Search Results

You are looking at 1 - 10 of 74 items for :

  • "incidencia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A női és a férfiemlőrák standardizált incidencia- és mortalitásadatai Magyarországon 2000 és 2016 között

Standardized data on the incidence and mortality of female and male breast cancers in Hungary between 2000 and 2016

Orvosi Hetilap
Authors:
Edit Béres
,
János Nagy
,
Judit Tóth
,
Péter Árkosy
, and
Sándor Sipka

Összefoglaló. Bevezetés: A rákbetegségek incidencia- (gyakorisági) értékei világszerte, így Magyarországon is folyamatosan növekednek. Az emlőrákok előfordulása és kórlefolyása a két nemben azonban sajátosan különbözik. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk és értékeljük a női és a férfiemlőrák incidencia- és mortalitási (halálozási) adatait Magyarországon 2000 és 2016 között. Módszer: A Központi Statisztikai Hivatalból és a Nemzeti Rákregiszterből származó adatok standardizált, 100 000 főre számított feldolgozása. Eredmények: Magyarországon a vizsgált időszakban az emlőrákok gyakoriságának növekedése megközelítőleg ugyanolyan mértékű (39%) volt, mint az összes ráké (34%). Az emelkedés jelentős: a 2016-ban 8,7% részarányú női emlőrák esetében 39%, a 0,22%-os részarányú férfiráknál 60%. Ezzel szemben a halálozási adatok jelentős mértékű csökkenéseket mutatnak mind az összes daganat, mind a női emlőrák vonatkozásában, míg a férfiemlőrák esetében a csökkenés nagyobb mértékű. A rosszindulatú daganatok incidenciája és a 2-es típusú diabetes mellitus (2DM) prevalenciája egyaránt magasan szignifikáns korrelációt mutatott az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) értékének növekedésével. Új megfigyelés, hogy a 2DM-növekedés időben megelőzte a daganatok incidenciájának növekedését. Következtetés: A vizsgált időszakban a női és a férfiemlőrákok magyarországi gyakorisági és halálozási adatai a nemzetköziekhez hasonló tendenciákat mutatnak. A férfiemlőrákok sokkal ritkábbak, de kezelésük kevésbé hatékony. Új szempont, hogy a rosszindulatú daganatok gyakoribb megjelenésében a klinikailag kedvezőtlenebb 2DM százalékos arányának (prevalenciájának) emelkedése is jelentős tényező lehet az elhízáshoz kapcsolódva. A GDP növekedése kedvezően hathatott a halálozások csökkenésében a kedvezőbb gyógyítási és megelőzési feltételek megteremtésével. Ugyanakkor ennek a növekedésnek szerepe lehet az elhízással összefüggő 2DM prevalenciájának emelkedésében is. Orv Hetil. 2022; 163(5): 181–186.

Summary. Introduction: The incidence of malignant cancers is continuously growing. In breast cancers, the incidence and clinical course are greatly different in the two genders. Objective: We aimed to investigate the incidence and mortality of breast cancers in females and males in Hungary between 2000 and 2016. Methods: The data derived from the Hungarian Central Statistical Office and the National Cancer Registry were evaluated and standardized for 100 000 inhabitants. Results: In Hungary, the elevation of breast cancer incidence (39%) showed a similar extent as that of total tumours (34%). In female breast cancers representing a much greater percent (8.7% in 2016) than that in males (0.22%), the increase was significant (39%) as in males (60 %). On the other hand, mortality was significantly lower for both of them regarding total malignant and female breast tumours, whereas the decrease was greater in the male breast cancers. The increase of GDP per capita showed highly significant correlation with the incidence of malignant tumours and prevalence of diabetes mellitus type 2 (2DM). It was a new finding that the increase in the prevalence of 2DM precedes the elevation of the incidence of cancer. Conclusion: In Hungary, the data of incidence and mortality of female and male breast cancers showed similar tendencies as the international ones. The breast cancers of males were rarer but their treatment was less effective. However, it was a new aspect that in the increased incidence of malignant tumours also the greater prevalence of 2DM could be an important factor related to obesity. Orv Hetil. 2022; 163(5): 181–186.

