Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "incontinentia" x
Clear All

Absztrakt

Vannak olyan széklet-visszatartási és -kiürítési zavarok, melyek sem konzervatív, sem sebészi úton nem kezelhetők eredményesen. Ezen esetekben a beteg panaszait a vastagbél rendszeres beöntéseivel csökkenteni lehet, pseudocontinentiát lehet kialakítani. A szerzők közleményükben a colon kiürítésének egy hatékony módját mutatják be. A módszert először Malone alkalmazta 1990-ben. Az eljárás lényege, hogy az appendicostomán, illetve appendix hiánya esetén a coecumfalból kialakított neoappendicostomán keresztül anterograd bélátmosást alkalmaznak. A betegek a vékony katéter számára átjárható stomán keresztül 300–450 ml vizet fecskendeznek a bélbe, majd a folyadék beadása után rövid idővel székletet ürítenek. A módszert 12 betegen, 5 nőn és 7 férfin alkalmazták (átlagéletkor: 39 év). A beavatkozást a következő okok miatt végezték: 3 betegnél a gátizomzat denervatiója, három esetben az anus fejlődési zavara, két esetben analis trauma miatt teljes székletincontinentia alakult ki; 3 betegnél a gát beidegzési zavara incontinentia és obstipatio keveredését okozta; 2 betegnél kezelhetetlen obstipatio, illetve overflow incontinentia volt a panasz. A folyadék beadása után a székürítés minden esetben megindult, azonban a funkcionális eredmények változóak voltak. A 12 beteg közül 8 beteg elégedett volt az eredménnyel, 2 beteg javulásról számolt be, 1 esetben az eredmény rossz volt. Egy másik esetben pedig sebészi szövődmény miatt az appendicostomát nem lehetett használni. A szerzők a (neo)appendicostoma mérsékelt beszűkülését 2 esetben tapasztalták. Számottevő visszacsorgás csak 1 esetben jelentkezett. Összesítve, a módszert megfelelő betegkiválasztás után sikerrel lehet alkalmazni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Tóth, Csilla Hornyák, Tibor Kovács, Béla Tóth, György Várallyay, Eszter Ostorházi, József Köles, Dániel Bereczki, Márta Marschalkó and Sarolta Kárpáti

A 35 éves férfi beteget jobb oldali enyhe hemiparesis, incontinentia, prefrontális tünetek, rövid távú memóriazavar és magatartás-változás miatt kezeltük. Koponya-MR és -MR-angiográfiás vizsgálattal mindkét nucleus caudatusban és a környező fehérállományban látszott infarktusnak megfelelő jelzavar, illetve többszörös szűkület a Willis-kör erein. A liquorban emelkedett összfehérjeszint és pleiocytosis mellett intrathecalis IgG-szintézist igazoltunk. Szérum rapid plazma reagin, Treponema-ellenanyagtiter-meghatározás, Treponema pallidum ELISA, liquor venereal disease research laboratory (VDRL) tesztek pozitívak voltak. Mindezek alapján meningovascularis neurosyphilist igazoltunk. 24 ME intravénás penicillin-G-vel kezeltük 14 napig; szerológiai és radiológiai javulás mutatkozott. A kétoldali prefrontális körök kapcsolatainak károsodása, stratégiai infarktusok miatt a tünettan vascularis dementiának felel meg, paralysis progressivát utánozva; a kezelést követően a kognitív tünetek is csökkentek. Orv. Hetil., 2011, 152, 763–767.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Linda Varga, Zoltán Bajory, László Pajor, János Révész, Farkas Sükösd and Anikó Maráz

Absztrakt:

Bevezetés: A korszerű diagnosztikus és kezelési lehetőségek igénybevételével a prosztatarák mortalitása jelentősen csökkenthető. A korai stádiumú daganatos betegek radikális műtéttel vagy sugárkezeléssel is meggyógyíthatók. Célkitűzés: A jelenlegi kivizsgálási és a terápiás módszerek áttekintése és összehasonlítása a korábbi gyakorlattal a diagnózis pontossága, a hatékonyság javítása és a mellékhatások csökkentése szempontjából, valamint általános összefüggések megvilágítása súlyos szövődményes esetek kapcsán. Módszer: Két prosztatadaganatos eset mentén ismertetjük a pontos szövettani diagnózis jelentőségének és változásának, a megfelelő képalkotó vizsgálatok alkalmazásának, a besugárzás hagyományos és modern paramétereinek, valamint a sugárkezelés akut és késői szövődményeinek részleteit. Elemzésre kerülnek a korábbi és a napjainkban alkalmazott módszerek lényegi különbségei és ezek konzekvenciái is. Eredmények: Betegeink diagnózisában napjainkra módosult a szövettani vélemény. Mindkét esetben 2009–2011-ben hagyományos, 3 dimenziós konformális technikával definitív sugárkezelés történt, melynek hatására meggyógyultak prosztatatumorukból. Az egyik beteg besugárzást kapott a hólyagra is, mivel a daganat beszűrte azt. A másiknál a biztonsági zóna kiterjesztése miatt, a kor színvonalán álló besugárzás a hólyagalapot is kiterjedtebben érintette. Bár mindkét esetben hetek alatt szanálódott a hevenyen jelentkező kettes fokozatú cystitis, mégis késői szövődményként zsugorhólyag alakult ki. Ezek elhárítására – az első esetben a vérzés megállítására, a második esetben az incontinentia megszüntetésére – a hagyományos eljárások kudarca miatt radikális cystoprostatectomiára volt szükség. Következtetések: A prosztatadaganatok diagnosztikai és terápiás fejlődésének összetett lépései együttesen vezetnek a súlyos szövődmények elkerüléséhez. Az adatok szintézise azonban akkor lehet még sikeresebb, ha azokat a korábbi tapasztalatok birtokában is elemezzük. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1317–1325.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Roland Csorba, Rudolf Lampé, Dezső Simó, György Bacskó and Róbert Póka

16 91 96 Páczelt A., Bányai B., Tóth Z. és mtsa: A transobturator tape (TOT) műtét bevezetése a női stress-incontinentia kezelésébe

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Maria Veronesi, Alessandro Rota, Massimiliano Battocchio, Massimo Faustini and Antonio Mollo

116 695 von Ruckstuhl, B. (1978): Die Incontinentia urinae bei der Hundin als Spatfolge der Kastration. Schweiz. Arch. Tierheilk. 120 , 143

Restricted access

. ( 2013 ). The triune brain and the neurobiological bases of thought and behaviour . In R. Cuoghi & M. Farronato (Eds.), De Incontinentia (pp. 52 – 87 ). Bologna, Italy : Mouse Publishing

Open access