Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "idős emberek" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Kovács, Réka Laura Erdős, Anna Niké Petridisz, Franciska Rozs and András Simon

Absztrakt:

Bevezetés: Az eleséstől való félelem miatt az idősek visszafogják mindennapi tevékenységüket, ami az izomzat meggyengülésén és az egyensúly hanyatlásán keresztül ahhoz vezethet, hogy az idős emberek intézeti elhelyezésre szorulnak. Emiatt az eleséstől való félelem komoly probléma az idősek körében. Prevalenciáját, összefüggő tényezőit, valamint a megelőzés és a kezelés lehetőségeit egyre szélesebb körben vizsgálják a geriátriában. Célkitűzés: Leírni az eleséstől való félelem gyakoriságát és összefüggését demográfiai (életkor, nem), valamint egészségbeli (az idős életszakaszra jellemző krónikus betegségek, funkcionális mobilitás, korábbi elesés, gyógyszerszedés) tényezőkkel otthon élő idősek körében. Módszer: 200 személy vett részt a kutatásban. Az eleséstől való félelem fennállását a rövid Falls Efficacy Scale – International (FES-I) skálának a geriátriai szakirodalomban publikált határértéke alapján diagnosztizáltuk. Logisztikus regresszióval vizsgáltuk az összefüggéseket. Eredmények: Összesen 61 résztvevőnél volt kimutatható az eleséstől való kóros mértékű félelem. Mintánkban az eleséstől való félelem az életkorral, a krónikus betegségek számával és a hanyatló funkcionális mobilitással mutatott összefüggést. Következtetés: Az egyszerűen és gyorsan kitölthető, magyar nyelven is validált rövid FES-I kérdőívvel elsősorban a magasabb életkorú, több krónikus betegségben szenvedő időseket érdemes szűrni, hogy azonosítsuk azokat, akik további részletes kivizsgálásra, majd ennek eredménye alapján célzott beavatkozásra szorulnak. Orv Hetil. 2019; 160(5): 191–197.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az ülő életmód nemcsak számos krónikus betegség, valamint a multimorbiditás kockázatát növeli, de az idős személyek hamarabb elveszítik funkcionális önállóságukat is. Az ülő életmód csökkentését célzó intézkedések megtervezéséhez fontos az ülő életmóddal kapcsolatos tényezők ismerete. Célkitűzés: Leírni az ülő tevékenységek formáit és időtartamát, továbbá az ülő életmóddal kapcsolatban álló szociodemográfiai, egészségi, valamint életmódbeli tényezőket a fővárosban és vonzáskörzetében lévő idősotthonokban élő, járásképes idős emberek körében. Módszer: A kutatásban részt vevő 248 személy körében kérdőívvel felvett adatainkat logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: Az ülő életmód összesen 159 személyre, a minta 64,1%-ára volt jellemző. Mintánkban az ülő életmóddal a dohányzás, az időskorra jellemző krónikus betegségek száma, az intézményben élés időtartama és a járási segédeszköz használata mutatott összefüggést. Következtetés: Azokra az idősotthonban élő idős emberekre jellemző az ülő életmód, akik több krónikus betegségben szenvednek, régebben költöztek be az intézménybe, és dohányoznak. Ezért a vezető döntéshozó pozícióban dolgozó diplomás szakembereknek elsősorban az ő körükben kell erőfeszítéseket tenniük az ülő életmód megváltoztatására: tájékoztatással, felvilágosítással, érdeklődésüknek és állapotuknak megfelelő programok felkínálásával. Orv Hetil. 2020; 161(28): 1175–1180.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A korábbi, sarcopeniát vizsgáló tanulmányokat otthon élő vagy kórházi ellátásban részesülő idősek körében végezték. Hiányoznak azok a kutatások, amelyek a tartós ellátást nyújtó intézményekben élő idősekre irányulnak. Célkitűzés: A sarcopenia gyakoriságának, valamint egészségbeli és életmódbeli tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata a tartós ellátást nyújtó ápolóotthonban élő idősek körében. Módszer: A vizsgálatban 205 személy vett részt. A sarcopeniát az izomtömeg, az izomerő és a funkcionális kivitelezés alapján diagnosztizálták. Független változók voltak: funkcionális mobilitás, fehérjebevitel, dohányzás, jelenleg és középkorúként végzett fizikai aktivitás, krónikus betegségek és korábbi elesés. Az összefüggéseket egy- és többváltozós modellben vizsgálták. Eredmények: Összesen 73 résztvevőnek volt sarcopeniája. A sarcopenia a dohányzással, a multimorbiditással, a funkcionális mobilitással és a középkorúként végzett fizikai aktivitással mutatott összefüggést. Következtetés: A kutatás arra mutatott rá, hogy az egészségbeli és életmódbeli tényezőknek fontos szerepe van a sarcopenia gyakoriságában. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1847–1853.

