Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "indikátorok" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Pálinkás, Nóra Kovács, Valéria Sipos, Ferenc Vincze, Magor Papp, Árpád Czifra, Róza Ádány, and János Sándor

]. 18 Indicator-based performance evaluation of family doctors. [A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése.] Available from: http://www.neak.gov.hu/data/cms983769/HAZIORVOSI_INDIKATOROK

Open access

Az alapellátás minőségének javítása évtizedek óta fontos téma világszerte. A minőség mérésének napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott kvantitatív mérőeszközei a minőségi indikátorok. Az orvosokat minőségi munkára motiváló lehetséges módszerek közé tartozik az anyagi ösztönzők bevezetése, de nincs elegendő bizonyíték minőségjavító hatásukra. A minőségi indikátorokat és anyagi ösztönzőket egyre több európai országban alkalmazzák önmagukban vagy más minőségjavító eszközökkel. A szerzők röviden ismertetik az Egyesült Királyság és Magyarország alapellátási indikátorrendszerét. A többi európai országgal kapcsolatban csak kevés, az anyagi ösztönzőket és indikátorokat is leíró közlemény érhető el. Vizsgálatuk során nyolc országot találtak, ahol széles körben alkalmazzák a minőségi indikátorokhoz kapcsolódó anyagi ösztönzőket. Az indikátorok a családorvosok fizetését vagy finanszírozását összbevételük 1–25%-ának megfelelő bónusszal befolyásolhatják az egyes európai országokban. Megbízható ellátási és morbiditási adatok nélkülözhetetlenek a minőségi indikátorokhoz, de ilyen adatok a legtöbb ország alapellátását illetően hiányoznak. A minőségi indikátorok további fejlesztése széles körű szakmai konszenzus alapján szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154, 1096–1101.

Restricted access

evaluation of family doctors. [ Országos Egészségbiztosítási Pénztár: A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése.] http://www.oep.hu/data/cms983769/HAZIORVOSI_INDIKATOROK.pdf?query=indik%C3%A1tor%20

Restricted access

A mikrobiális indikációs módszerek potenciálisan alkalmasak a talajminőség értékelésére, mivel a mikroorganizmusok érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A módszer kiválasztásának fő szempontjai, az érzékenység, megbízhatóság, ökológiai relevancia, standardizálhatóság, egyszerű és gazdaságos kivitelezhetőség. Négy módszercsoportot különíthetünk el, a mikrobiális biomassza, mikrobiális aktivitás, mikrobiális diverzitás és a növény–mikroba kölcsönhatás vizsgálatát. Általános monitoring célokra a talaj fizikai, kémiai és egyes biológiai tényezőit komplex módon kell vizsgálni, mint ahogy az a magyarországi és más európai talajmonitoring rendszerekben a gyakorlat. Speciális esetekben, például eltérő talajhasználat, talajművelési rendszerek, talajszennyezések, továbbá a talajdegradációt helyreállító beavatkozások összehasonlító elemzésére ennél részletesebb vizsgálatokra lehet szükség, kiegészítve a mikrobiális diverzitás elemzésével.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Juhász, Ria Benkő, Mária Matuz, Réka Viola, Gyöngyvér Soós, and Edit Hajdú

the unnecessary raising of antibiotic resistance. [Folyamatos minőségjavítás az alapellátásban racionális, bizonyítékokra alapozott minőségi indikátorok használatával: Reális lehetőség a felesleges antibiotikus rezisztenciafokozás megfékezésére.] Orv

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Belicza, Péter Mihalicza, Judit Lám, and Cecília Surján

Absztrakt

A European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency kutatást az Európai Unió 7. keretprogramja finanszírozta 2010–2013 között. Ennek keretében olyan módszertan került kialakításra, amely lehetővé tette a közreműködő hét országban a regulárisan gyűjtött adatok alapján az ellátás elemzését és az eredmények egymással történő összehasonlítását öt, társadalmilag és gazdaságilag is jelentős teherrel járó diagnóziscsoportban. A szerzők ismertetik a módszertani fejlesztés főbb területeit, így 1. a módszertani alapelveket; 2. az elérhető adatbázisok és az alkalmazott kódrendszerek felmérését; 3. az elemzendő események meghatározását; 4. az elemzések és az indikátorok kialakításának általános szempontjait; 5. a konkrét adatgyűjtési, -feldolgozási és -elemzési módszertan kidolgozását; 6. a kockázatkiigazítási módszereket és 7. a standardizált adatbázis kialakítását. A közfinanszírozott ellátás minden betegére, ellátási eseményére kiterjedő adatbázisok kimeríthetetlen és gazdag adatforrásként szolgálhatnak a döntéshozóknak, ellátóknak, kutatóknak egyaránt. A képzett indikátorok eredményei kiindulópontként szolgálnak a kiváltó okok feltárásához és az ezen okok kezelését célzó intézkedések meghatározásához. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1619–1625.

