Search Results
Summary
It has been observed that among the seven municipalities of the Island of Krk the three in the central part of the island have increased disease incidence rates for the five groups of diseases: (a) neoplasm, (b) diseases of the blood and blood-forming organs and certain disorders involving the immune mechanism, (c) endocrine, nutritional and metabolic diseases, (d) mental and behavioral disorders and (e) diseases of the circulatory system. One of the etiological factors is assumed to be the influence of the geochemical environment. The average element concentration values of six trace elements (Mn, Fe, Ni, Cu, Zn and As) for the geochemical environment in the individual municipalities were determined by XRF analyses of soil, plant, potable water and hair samples. The data on disease incidence rates for the individual municipalities, from 1997 to 2001, have been obtained from the Public Health Institution in charge of monitoring population health on the island. Diseases' groups have been defined by the WHO methodology. The GPS-GIS methodology was used to obtain maps of trace elements in different matrices and disease incidence distributions. Data analyses were performed by multivariate statistical methods (principal component analysis and cluster analysis). It has been shown that the concentration levels of the elements could be related to disease incidence rates.
] 8 Sirohi, B., Powles, R.: Multiple myeloma. Lancet, 2004, 363 (9412), 875–887. 9 Masala, G., Di Lollo, S., Picoco, C., et al.: Incidence rates
A felnőttkori akut lymphoid leukémia epidemiológiai jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (35 év adatainak elemzése)
Epidemiologic features of adult lymphoblastic leukemia in Szabolcs-Szatmár-Bereg county (analysis of data of a 35-year period)
Absztrakt:
Bevezetés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukémia/lymphoma regiszterben 35 év alatt (1983. január 1. és 2017. december 31. között) 4942 újonnan felismert, malignus hematológiai betegségben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. A 4942 beteg között 115 akut lymphoid leukémiás fordult elő, a regisztráltak 2,3%-a. Célkitűzés: A felnőttkori akut lymphoid leukémia fontosabb megyei epidemiológiai jellemzőinek a bemutatása. Módszer: A regisztrált 115 beteg adatainak az elemzése. Eredmények: A teljes megfigyelési időszakra vonatkozó incidencia 0,57/100 000 lakos/év, a betegség előfordulási gyakorisága a 35 év során csökkenő tendenciát mutatott. A betegek medián életkora betegségük felismerésekor 45 (14−83) év, a nemek közötti arányt enyhe férfi dominancia jellemzi (férfi:nő = 1,25:1,00). A betegek között a 39 év felettiek aránya 59% volt. A megyében egyetlen olyan települést sem találtak, ahol a megyei átlaghoz (0,20) viszonyítva statisztikailag szignifikánsan nagyobb volt az ezer lakosra jutó akut lymphoid leukémiás betegek száma. Következtetések: Eredményeik megfelelnek a felnőttkori akut lymphoid leukémia epidemiológiájára vonatkozó szórványos irodalmi adatoknak.
Absztrakt:
Bevezetés: A szerzők 30 év tapasztalatait ismertető közleménye óta nem jelent meg újabb tanulmány a malignus hematológiai betegségek hazai incidenciájáról. Célkitűzés: A Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ betegségekre vonatkozó megyei epidemiológiai adatok részletes elemzése. Módszer: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben 33 év alatt (1983. január 1. és 2015. december 31. között) 4523 újonnan felismert, malignus hematológiai megbetegedésben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. A 4523 beteg között 255 polycythaemia verás, 102 primer myelofibrosisos és 331 essentialis thrombocythaemiás fordult elő. Eredmények: A polycythaemia vera és az essentialis thrombocythaemia megyei incidenciája emelkedő tendenciát mutat, a teljes vizsgálati időszakra vonatkozóan 1,35, illetve 1,75, a myelofibrosisé 0,54/100 000 lakos/év, utóbbi előfordulási gyakorisága az évek során kissé csökkent. A férfi:nő arány polycythaemiában 1,0:1,0, myelofibrosisban 1,0:0,96, essentialis thrombocythaemiában 1,0:1,55, ez utóbbiban női dominancia észlelhető. A medián életkor mindhárom betegcsoportban csaknem azonos, az első kettőben 65 (21–95), illetve 65,5 (33–84) év, a harmadikban 65 (19–85) év. A megyében két olyan települést találtak, ahol a megyei átlaghoz (1,22) viszonyítva statisztikailag szignifikánsan nagyobb volt az ezer lakosra jutó betegek száma. Familiáris eseteikben a második és a harmadik generációban jelentkező betegség minden esetben fiatalabb életkorban manifesztálódott, mint az elsőben, az antepozíció (anticipáció) átlagos mértéke 22 év volt. Következtetés: Az ismertetett epidemiológiai sajátosságok lényegében megfelelnek az irodalmi adatoknak. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 572–578.
Bevezetés: A szerzők 25 év tapasztalatait közreadó közleménye óta nem jelent meg tanulmány a malignus hematológiai betegségek hazai incidenciájáról. Célkitűzés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszter 1983 és 2012 közötti adatainak elemzésével e betegség incidenciájának tanulmányozását tűzték ki célul. Módszer: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben az elmúlt 30 év alatt 3964 újonnan felismert, malignus hematológiai megbetegedésben szenvedő felnőtt beteg adatait rögzítették. Myelodysplasiás szindrómás és monoklonális gammopathiás betegek a regisztráltak között nem szerepeltek. Eredmények: A megbetegedések évenkénti száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, miként világszerte, emelkedő tendenciát mutatott. A növekedést elsősorban a nem-Hodgkin-lymphoma, a krónikus lymphoid leukaemia és az essentialis thrombocythaemia első években tapasztaltnál jóval gyakoribb megjelenése magyarázta. Következtetések: A szerzők megfigyelései összhangban vannak a nemzetközi felmérések eredményeivel. Az egyes hematológiai entitások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei incidenciája lényegében egyezik a nyugat-európai és az észak-amerikai adatokkal. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1858–1864.