Open access

Az utóbbi évtizedek demográfiai és társadalmi folyamatai, mint a népesség elöregedése, a családi szerkezet változása, a nők nagyarányú munkába állása következtében nő az igény a személyes gondoskodási formák iránt. A változások nem csak új szükségleteket teremtenek, hanem a gondoskodás új típusú megértését is jelentik, valamint más jóléti rendszerekkel való kapcsolatát, beleértve az oktatást és az egészségügyet. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az idősellátás területén dolgozó svéd, angol, spanyol és magyar gondozóknak milyen a szocioökonómiai státusuk, milyen utat jártak be, amíg a gondozási munkához eljutottak, hogyan vélekednek a szociális gondoskodásról és annak fontosságáról, milyen nehézségeket okoz számukra a munka és a családi élet összeegyeztetése. Végezetül a tanulmány felvet néhány kérdést, hogy az idős emberek gondozása milyen jövőbeli kihívásokat rejt magában, függetlenül a négy ország szociális gondozási modelljétől vagy jóléti rendszerétől.

Restricted access

A sikeres idősödés és a róla alkotott különböző elképzelések gyakran képezik kutatások alapját. Az utóbbi évtizedekben a kritériumok megalkotásától eljutottunk addig, hogy ma már folyamatában vizsgáljuk és írjuk le a sikeres öregedést. A kutatások nagyobb része azonban még mindig azon veszteségekre koncentrál, melyek az időskorban szükségszerűen megszaporodnak. Több vizsgálati eredmény is megerősítette ugyanakkor, hogy az elkerülhetetlen veszteségek ellenére az idős emberek nagyobb része szubjektív jóllétről számol be. A sikeres idősödést leíró folyamat egyik vezető modellje, a Baltes és Baltes által megalkotott, Szelekció–Optimalizáció–Kompenzáció (SOC) -elmélet. Baltes és munkatársai az elsők között voltak, akik a sikeres idősödést folyamatában írták le, és nem pusztán a végpontok meghatározásával. Elképzelésük szerint az idősödés egyfajta változékony egyensúly a kor veszteségei és nyereségei között. A szelekció során olyan célokat választunk ki, melyek fontosak számunkra. Az optimalizáció folyamata révén irányítjuk és megszerezzük a szükséges erőforrásokat, pl. új képességek kifejlesztésével vagy egyéb útvonalak találásával, mely a célok sikeres elérését alapozza meg. Amikor az erőforrások elvesznek, mennyiségük lecsökken (mint időskorban), kompenzációs stratégiák válnak szükségessé a célok eléréséhez. Ilyen kompenzáció például a különféle segédeszközök, mint hallókészülék, kerekesszék alkalmazása. A SOC-modell áttekintést ad arról a folyamatról, ahogy az idős emberek nemcsak szembenéznek a veszteségekkel, hanem aktívan megküzdenek a korral megjelenő sokféle kihívással, és sikerrel veszik az akadályokat. Mindezen tényezők miatt a SOC-modell kifejezetten alkalmas a sikeres idősödés magyarázatára.

Restricted access

Absztrakt

Napjainkra egyre inkább az idős emberek teszik ki az onkológiai betegek többségét. Mivel a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok beválasztási kritériumai többnyire kizárják a 60–65 évnél idősebbeket, nagyon kevés bizonyított adatunk van a kemoterápia és/vagy a célzott biológiai terápia valódi értékéről ebben a korosztályban. A szisztémás gyógyszeres kezelések ugyanolyan eredménnyel kecsegtetnek az idős betegeknél, mint a fiataloknál, de az időseknél a kísérőbetegségek korlátozhatják a várható élettartamot és a kezelés hatásosságát is. Az onkológus és a geriátriai szakorvos közötti szoros együttműködés szükséges az idős rákbeteg kezelésének eldöntéséhez.

