Search Results

You are looking at 1 - 10 of 73 items for :

  • "indikáció" x
Clear All

Tanulmányunkban az indikációs módszerek három csoportját tekintettük át:  1. az életközösségek szerkezeti leírása,  2. a korrelációs elemzésekre épülo indikációs módszerek,  3. a muködési, hatás-alapú indikációs módszerek.  A korrelációs indikációs módszerek elterjedtek az ökológiai indikációban, azonban e módszercsalád korlátozottan alkalmazható az ökológiai hatás-tanulmányokban: egyrészt mivel nem arányskálán adja meg az érzékenységet, másrészt, mivel idoben nem alkalmas elore jelezni a várható ökológiai következményeket.  A hatás-alapú módszer módszertanában és felhasználhatóságában is lényegesen eltér az elozoekétol. A hatás-alapú indikációban részletes közvetlen ökológiai kapcsolatok rendszerébol idoben elore jósló modell épül fel, amely egy olyan eszköz a környezeti tervezés számára, mellyel szcenárió- és kockázati elemzéseket is el lehet végezni. Az EEA, illetve más európai léptéku monitoring fejlesztését végzo szervezetek és programok (pl. OECD, 2003) az indikációs eljárást, illetve a talajállapot jellemzésének módszertanát a DPSIR rendszer alapján határozták meg. Ez a Driving forces, Pressures, State, Impact, Responses, azaz a ható tényezok, a terhelések, az állapot, a hatás meghatározása és az adott válaszok együttes kezelését, a modellek szintjén történo integrálását és az intézkedések meghatározását és szabályozását jelenti. Az EU/EEA és az OECD által koordinált munkákban a talaj mezofaunáján alapuló talajökológiai indikáció jelentos szerepet kap, mely vizsgálatokról a Rómában 2003-ban megrendezett OECD konferencia publikációjából ismerkedhetünk meg. E munkákban a korrelációs és a hatás-alapú indikációs eljárásokat részesítik elonyben. Az európai léptéku talajmonitoring rendszer felépítésének tervezésénél, továbbá a hazai talaj-monitoring rendszer fejlesztésénél és harmonizációjánál lényeges elem, hogy a mért paraméterek alkalmazhatóak legyenek adekvát elemzo rendszerekhez.  A jövore nézve tehát mind a felhasználandó értékelo módszerek, mind az azt kiszolgáló adattermelo monitoring rendszerek tekintetében a nemzetközi viszonylatban kompatibilis módszerek fejlesztése lehet a cél.

Restricted access

Bevezetés: A császármetszés gyakoriságának növekedése hátterében az anyai kérésre végzett császármetszések szerepe is felmerült, annak ellenére, hogy nincs olyan hivatalos indikáció, amely alapján ilyen beavatkozás legálisan elvégezhető lenne. Ezért lehetetlen megbecsülni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az anyai kérésre végzett beavatkozások a császármetszés növekvő gyakoriságához. Célkitűzés: A szerzők a délkelet-magyarországi szülész-nőgyógyászok anyai kérésre végzett császármetszéssel kapcsolatos attitűdjének feltérképezését tűzték ki célul. Módszer: 2010 elején anonim kérdőíveket juttattak el a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szülészeti intézményekben dolgozó 137 szülész-nőgyógyászhoz. A válaszadási arány 74,5% (n = 102) volt. Eredmények: A válaszadók több mint fele elutasította annak elméleti lehetőségét, hogy hazánkban legálissá váljon a megalapozott orvosi indikáció hiányában, pusztán az anya kérésére végzett császármetszés gyakorlata. Amennyiben azonban a törvényi szabályozás erre lehetőséget teremtene, 81 (79,4%) szülészorvos elvégezné a beavatkozást. Következtetések: A szülész-nőgyógyászok több mint felének elutasító véleménye ellentétben áll a feltételes hajlandósággal, amelyet többségük mutat a legális körülmények között elvégezhető, orvosi indikációval nem alátámasztott császármetszésekkel kapcsolatban. Orv. Hetil., 2013, 154, 1303–1311.

Restricted access
Authors: András Petri, József Hőhn, Ádám Balogh, Kornél Kovách, László Andrási and György Lázár

Absztrakt

A máj daganatos áttéteinek kezelése nagy kihívást jelent. Mai ismereteink szerint a colorectalis carcinoma májáttéteinek leghatásosabb kezelési módja a metastasisok sebészi eltávolítása. Összehasonlítottuk a szinkron májmetastasis miatt egyidejű vastagbél- és májreszekción átesett betegek adatait a kétüléses beavatkozásokéval. Dolgozatunkban a szegedi Sebészeti Klinikán 1999. január 1. és 2008. december 31. között vastagbélrák miatt kezelt 1597 beteg adatait retrospektíven dolgoztuk fel. A kezelés eredményét 152 betegen külön vizsgáltuk, akiknek májáttéte volt. A májáttétek aránya 9,52% volt. Az áttétek 40,8%-ban a rectumból és 31,8%-ban a szigmabélből származtak. A 152 májáttétes betegből 109 (71,7%) irreszekábilisnek bizonyult. Szinkron májáttét miatt szimultán májreszekciót 14 (32,6%), kétüléses műtétet 29 esetben (67,4%) végeztünk. Szimultán műtét esetén csak ún. kis májreszekciót végeztünk. Az áttétek átmérője a szimultán műtétek esetében 2,6 cm, a kétüléses műtéteknél 4,6 cm volt. A transzfundált vér mennyisége 0,3 U/beteg volt. A szimultán operáltak esetében csak ún. kis szövődményeket észleltünk. A hospitalizáció 13,1 nap volt a szimultán, és 11,7 nap a kétüléses műtétek esetében. Az átlagos túlélés 37,3, illetve 47,9 hónap volt (p<0,005). A szimultán májreszekció alkalmas módszer a kis, de akár többszörös szinkron májáttétek eltávolítására. Úgy gondoljuk azonban, hogy a betegek szelekciójának kritériumai sem a szinkron, sem az elektív májműtétekre vonatkozóan nem kellően kidolgozottak.