Open access

A nemzetközi szakirodalom egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a minőségi indikátorokra támaszkodó nyilvános minőségértékelésnek mi a hatása az ellátás minőségére és az érintettek döntésére vonatkozóan, illetve melyek azok a kritériumok, amelyek mentén nyilvános minőségértékelési rendszereket célszerű kialakítani. A nemzetközi szakirodalom alapján a dolgozat hat témakört mutat be: (1) az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére; (2) az eredményindikátorok alkalmassága a szolgáltatók megítélésére; (3) a bajnoki tabellák képessége a szolgáltatók rangsorolására; (4) a lakosság viselkedése a szolgáltatók választása során; (5) az indikátorokra támaszkodó nyilvános minősítések hatásai; (6) ajánlások minősítési rendszerek kidolgozására. A szakirodalmi kutatások szerint elsősorban a kockázatkiegyenlítési problémák miatt az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére a nyújtott ellátás minősége szempontjából kérdéses; az elért ellátási eredmények nem feltétlenül utalnak vissza az ellátási folyamatok minőségére; a több indikátorból komponált intézményi sorrendek (bajnoki tabellák) nem megbízhatóak; a lakosság a szolgáltatók kiválasztásakor elsősorban a környezet véleményét és a távolságot veszi figyelembe; és a nyilvános közlések hatására igazoltan romlik az ellátás átfogó minősége. A szolgáltatók értékelésében alkalmazott mérési eredmények közzétételét eszköznek kell tekinteni. A lakosság intézményválasztásának elősegítésére az ő preferenciáik mentén végzett betegelégedettségi vizsgálatok nyilvánossá tétele hozhatja meg a kívánt eredményt. A minőségfejlesztési célokat igazoltan segítik a szolgáltatói körben végzett közvetlen visszajelzések az indikátorok mért értékeiről, illetve pontosabb kép kapható az ellátási és szervezési folyamatok, standardok egységes felülvizsgálatára alapozott eljárások külső értékelési rendszerekbe történő beemelésével.

Restricted access

Az endoszkópia minőségi követelményei

Magyar szakmai irányelv

Quality expectations in endoscopy – Hungarian guideline

Magyar Sebészet
Authors: Tibor Gyökeres, Renáta Bor, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Zoltán Szepes, Mihály Szőnyi, and Áron Vincze

Összefoglaló. A tápcsatorna endoszkópiája a gasztrointesztinális rendszer betegségeinek legfontosabb vizsgáló eljárása, a diagnosztikán túl egyre szélesedő körben terápiás beavatkozási lehetőséget is magában foglal. A jó minőségben végzett endoszkópia javítja az esetlegesen fennálló betegség kimenetelét és növeli a betegelégedettséget. A nemzetközi emésztőszervi endoszkópos társaságok elsőrendű fontosságúnak határozták meg az endoszkópia minőségének javítását célzó törekvéseket. Az endoszkópos tevékenységek minőségének ellenőrzésében és javításában a meghatározott indikátorok folyamatos követése fontos feladat, ezek révén biztosítható betegeink számára a legmagasabb szintű ellátás. A bizonyítékon alapuló minőségi indikátorok lehetővé teszik az egyes endoszkóposok és az endoszkópos vizsgálóhelyek összehasonlítását és az általuk nyújtott szolgáltatás értékelését. A fenntartónak betegbiztonsági és költséghatékonysági szempontból is fontos ismerni, hogy melyik szolgáltató tudja teljesíteni a minimálisan elvárt és fejlődési célként kitűzött teljesítménymutatókat, melyik ellátónál milyen tényezőket szükséges megváltoztatni, javítani. A szerzők az európai útmutatókat alapul véve a felső tápcsatorna endoszkópiája, az alsó tápcsatorna endoszkópia, a pancreatobiliaris endoszkópia, a vékonybél endoszkópia, a kapszula endoszkópia és az endoszkópos szolgáltatás területén határozták meg a klinikailag releváns teljesítménymutatók auditálható magyar rendszerét. Az egységesség, a jobb digitalizálhatóság és könnyebb auditálhatóság céljából a felső, az alsó, a pancreatobiliaris, a vékonybél és a kapszula endoszkópia vonatkozásában a magyar ajánlásban a minőségi alterületeket egységesen (1–8) számozták, minden szám ugyanazon szempontrendszert jelenti. Az endoszkópos szolgáltatás komplex minőségi mutatóinál szigorúan ragaszkodtak az európai irányelvhez, itt 9 különböző alterületbe foglalták össze a 30 minőségi mutatót. A szűrő kolonoszkópia kiemelt jelentősége miatt a jelen minőségi endoszkópos útmutatóba foglalták bele eltérő szerkezettel a szűrő kolonoszkópos program során alkalmazott minőségi mutatókat, illetve a bélelőkészítést érintő néhány alapvetést is.