Open access

Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája változásának vizsgálata Magyarországon a 0–14 éves életkorú gyermekekben az 1989–2009 közötti időszakban. Módszer: A vizsgálatba az 1989 és 2009 között újonnan diagnosztizált, 0–14 éves életkorú, 1-es típusú diabetes mellitusos gyermekek prospektív módon regisztrált adatait vonták be. Az évenkénti standardizált incidencia számolásához, valamint az incidencia trendje időbeni alakulásának vizsgálatához Poisson regressziós analízist használtak. Eredmény: 1989 és 2009 között 3432 1-es típusú diabeteses gyermek került felismerésre, a standardizált incidencia átlagos értéke a vizsgált periódusban 12,5/100 000 fő/év (95%-os CI 12,1–12,9). A 20 éves időszakban az incidencia 7,7/100 000 fő/év (1989) értékről több mint kétszeresére, 18,2/100 000 fő/évre (2009) emelkedett. Az incidencia időbeni változása lineáris trendet követett (p<0,001), az évi növekedés átlagos értéke 4,4% volt. A növekedés mindkét nemben és mindhárom korcsoportban megfigyelhető volt, legkifejezettebb a legfiatalabb korcsoportban (6,2%; p<0,001). Következtetés: Magyarországon a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája folyamatosan emelkedik, a növekedés üteme a legkifejezettebb a legfiatalabb gyermekekben. Orv. Hetil., 2011, 152, 1692–1697.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben 36 év alatt (1983. január 1. és 2018. december 31. között) 5159 újonnan felismert, malignus hematológiai betegségben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. Célkitűzés: Az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciájának, az incidencia évek során tapasztalt változásának, valamint hematológiai malignitások társulásának és családon belüli előfordulásának az ismertetése. Módszer: A regiszter adatainak áttekintése, részletes, statisztikai számításokkal is alátámasztott elemzése. Eredmények: Megyéjükben a Hodgkin-kór és a non-Hodgkin-lymphoma incidenciája (1,49, illetve 7,12/100 000 lakos/év) kissé elmarad a közölt értékektől, essentialis thrombocythaemia esetében (1,96) meghaladja azt. A többi hematológiai malignitásé megegyezik az irodalmi adatokkal. Az incidencia idők során tapasztalható változása valamennyi entitás esetében egyezik az irodalomból ismert tendenciával. Malignus hematológiai kórképek társulását 35 beteg esetében, familiáris előfordulását 88 családban tapasztalták. Következtetés: A Hodgkin-kór, a non-Hodgkin-lymphoma és az essentialis thrombocythaemia kivételével az egyes hematológiai malignitások megyei incidenciája egyezik az irodalmi adatokkal, az incidencia idők során tapasztalt változása valamennyi entitás esetében megfelel azoknak. Malignus hematológiai kórképek ilyen nagy számú társulását elemző hazai közlemény nem ismeretes. Az oldalági leszármazottakban, valamint a testvérekben előforduló betegségtársulásokban kimutatott antepozíció nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1400–1413.

Open access

A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Országos regiszteradatok

Diurnal and seasonal patterns in the incidence and mortality of acute myocardial infarction in Hungary

A nationwide, registry-based study
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ferenci
and
András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Tomcsányi
,
Béla Bózsik
,
György Rokszin
,
Zsolt Abonyi-Tóth
, and
Lajos Katona