Restricted access

A hasnyálmirigyrák ugyan ritka betegség, jelentős halálozási aránya miatt azonban a daganatos eredetű halálozás gyakori oka. Hatékony szűrőmódszer nem áll rendelkezésre. A hasnyálmirigyrák döntően az idős emberek betegsége, előfordulása gyakoribb férfiakban, mint nőkben. A daganat gyakorisága változó a különböző országokban, ami a környezeti tényezők fontosságát sejteti a betegség kialakulásának hátterében. A dohányzás a betegség ismert kockázati tényezője, az étrendi tényezők szerepe kisebb jelentőségű. A rák kialakulásának esélyét fokozza továbbá az idült hasnyálmirigy-gyulladás és az elhízás. A cukorbetegség szerepe nem egyértelmű. Számos öröklött csírasejt-mutációt hoztak összefüggésbe a hasnyálmirigyrák kialakulásával. A legnagyobb kockázatot a herediter pancreatitis fennállása jelenti, míg a BRCA2 gén eltérései a leggyakoribbak. Úgy tűnik, hogy a genetikai polimorfizmus szerepe a betegség kialakulásában igen jelentős. Orv. Hetil., 2010, 44, 1816–1822.

Open access

Jelen tanulmányunkban két hasonló gazdaságfejlődési háttérrel rendelkező egészségügyi ellátórendszer összehasonlítását végezzük el. Mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban a korai iparosodásra jellemző, piac által vezérelt kapitalista rendszer alakult ki. Bár feltételezhető, hogy hasonlóan a többi gazdasági szektorhoz, az egészségügyben is a piaci koordináció képezi az egészségügyi ellátórendszer szervezésének alapját, de mivel az egészségügyben több ponton is sérülnek a piaci koordináció hatékonyságához szükséges alapfeltételek, a kezdetben pusztán piaci koordináción alapuló egészségügyi ellátórendszer szükségszerűen kudarcra ítéltetett. Ez Nagy-Britanniában a második világháború idején következett be, amikor megfogalmazódtak a jelen egészségügyi rendszer alapjait is képező Beveridge bizottság ajánlásai. Ez a javaslat tartalmazta, hogy az egészségügyi kiadásokat adókból kell fedezni, az egészségügyi hozzáférést minden állampolgárra ki kell terjeszteni, a fekvőbeteg-ellátás infrastruktúráját pedig állami tulajdonba kell helyezni. Így az NHS (National Health System – 1948) rendszer fennállásának kezdetétől elmondható, hogy szinte teljesen a kormányzati szektor által finanszírozott. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a piaci koordináció vezérelte egyéni egészségbiztosításból finanszírozott magánellátás csak az 1960-as évekre generált olyan mértékű társadalmi problémákat, hogy kormányzati szinten létrehozták a Medicaid és a Medicare rendszerét a szegények és az idős emberek egészségügyi ellátásának biztosítása céljából. Az elmúlt évek reformkísérletei eredményeként megfigyelhető a rendszerek konvergálása: az Egyesült Királyságban a piac felé történtek elmozdulások, az Egyesült Államokban pedig az állami beavatkozások súlya nőtt meg – legutóbb ezt az Obama elnök által fémjelzett egészségügyi reformban figyelhettük meg. A két rendszer áttekintésének tükrében kitérünk a magyarországi egészségügyi ellátórendszer sajátosságaira is, valamint felvázoljuk az esetleg szükséges reformok körét.

Restricted access

Tróznai, T., Kullmann, L.: The study regarding aging and the quality of life of the older people. [Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata.] Lege Artis Med., 2007

Restricted access

Andorka , Rudolf 2001: Háztartási rendszerek és az idős emberek élete a 18–19. századi magyarországi falvakban [Household systems and the life of the elderly in Hungarian villages during the 18–19 th centuries]. In

Restricted access