 1–2 μm and resembled small babesiae. No large piroplasms were seen. DNA was extracted from the spleen, and a conventional PCR was performed for the amplification of a 450-bp region of the 18S rRNA gene of piroplasms. The causative agent was identified as Babesia canis canis, with 99% sequence identity to other European isolates. Sequence identity to B. gibsoni was only 91%. This is the first account to verify that the morphology of the large canine piroplasm, B. canis, can be uniformly small babesia-like post mortem or following the storage of tissue samples.
This paper describes the detection of a novel herpesvirus in a Serotine bat ( Eptesicus serotinus ) in Hungary. The rescued animal showed signs of icterus and anorexia and died within a day, in spite of immediate supportive therapy. Autopsy confirmed the clinical picture by the major lesions observed in the liver. Histopathology revealed vacuolar degeneration in the hepatocytes and leukocytosis in the sinusoidal lumina. By electron microscopy, hydropic degeneration and apoptotic cells with a pycnotic nucleus were found in the liver. Bacteriological examinations gave negative results. As part of a routine screening project, detection of adeno-and herpesviruses from homogenised samples of the liver, lungs and small intestines was attempted by nested polymerase chain reaction (PCR) assays. The adenovirus PCR ended with negative results. The herpesvirus PCR resulted in an amplification product of specific size. The nucleotide sequence of the amplicon was determined and analysed by homology search and phylogenetic analysis. A novel herpesvirus was identified, which seemed to be most closely related to members of the genus Rhadinovirus within the subfamily Gammaherpesvirinae . The causative role of the detected rhadinovirus in the fatal condition of the Serotine bat could not be proven, but it is most likely that reactivation from a latent infection allowed the detection of the virus by PCR.
Canine babesiosis is a frequent and clinically significant tick-borne disease. Sixty symptomatic dogs with clinical findings compatible with babesiosis were included in this study conducted in Serbia. After clinical examination, blood samples were taken for microscopic examination, complete blood count (CBC), Canine SNAP 4Dx Test, DNA analyses and sequencing. The main clinical signs included apathy, anorexia, fever, brown/red discoloration of urine, pale mucous membranes, icterus, splenomegaly, and vomiting. The main clinicopathological findings in Babesia infections were a slight to severe thrombocytopenia and a mild to very severe normocytic normochromic anaemia. Microscopic evaluation revealed 58 positive samples with the presence of large and small intraerythrocytic piroplasms in 57 and 1 sample(s), respectively. No co-infections were found using SNAP test. Two Babesia species, B. canis (58/60) and B. gibsoni (2/60), were differentiated by polymerase chain reaction–restriction fragment length polymorphism (PCR-RFLP). Species identification was further confirmed by sequencing PCR products of B. gibsoni samples and six randomly selected B. canis samples. All dogs were treated with imidocarb dipropionate (6.6 mg/kg of body weight), given intramuscularly twice at an interval of 14 days. This report presents the first molecular evidence of the occurrence of B. gibsoni and B. canis, confirmed by DNA sequencing, in sick dogs from Serbia.
Absztrakt:
A szerzők egy 67 éves férfi beteg esetét ismertetik, akinél előzőleg a máj II. szegmentumában képalkotó vizsgálatokkal igazolt térfoglalás miatt II, III szegment teljes és a IV. szegment részleges eltávolítását végezték. Műtét utáni icterus jelent meg, emelkedő tendenciát mutató szérum bilirubin koncentrációval. Képalkotó vizsgálatok elvégzése után reoperatiora került sor. A műtét alatt derült fény a ritka epeúti variánsra. A primér műtétnél a rezekció során lekötésre került a jobb oldali ductus hepaticus, ami intraparenchimálisan ömlött a bal oldali ductus hepaticusba. Az érintetlenül hagyott hílusban nem tűnt fel a jobb extrahepaticus epeút hiánya. Az epeelvezetés Roux-Y-kaccsal végzett hepatico jejunostomiával került megoldásra.