A pitvarfibrilláció hazai prevalenciájára és incidenciájára nincsen ismert adat. A hazai epidemiológiai adatok a nemzetközi publikációk adataiból következtethetők, habár egyedüli adottságként egy egységes biztosítói adatbázis áll a rendelkezésre. Célkitűzés: A magyarországi teljes lakosságra vonatkozó pitvarfibrillációs prevalencia és incidencia meghatározása. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisának felhasználása a 2007., 2008. és 2009. évekre vonatkozóan az adott évet megelőző, 2002-től ismert adatok figyelembevételével a pitvarfibrillációs kód megjelenése szempontjából. Eredmények: A pitvarfibrilláció prevalenciája ma Magyarországon 2,37–2,67%. Egy adott évben csak a betegek fele kerül kórházi vagy szakrendelői ellenőrzésre. Következtetések: Ez az első olyan felmérés, ami teljes országos lefedettségben vizsgálja a pitvarfibrilláció prevalenciáját. Már az öt–hét éves időintervallum figyelembevételével számított 2,37–2,67% prevalencia is lényegesen magasabb betegszámot jelent, mint amivel eddig számoltak. A rendelkezésre álló adatok matematikai modellezésével azonban a teljes magyarországi betegszám 296 493, ami 2,95%-os prevalenciát jelent. Orv. Hetil., 2012, 153, 339–342.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A 2010–2014 között futó EuroHOPE FP7-es kutatási projekt többek között a stroke-ellátás eredményességének és hatékonyságának elemzésével foglalkozott. Célkitűzés: A dolgozat célja a hazai adatok bemutatása és összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel, a különbségek lehetséges okainak feltárása. Módszer: Finnország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svédország hospitalizált ischaemiás stroke-eseteinek jellemzése standard módon előállított indikátorokkal történt. Adatforrásként a regulárisan gyűjtött adatok szolgáltak. A hazai elemzések 2005–2009-re, a nemzetközi összehasonlítások 2008-ra vonatkozóan készültek el nyers mutatókkal és többváltozós logisztikus regressziós módszerrel történő kockázatkiegyenlítési eljárással. Eredmények: Hazánkban a stroke-incidencia a finn és olasz értékek kétszerese volt (43,3/10 000 lakos). A komorbiditás nem mutatott lényeges különbségeket az országok között. Magyarországon a stroke-betegek harmadannyian (19,9%) váltottak ki véralvadásgátlókat, mint a finnek. A magyar betegek halálozása az elemzett országok között a legrosszabb, harmaduk egy éven belül meghal. Ennek hátterében a hazai elsődleges prevenció elégtelensége, az akut stroke-betegek felvételkori súlyosabb állapota, illetve a kórházi ellátás, az elbocsátás utáni rehabilitáció és beteggondozás hiányosságai állhatnak. Következtetés: Javasolt a hazai rossz eredmények oki kutatása és ezekre alapozott intézkedések kezdeményezése. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635–1641.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.

Open access

Környezeti hatások a gyermekkori kezdetű, 1-es típusú diabetes epidemiológiai változásainak hátterében

Tények és feltevések

Environmental factors and epidemiology of childhood type 1 diabetes

Facts and hypotheses
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Lukács
,
Pál Pánczél
, and
Nóra Hosszúfalusi

Összefoglaló. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Federation, IDF) legutóbbi becslése szerint napjainkban több mint 600 000, 15 év alatti 1-es típusú cukorbeteg gyermek él a világon, az új esetek száma pedig évi 98 200-ra tehető. Az elmúlt évtizedekben az 1-es típusú diabetes incidenciája világszerte jelentősen nőtt ebben a korosztályban: Európában az 1989 és 2013 közötti periódusban átlagosan évi 3,4%-kal, ami 20 éven belül a betegek számának duplázódását vetíti előre a kontinensen. Az epidemiológiai vizsgálatok kezdete óta nyilvánvaló, hogy a gyermekkori kezdetű, 1-es típusú diabetes előfordulási gyakorisága széles határok között ingadozik, amit egyaránt befolyásolnak geográfiai és klímaviszonyok, etnikai és demográfiai hatások. Bár az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása során az autoimmunitás primer kockázati tényezője a genetikai háttér, mégsem a genetikai terheltség populációszintű fokozódása okozza az incidencia robbanásszerű növekedését, hanem a környezeti tényezőknek a betegség penetranciáját megváltoztató hatása. A környezeti hatások oki tényezőkként, akcelerátorokként és védőfaktorokként is hozzájárulhatnak mindehhez, sőt akár a betegség patogenezisében egyszerre több ponton, több mechanizmussal is részt vehetnek. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások ellenére a legnépszerűbb háttérelméletek (például vírusinfekció, higiéniahipotézis, bélmikrobiom, áteresztő bél, D-vitamin-hiány) máig nem szolgálnak kielégítő magyarázattal az epidemiológiai észlelések többségére (például földrajzi régiónként jelentősen eltérő incidenciaértékek, geográfiai „forrópontok”, az új esetek megjelenésének szezonális ingadozása, az incidenciacsúcsok ciklicitása). Összefoglalónk célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes epidemiológiájára vonatkozó aktuális adatok és háttérelméletek áttekintése. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13–22.