Restricted access

: Symbiotic Fungi. Soil Biology 18. (Eds.: Varma, A. & Kharkwal, A. C.) 41–50. Springer-Verlag. Berlin–Heidelberg. Dombos M. & Szalkai T., 2004. Indikációs modellek és alkalmazásuk a talajökológiában. Agrokémia és

Restricted access

Dombos, Miklós-Szalkai, Tímea, 2004: Indikációs modellek és alkalmazásuk a talajökológiában, In Agrokémia és talajtan, 53. 181–186. Tímea Indikációs modellek és alkalmazásuk a

Restricted access
Authors: A. Borhidi, T. Morschhauser and É. Salamon-Albert

indikáció vizsgálata a Misina-Tubes száraz tölgyeseiben). - Abstracts, Lippay János Tudományos Ölésszak Elooadásai, KÉE, Budapest, pp. 66-67. Study of habitat indication in dry oak forests of Misina

Restricted access

Absztrakt

Buess az 1980-as évek elején dolgozta ki a transanalis endoscopos mikrosebészeti technikát, és kifejlesztette a műtéthez használt speciális eszközparkot is. A technika azóta finomodott, sőt a javallati indikációs kör is bővült. Megfelelően kiválasztott betegeknél kitűnő onkológiai eredmények érhetők el, a műtéti terhelés kisebb, a szövődmények előfordulása pedig a hagyományos technikákhoz képest igen alacsony. Napjainkban a jóindulatú, illetve az alacsony malignitású T1-es daganatok kezelésében „gold standard” a transanalis endoscopos mikrosebészeti technika.

Restricted access

Absztrakt

A közelmúltban a magyar gyógyszerpiac nagy hiányosságát pótolták: ismét törzskönyvi engedélyt kapott a szájon át adható rövid hatástartamú morfin. A rövid hatású morfinnak két indikációs területe van: a major analgetikus kezelés bevezetésekor a megfelelő dózis titrálása, valamint a fenntartó major analgetikus kezelés mellett jelentkező áttöréses fájdalmak kezelése. A cikk bemutatja a szájon át adható rövid hatástartamú morfin klinikai alkalmazásának alapjait. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1003–1006.

Restricted access
Authors: Béla Merkely, Attila Róka, Szabolcs Szilágyi, Endre Zima, Valentina Kutyifa, Astrid Apor, Gábor Szűcs and László Gellér

Absztrakt

A szívelégtelenség magas prevalenciájú, a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A reszinkronizációs terápia biventricularis pacemakerrel az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai tanulmányban bizonyított hatékonyságú kezelési módja. Hagyományosan az indikáció alapja a súlyos szívelégtelenség (NYHA III-IV.) optimális gyógyszeres kezelés mellett, megnyúlt QRS időtartam (≥120 ms), echocardiographiás paraméterek (bal kamrai ejectiós frakció legfeljebb 35%). Új módszerek bevezetése (szöveti doppler echocardiograp-hia, CT, MRI, elektroanatómiai térképezés) segíthetnek a potenciálisan responder betegek kiválasztásában. Non-invazív és invazív módszerek segítségével a kezelés individuális beállítása elvégezhető, a hatékonyság responder betegeknél is fokozható. A reszinkronizáció kiemelkedő hatékonysága miatt az indikációs kör szélesítése is cél. Jelenleg enyhe szívelégtelenségben, illetve keskeny QRS esetén vizsgálják a kezelés hatékonyságát. Számos egyéb kérdésre (transzvénás vagy sebészi implantáció, implantálható de-fibrillator szükségessége) csak a jövőben tervezett vizsgálatok adhatnak választ.

Restricted access
Authors: László Kóbori, Dénes Görög, Imre Fehérvári, Balázs Nemes, János Fazakas, Enikő Sárváry, Marina Varga, Zsuzsanna Gerlei, Attila Doros, Katalin Monostory and Ferenc Perner

Ötvenéves a magyar szervtranszplantáció, és ezzel egyidejűleg ötven évvel ezelőtt történt az első sikeres májátültetés az Egyesült Államokban, amelyet Thomas Starzl végzett. A világon évente több százezer, Magyarországon több mint 7000 ember hal meg májbetegségben. Az esetek nagy részében krónikus elégtelenségről van szó, de 10–15%-ban akut májelégtelenségről beszélhetünk, amelynek mortalitása műtét nélkül 80% feletti. A végstádiumú és akut májbetegek esetében a különféle konzervatív kezelési módszerek csak átmeneti megoldást jelentenek. Az egyetlen, hosszú távú túlélést jelentő gyógymód a transzplantáció. Napjainkban a májátültetést követő átlagos ötéves, úgynevezett kumulatív túlélés 80% feletti. Az indikációs terület egyre szélesebb, leggyakoribb a vírus és alkohol okozta cirrhosis és a cholestaticus májbetegségek miatt végzett májátültetés. Gyermekeknél főként fejlődési rendellenességek, congenitalis betegségek és metabolikus májbetegségek akut manifesztációi emelendők ki az indikációs körből. A májtranszplantációs túlélési eredményeink a jó nemzetközi statisztikáknak megfelelőek, de a graft- és betegtúlélés további javításában a testre szabott immunszuppressziós kezelés bevezetésének nagy jelentősége lehet. Orv. Hetil., 2013, 154, 858–862.

Open access