Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "immunitás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tüdő immunfiziológiája – útjelzők a terra incognita felé

Immunophysiology of the lung – road signs to the terra incognita

Orvosi Hetilap
Author:
Péter Balogh

Összefoglaló. A tüdő a benne lévő légutak és a légzőhám felületének kiterjedtsége, valamint a folyamatos napi gázcsere mennyisége miatt az emlősszervezetnek a környezeti antigének számára legnagyobb mértékben kitett közvetlen behatolási kapuja. A különböző antigénekkel szemben számos fizikai-mechanikai tisztulási folyamat, valamint helyi és szisztémás immunológiai védelmi mechanizmus együttesen biztosítja a légutak átjárhatóságát és a megfelelő gázcseréhez a légzőhám és a tüdő interstitialis összetevőinek szöveti integritását. A tüdő – veleszületett és adaptív immunológiai – védelmét ellátó molekuláris és sejtes résztvevőkre, ezáltal a légutak alapvető életfontosságú működésének biztosítására vonatkozó ismereteink az utóbbi időben számos új megfigyeléssel bővültek, melyek felvetik a tüdő immunológiai szerveződésének egyedi szerkezeti és funkcionális specializációját. A jelen összefoglaló célja ezeknek az új eredményeknek a bemutatása, ezen keresztül a tüdőben zajló sokrétű immunológiai folyamatok főbb jellemzőinek és a bennük részt vevő sejtes és molekuláris összetevőknek az áttekintése. Ezek részletesebb megismerése elősegítheti a légúti (köztük a SARS-CoV-2 általi) fertőzések után fellépő, helyi és szisztémás immunpatológiai események pontosabb megértését és a lehetséges terápiás eljárások kritikai értelmezését. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1147–1155.

Summary. Due to the size of the surface area of airways and respiratory epithelium combined with the daily amount of continuous gas exchange, in mammalians the lung represents the most exposed organ serving as immediate entry port for airborne antigens. Together with several physicochemical clearance processes, both local and systemic immunological defense mechanisms ensure the passage of airways and the tissue integrity of respiratory epithelium and pulmonary interstitium necessary for the maintenance of gas exchange. Several recent observations concerning the molecular and cellular constituents of the pulmonary immunological defense have substantially broadened our knowledge of the maintenance of the vital functionality of airways, raising the unique specialization of the organization of pulmonary immune compartment. The purpose of the present review is to highlight the main findings on the complexity of pulmonary immunity, including the overview of the main characteristics of its cellular and molecular participants. Unrevealing these mechanisms may promote our understanding the local and systemic immunopathological processes occurring after airway infections (including SARS-CoV-2) and the critical assessment of potential therapeutic interventions. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1147–1155.

Open access

A BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-védőoltás hatásosságának és immunogenitásának monitorozása egészségügyben dolgozókon

Immunogenicity and safety of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine in healthcare workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadette Rojkovich
,
Dóra Németh
,
Eszter Török
,
Bernadette Szabó
,
Ágnes Pintér
,
István Juhász
,
Márton Weidl
,
Éva Lányi
,
Judit Pável-Szecskó
,
Imre Lázár
,
András Perduk
,
József Reiter
,
György Nagy
,
Erzsébet Nagy
, and
Pál Géher