.00) Values in the parentheses are z -values of the estimates *** p < 0.01, ** p < 0.05, * p < 0.1 Results are presented both in terms of coefficient estimates and “incidence
Abstract
False positive and false negative incidence rates of radiological monitoring data from classical and Bayesian statistical process control chart techniques are compared. The on-line monitoring for illicit radioactive material with no false positives or false negatives is the goal of homeland security monitoring, but is unrealistic. However, statistical fluctuations in the detector signal, short detection times, large source to detector distances, and shielding effects make distinguishing between a radiation source and natural background particularly difficult. Experimental time series data were collected using a 1″ × 1″ LaCl3(Ce) based scintillation detector (Scionix, Orlando, FL) under various simulated conditions. Experimental parameters include radionuclide (gamma-ray) energy, activity, density thickness (source to detector distance and shielding), time, and temperature. All statistical algorithms were developed using MATLAB™. The Shewhart (3-σ) control chart and the cumulative sum (CUSUM) control chart are the classical procedures adopted, while the Bayesian technique is the Shiryayev–Roberts (S–R) control chart. The Shiryayev–Roberts method was the best method for controlling the number of false positive detects, followed by the CUSUM method. However, The Shiryayev–Roberts method, used without modification, resulted in one of the highest false negative incidence rates independent of the signal strength. Modification of The Shiryayev–Roberts statistical analysis method reduced the number of false negatives, but resulted in an increase in the false positive incidence rate.
The rational definition of spatial analysis units is critical to modeling and understanding large-scale ecological processes. This study assessed the relationship between forest-edge habitat pattern and Lyme disease incidence rate when modeled under three designs for spatial data aggregation. Incidence rates were calculated from passive surveillance data reported for 12 counties in the U.S. State of Maryland during 1996–2000. A design using road-bounded polygons that varied in size from 0.002 km 2 to 368 km 2 ( n = 415) was compared with designs that used grid cells of 10 km 2 ( n = 823) and 36 km 2 ( n = 230). Major roads were chosen to approximate bounded populations of deer and humans engaged in outdoor activity around the home (peridomestic activity). While cell boundaries were arbitrary, cell sizes were chosen to eliminate outliers observed in small polygons, and to standardize the presumed zone of exposure. The single variable that explained the most variation in incidence rate across all study designs was percent of herbaceous edge adjacent to forest. The multi-variable model with the strongest explanatory power (R 2 = 0.87) resulted from the road-bounded design. Furthermore, this design controlled for spatial autocorrelation (p = 0.064), which was highly significant in both grid designs (p = 0.002). Findings demonstrate the utility of roads to delimit distinct zones of human-environment interaction, including development intensity and peridomestic contact with wildlife habitat. This study emphasizes the importance of judicious boundary selection to spatial models with the potential for real-world applications in landscape planning and design.
Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája változásának vizsgálata Magyarországon a 0–14 éves életkorú gyermekekben az 1989–2009 közötti időszakban. Módszer: A vizsgálatba az 1989 és 2009 között újonnan diagnosztizált, 0–14 éves életkorú, 1-es típusú diabetes mellitusos gyermekek prospektív módon regisztrált adatait vonták be. Az évenkénti standardizált incidencia számolásához, valamint az incidencia trendje időbeni alakulásának vizsgálatához Poisson regressziós analízist használtak. Eredmény: 1989 és 2009 között 3432 1-es típusú diabeteses gyermek került felismerésre, a standardizált incidencia átlagos értéke a vizsgált periódusban 12,5/100 000 fő/év (95%-os CI 12,1–12,9). A 20 éves időszakban az incidencia 7,7/100 000 fő/év (1989) értékről több mint kétszeresére, 18,2/100 000 fő/évre (2009) emelkedett. Az incidencia időbeni változása lineáris trendet követett (p<0,001), az évi növekedés átlagos értéke 4,4% volt. A növekedés mindkét nemben és mindhárom korcsoportban megfigyelhető volt, legkifejezettebb a legfiatalabb korcsoportban (6,2%; p<0,001). Következtetés: Magyarországon a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája folyamatosan emelkedik, a növekedés üteme a legkifejezettebb a legfiatalabb gyermekekben. Orv. Hetil., 2011, 152, 1692–1697.
A közelmúltban publikált metaanalízis eredményei azt bizonyítják, hogy cukorbetegek intenzív kezelésével a minél jobb anyagcserehelyzet elérésére való törekvés érdemben csökkenti a cardiovascularis eseményeket. Az elérhető relatív (konvencionális kezeléshez viszonyított) kockázatcsökkenés 1-es típusú diabetesben kifejezettebb, mint 2-es típusúban. A csökkenés a három fő manifesztációs területen (szív, agy, periféria) egyaránt igazolható, a csökkenés mértéke azonban különböző. A két (intenzív versus konvencionális) kezelési rendszer összehasonlításakor a halálozás terén értékelhető különbség nem mutatható ki.