Summary. According to the latest report of the IDF (International Diabetes Federation), more than 600 000 children under the age of 15 years are living with type 1 diabetes in the world and the number of new cases is estimated to be 98 200 annually. In recent decades, a significant increase in the incidence has been observed globally: during 1989–2013, the annual rate of increase was 3.4% in Europe, suggesting a doubling in the number of patients within approximately 20 years on the continent. The wide variation in incidence has been well documented by epidemiological studies and influenced by geographical and climatic conditions, ethnic and demographic factors. Although the genetic background is the primary risk factor for beta-cell autoimmunity, such dynamic changes in incidence are more likely to be associated with the higher environmental pressure than the increase in genetic load at population level. Environmental factors can also contribute to the pathogenesis of type 1 diabetes as accelerators, causal or protective factors, moreover may even be involved at several points and with several mechanisms at the same time. However, despite the extensive international research on environmental factors, the most popular hypotheses associated with them (e.g., virus infections, hygiene hypothesis, intestinal microbiota, leaky gut, lack of vitamin D) have not yet provided a satisfactory explanation for most epidemiological observations (e.g., geographically significant variability of incidence rates, geographical “hotspots”, seasonal fluctuations in new cases, cyclical trends of incidence peaks). In this article, recent data and hypotheses about the epidemiology of childhood type 1 diabetes are summarized. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13–22.

Open access

Az autoimmun kórképek általában a ritka kórképek közé tartoznak, de vannak népbetegségnek számító kórformák is. Jelen munkában a szerzők azt elemzik, hogy növekszik-e az autoimmun betegek száma és az autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága. Adott kórképen belül a betegek száma növekszik részben az incidencia valós növekedése következtében, amelyet főként az epigenetikus tényezők határoznak meg. Másrészről az incidencia növekedését eredményezi a diagnosztikai lehetőségek javulása, a pontosabb klasszifikációs rendszerek kidolgozása és a labordiagnosztikai lehetőségek finomabbá válása. Ezáltal az enyhébb és atípusos kórformák is felismerésre kerülnek. A prevalencia növekedése is nyomon követhető az immunszuppresszív kezelési lehetőségek bővülése és ennek következtében a túlélés javulása révén. Az egyedi betegségeken túl egyre több kórképről derül ki, hogy autoimmun folyamatok állnak a hátterében, és egyre több új autoimmun kórkép került leírásra. Ennek következtében az autoimmun betegségek száma nő, ezáltal az autoimmun betegek száma is tovább emelkedik. Emiatt és e betegségek krónikus, általában rokkantságot vagy csökkent munkaképességet eredményező volta miatt is mind nagyobb szakmai és társadalmi odafigyelést tesznek szükségessé az autoimmun betegségek és igényelnek az autoimmun betegek.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Eldin Mohamed Gamal
,
Györgyi Szabó
,
Péter Metzger
,
István Furka
,
Irén Mikó
,
Katalin Pető
,
Andrea Ferencz
,
József Sándor
,
Zsolt Szentkereszty
,
Péter Sápi
, and
György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: 1968-ban R. E. Fear először közölt tanulmányt a laparoscopos „Port site” herniáról (Trocar site hernia, TSH), jelenlegi előfordulási gyakorisága eléri a 0,65–2,80%-ot. A sebészi laparoscopia elterjedésével a beavatkozások során szokássá vált, hogy a 10 mm-nél kisebb trokársebeket nem zárják be. Ugyanakkor egyre több közlemény foglalkozik az 5–6 mm-es trokár (továbbiakban: KT) helyén keletkező sérvek elzáródásával. Anyag és módszer: A szerzők oktatási célból 60 kutyán végzett laparoscopos cholecystectomia műtét után 2 és 4 héttel relaparoscopiát végeztek, és posztoperatív adhaesiók után kutatva azt is figyelték, hogy a laparoscopos trokárok intraabdominalis behatolási helyein vannak-e sérvek, különös tekintettel a KT-ra. Eredmények: A 60 kísérleti állat 20%-ában volt látható intraabdominalis sérv, és a sérvek 70%-a a KT helyein helyezkedett el. Következtetések: A megszokott gyakorlattal ellentétben az irodalomban egyre többen hangoztatják a nagy trokárok és a KT ejtette teljes vastagságú hasfali sebek zárásának szükségességét, megelőzendő a sérvek kialakulását és kizáródásuk lehetőségét. Tanulmányunkban a technikai és klinikai lehetőségeket mutatjuk be.

Restricted access