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2 koronavírus okozta COVID–19 általános egészségügyi és gazdasági krízist idézett elő. Célkitűzés: A megfigyeléses vizsgálat célja a BNT162b2 mRNS-Pfizer–BioNTech-vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának igazolása a Budai Irgalmasrendi Kórház dolgozóin. Módszer: A vakcina adása után elemeztük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltások utáni reakciókat, valamint a „spike” (S-) protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változását. Eredmények: A felmérésben részt vevő 295 dolgozó közül az oltást megelőzően 36 dolgozó esett át COVID–19-fertőzésen (COVID–19-pozitív csoport). A második oltás után a megfigyelési időszak három hónapjában COVID–19-fertőzés nem alakult ki a felmérésben részt vevő oltott dolgozók körében. Az oltási reakciók enyhék voltak. A COVID–19-pozitív csoportban az N-antitestek medián küszöbértékindexe az első vakcina után 4 héttel mérve szignifikánsan magasabb volt (28,37), mint a COVID–19-negatív (0,085) csoportban (p<0,0001). Az első vakcina után 4 héttel az S-antitestek medián értéke (8015 U/ml) a COVID–19-pozitív csoportban szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001), mint a COVID–19-negatív csoportban (23,18 U/ml). A COVID–19-negatív csoport S-antitest-középértéke a második vakcina után szignifikáns (p<0,0001), mintegy 500×-os emelkedést mutatott (23,18 U/ml ről 1173 U/ml-re). Egy vakcina hatásosságát a fertőzések terjedésének megakadályozása igazolja. Következtetések: A második vakcina utáni megfigyelési időszakban új COVID–19-fertőzés nem volt az oltott dolgozók körében. A fertőzésen át nem esett COVID–19-negatív egyének esetén az S-antitest emelkedése mérsékelt az első oltás után, míg a második oltás után lényegesen emelkedik. A COVID–19-fertőzésen átesett egyének csoportjában már az első vakcina is jelentős S-antitest-termelődést vált ki. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Summary. Introduction: The coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic caused global public health and economic crises. Objective: The aim of this observation study was to estimate the effectiveness, safety and elicited immune response of the BNT162b2 mRNA Pfizer–BioNTech vaccine in healthcare workers of the Buda Hospital of the Hospitaller Order of St. John of God. Method: After vaccination, the infection rate, adverse events and the kinetics of anti-SARS-CoV-2 spike (S) protein and anti-SARS-CoV-2 nucleocapsid (N) protein antibodies were evaluated. Results: Before vaccination, from the 295 healthcare workers 36 recovered from prior COVID-19 infection (COVID-19-positive group). After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the three-month follow-up period. The adverse events were mild. In the COVID-19-positive group, the median cut-off index of anti-N antibodies measured at 4 weeks after the first vaccination were significantly (p<0.0001) higher (28.37) than in the COVID-19-negative group (0.085). After the first vaccine, the median titer of anti-S antibodies was significantly higher (p<0.0001) in the COVID-19-positive group (8015 U/ml) compared to the COVID-19-negative group (23.18 U/ml). In the COVID-19-negative group, the median titer of anti-S antibodies increased significantly (p<0.0001) after the second vaccine (from 23.18 U/ml to 1173 U/ml), showing an increase of 500×. Conclusions: After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the follow-up. In the COVID-19-negative group, the anti-S antibody titer is moderate after the first vaccination and increases significantly after the second vaccine. In the COVID-19-positive group, the first vaccine induces significant anti-S antibody production. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551–1557.

Open access

Absztrakt

A csecsemőmirigy (thymus) immunoendokrin szerv, amelynek endokrin elemei által termelt hormonok elsősorban a szerv saját immunelemeire hatnak. Az immunrendszerben központi szerepet tölt be, újszülöttkori eltávolítása az immunrendszer és az egész szervezet összeomlásával jár. A thymus dajkasejtjei a csontvelő-eredetű lymphocytákat szelektálják és a sajátot idegenként felismerő (autoreaktív) sejteket még a thymusban elpusztítják, illetve az ugyancsak thymuseredetű Treg-sejtek a periférián elnyomják. A szerv involúciója már születés után elkezdődik, de csak a serdülőkor vége felé válik kifejezetté, mert addig az egyidejű fejlődési folyamatok túlkompenzálják. A pubertás utáni involúció inkább megengedi az autoreaktív sejtek életben maradását, felszaporodását és fokozott működését, ami fokozatosan koptatja, pusztítja a szervezet sejtjeit és sejt közötti állományát, ezzel előidézi az öregedés jelenségét. Az autoreaktív sejtek további fokozott működése okozza az autoimmun betegségeket és vezet a természetes halálhoz is. A thymus involúciója tehát nem a szervezet általános sorvadásának részjelensége, hanem annak okozója, ami az élettartam-pacemaker funkcióban mutatkozik meg. Az öregedés tehát felfogható egy thymusvezérelt lassú autoimmun folyamatnak. A tobozmirigy újszülöttkori eltávolítása a thymus degradációjához, az immunrendszer összeomlásához és a szervezet sorvadásához (wasting disease) vezet. A mirigy felnőttkori involúciója a thymus involúciójával párhuzamosan fut, így a két szerv funkcionális egységet képez. Valószínű, hogy a corpus pineale felelős a thymus involúciójáért, ezáltal annak élettartam-meghatározó szerepéért is. Az ismertetett adatok nem bizonyítják a tobozmirigy-csecsemőmirigy rendszer kizárólagos szerepét az öregedés és élettartam meghatározásában, csak felhívják a figyelmet arra, hogy ez a rendszer önmagában is alkalmas a feladat elvégzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1065–1070.