Summary. Nowadays, endoscopy is the cornerstone in the diagnosis and therapy of gastrointestinal diseases. Good quality endoscopy can improve outcome of the disease and patients experience. International endoscopy societies prioritized efforts improving quality of endoscopy. The highest level of patient care can be provided through continuous assessment and improvement of relevant quality indicators. The comparison of these evidence based performance measures between endoscopists and endoscopy providers allow the objective evaluation of the service. Furthermore, from the point of view of patient safety and cost effectiveness the health care provider should know the minimum standards and target goals, as well, to make grounded decisions about fields of necessary changes and improvements. The authors based on European guidelines worked out this comprehensive auditable Hungarian system of performance measures in the fields of upper endoscopy, lower endoscopy, pancreatobiliary endoscopy, capsule endoscopy, enteroscopy and general endoscopy service. Due to commonality all domains were counted similarly (1–8) in different endoscopic procedures. The general endoscopy service is an exception with 9 domains and 30 quality parameters. The outstanding importance of colorectal cancer screening required involving this topic into this guideline with separate structure, as well as the basics of bowel preparation.

Open access

A hazai szülészeti regiszter, a „Tauffer”, több mint 80 éve jegyzi a magyar szülészet alakulását, szakmai, szervezési problémáit. A rendszer 1994-ben megújult, és minden szülészeti eseményről részletes, online információk gyűlnek a regiszter gazdája, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet honlapján. Bár jelentős számú átfedés észlelhető más adatbázisokkal, ezek javítják a „Tauffer” hatékonyságát és kiegészítő információkat jelentenek más adatbázisokhoz. A „Tauffer” nyilvános, bárki számára hozzáférhető, adatait a szakma és szakmai vezetők egyaránt használhatják. A szakmai indikátorok gyakorlati felhasználását a szerző három példán keresztül mutatja be. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 750–754.

Restricted access

Jelen referátum Dr. Kunszt György 80. életévének betöltése alkalmából tudományos pályafutásának legutóbbi szakaszából az építési futurológia és ökológia területén végzett munkásságát tekinti át. Kunszt György meghatározó szerepet töltött be a CIB W82 - építési futurológiával foglalkozó - munkabizottság létrehozásában és munkájában. A CIB kereteiben sokat vitatott és a Római Klub által használt rendszerdinamikai eljáráshoz kapcsolódva Molnár László és Németh Sándor közreműködésével kidolgozott egy részletes építési, majd egy globális világmodellt. A CIB W82-es bizottság által 1995-ben indított „Fenntartható fejlődés és az építés jövője” c. projekt magyar nemzeti jelentését Kunszt György készítette el. A témakörhöz kapcsolódóan a 2000-ben indított „Építés és város vonatkozású fenntarthatósági indikátorok” c. EU tematikus hálózat előkészítését hazai részről Kunszt György végezte és a projekt aktív tagjaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik az építés nemzeti fenntarthatósági prioritásait befolyásoló tényezők megállapítása, illetve a fenntartható építés követelményrendszerének tárgyszavas rendszerezése. A nemzetközi CRISP hálózat munkájához kapcsolódóan az ÉMI Kht. koordinációjával és az OM támogatásával egy hazai program is folyt a „fenntartható építés EU konform magyar indikátor rendszerének” kidolgozására. A program irányításában, illetve a témakör strukturálásában Kunszt György szintén meghatározó szerepet töltött be.

Restricted access