Open access

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Restricted access

On Pathophysiology of stress

(Selye János 100. születésnapjára, volt munkatársa által írt tanulmány)

Orvosi Hetilap
Author:
Lóránd Bertók

.): Stress of Life from Molecules to Man. Ann. N. Y. Acad. Sci., Vol. 851. New York, 1998. Berczi I.: Stressz és immunitás. Focus Medicinae, 2002, 4 , 5

Restricted access

) Well-being és pszichológiai immunitás időskorban. Szakdolgozat, ELTE Pszichológia Szak, Budapest Well-being és pszichológiai immunitás időskorban

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ferenc Schneider
,
Éva Stánitz
,
Judit Kalácska
,
Tünde Tompity
, and
Beáta Gábor

A pertussis a védőoltás bevezetésével fokozatosan visszaszoruló fertőző betegség lett, de teljes eradikációja nem lehetséges. Ezt mutatják a nemzetközi és a hazai adatok is. Az ezredforduló után a pertussisos megbetegedések lassú növekedése figyelhető meg. Célkitűzés: Az adolescens pertussis klinikumának bemutatása egy helyi járvány kapcsán, ezzel egyidejűleg a pertussis jelenlétének demonstrálása a hazai populációban. Módszer: Az első felismert 18 éves beteg környezetében retrospektív adatgyűjtéssel felderített, tartósan köhögő betegektől vett vérmintából emelkedő pertussis-antitoxin-IgG meghatározásával igazolták a pertussisetiológiát. Eredmények: A járványügyi munka 17 további, szerológiai vizsgálattal megerősített megbetegedést derített fel a felismert beteg környezetében. Következtetések: Tartós köhögés hátterében pertussist kell keresni. A védőoltással szerzett pertussis elleni immunitás a gyermekkor végére kialszik, a kórokozó a hazai populációban is cirkulál, a pertussisemlékeztető oltás beillesztése a 11 éves korúak oltásába indokolt. Serdülő- és felnőttkorban a pertussis enyhébben és atípusosan zajlik, de elhúzódó köhögés esetén gondolni kell rá.

Restricted access

COVID–19 primer immunhiányos betegekben

COVID-19 in patients with primary immunodeficiency

Orvosi Hetilap
Author:
László Maródi

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta pandémia súlyos terhet és nagy kihívást jelent a fertőzésekkel szemben általában is fogékony, szerteágazó immunológiai és genetikai hátterű, primer immundeficiens (PID-) betegek számára. Az eddigi megfigyelések arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés és a súlyos COVID–19 mortalitása nem elsősorban az immunológiai alapbetegséggel, hanem sokkal inkább egyéb, a PID talaján megelőzően kialakult (például bronchiectasia, asthma, autoimmun betegség stb.) vagy attól független krónikus társbetegséggel (például diabetes, krónikus szív- és érrendszeri vagy vesebetegség) és szervi károsodással függ össze. A betegek egy kis csoportjában az I. típusú interferon-immunitás zavarát okozhatják génmutációk vagy autoantitestek termelése. A közleményben az eddig közölt adatok alapján beszámolunk a SARS-CoV-2-fertőzés és a COVID–19 lefolyásáról és mortalitásáról PID-betegekben. Orv Hetil. 2022; 163(5): 166–170.

Summary. The pandemic caused by the novel coronavirus (SARS-CoV-2) has resulted in tremendous challenges to the management of patients with primary immunodeficiencies (PIDs) representing a wide range of immunological and genetic entities. Preliminary data suggest that patients with PID would be at increased risk of severe disease and mortality from this newly emerged coronavirus. However, morbidity and mortality by SARS-CoV-2 may depend only partly on specific defect of immunity. Most of disease morbidity and mortality has been published to be related to previous damage of organs and tissues that had developed on the bases of PID before contracting SARS-CoV-2 or other, PID-independent disorders. In a small fraction of patients, impaired type I interferon immunity was found to predispose PID patients to severe coronavirus disease. In this review, we provide an update on published data about SARS-CoV-2 infections and COVID–19 in various PIDs. Orv Hetil. 2022; 163(5): 166–170.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Bazsó
,
Gyula Poór
,
Péter Gergely
, and
Emese Kiss

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) autoimmun betegség, amely számos szervet és szervrendszert érint. Ennek következtében változatos klinikai tünetek és jellegzetes szerológiai eltérések jelennek meg. Annak ellenére, hogy a túlélés SLE-ben jelentősen javult az elmúlt évtizedek folyamán, a betegek körülbelül 10-20%-a nem reagál a hagyományos immunszuppresszív kezelések egyikére sem. A recidíva ennél is gyakoribb; diffúz proliferatív nephritisben ciklofoszfamidkezelést követően 30% körüli. A betegség patomechanizmusában különböző immunkompetens sejtek és gyulladásos mediátorok vesznek részt. Involvált mind az adaptív, mind a természetes immunitás. Ebből kifolyólag számos patogén alkotóelem és mechanizmus lehet terápiás beavatkozás célpontja. Jelen munkában a szerzők az SLE patogenezisének aspektusából ismertetik az ígéretesnek tűnő terápiás lehetőségeket és azok mechanizmusát. Áttekintik a T- és B-sejtek, a kostimulációs útvonalak, a citokinhálózat és a szolúbilis mediátorok befolyásolásának lehetőségeit, valamint az autológ haemopoeticus őssejt-transzplantáció jelenlegi állását.

Restricted access

Krónikus mucocutan candidiasis

Chronic mucocutaneous candidiasis

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadett Hon-Balla
and
Melinda Erdős

Összefoglaló. A krónikus mucocutan candidiasis genetikailag heterogén betegségcsoport, amelyre a bőr, a körmök és a nyálkahártyák Candida okozta tartós vagy visszatérő, nem invazív fertőzése jellemző. A Candida-fertőzések iránti fokozott fogékonyság oka a Th17-sejtes immunitás defektusa, amelynek hátterében különböző gének mutációja állhat. A betegség izolált formájában, amelyet más néven krónikus mucocutan candidiasis betegségnek is nevezünk, a mucocutan candidiasis a betegség egyetlen vagy elsődleges tünete. Ezzel szemben a betegség ún. szindrómás formáira a nem invazív Candida-fertőzések mellett autoimmun betegség társulása is jellemző, amely a leggyakrabban az endokrin rendszert érinti. A diagnózis megerősítésében fontos a genetikai vizsgálat, amely az érintett családokban lehetőséget teremt praenatalis genetikai vizsgálatok végzésére is. A szerzők bemutatják a krónikus mucocutan candidiasis főbb típusait, klinikumát, és elemzik a diagnosztikus, illetve terápiás lehetőségeket. A szerzők összefoglalják továbbá a betegség molekuláris genetikai hátterét és a patomechanizmus jelenleg ismert folyamatait. Orv Hetil. 2022; 163(5): 171–180.

Summary. Chronic mucocutaneous candidiasis is a genetically heterogeneous group of disorders, which are characterised by chronic or recurrent non-invasive skin, nail and mucous membrane infections caused by Candida. The increased susceptibility to Candida infections is due to a Th17-cell mediated immune defect with different gene mutations in the background. The isolated form of the disorder, referred to as chronic mucocutaneous candidiasis, presents primarily or only with mucocutaneous candidiasis. In contrast, the syndromic form of the disorder is characterised, besides the non-invasive Candida infections, by autoimmune disorders, which most commonly affect the endocrine system. Genetic tests are important in confirming the diagnosis, which in affected families would provide the opportunity for prenatal genetic testing. The authors present the main types of chronic mucocutaneous candidiasis, exploring the clinical aspects, diagnostic methods, and available therapies. Furthermore, the authors conclude the molecular genetic background and the currently known pathomechanism of the disorder. Orv Hetil 2022; 163(5): 171–180.

Open access