Search Results
Bevezetés: Az egyedileg megtervezett sugárterápia a lokális kontroll és a túlélés javítása révén alapvető része az emlőrák kuratív kezelésének. A besugárzandó térfogat alakját követő konformális besugárzás, és a védendő szervek sugárterhelésének kontrollálását is lehetővé tevő háromdimenziós besugárzástervezés növelik a besugárzás biztonságát. Beteganyag és módszer: A dolgozat a klinikán 2002 óta követett módszereket ismerteti. Az emlő/mellkasfal, illetve a nyirokrégiók besugárzásának indikációja a lokoregionális relapsus legalább 10%-os kockázata volt. CT-alapú háromdimenziós besugárzás tervezése és egyéni pozicionálás történt, a vizsgálat második szakaszában termoplasztikus maszk-rögzítéssel. A védendő szervek dózisterhelését az irodalmi adatok alapján összeállított felső határértékek korlátozták. A betegek első csoportjában individuálisan tervezett blokkokat, a második csoportban „multileaf” kollimátort (MLC), a harmadik csoportban pedig intenzitásmodulált sugárnyalábokat alkalmazva végeztük a besugárzást. Eredmények: Összesen 737 emlőrákos beteg részesült individuális rizikó alapján megtervezett konformális besugárzásban. Háromszázhetvenkét esetben csak lokális, 365 esetben lokoregionális besugárzás történt. A besugárzott térfogatok dóziseloszlását a vizsgálat második periódusában adott műszaki lehetőségekkel jelentősen javítani lehetett: a dózis ±10%-kal ellátott emlő-/mellkasfal-, axillaris-supraclavicularis, illetve mammaria interna térfogatok aránya az alkalmazott besugárzási technikától függően rendre 90,5–94,2%; 84,1–93,8% és 86,7–91,6% között mozgott. Az azonos oldali tüdő és a szív sugárterhelését reprezentáló dózis-volumen paraméterek szignifikánsan magasabbak voltak lokoregionális besugárzás, mint csak lokális besugárzás esetén. A vizsgálat második periódusában lokoregionális besugárzás esetén a tüdő- és szívterhelés a korábbinál szignifikánsan alacsonyabb volt, míg lokális besugárzásnál ilyen hatás nem jelentkezett. A maszkrögzítés bevezetésével a beállítási pontatlanságból és a légzési mozgásból eredő bizonytalanság redukciója mellett az ellenoldali emlő sugárterhelését is csökkenteni lehetett. Következtetések: A posztoperatív besugárzást gondos kockázat- és haszonelemzés után kell megtervezni. A háromdimenziós besugárzás-tervezésen alapuló konformális sugárterápia dózis-volumen adatainak elemzése során egyénileg szükséges dönteni az előnyösebb megoldás érdekében bevezetendő különleges technikák alkalmazásáról.
. Metab., 2003, 88 (2), 528–530. Mannino, G. C., Sesti, G.: Individualized therapy for type 2 diabetes: clinical implications of pharmacogenetic data. Mol. Diagn. Ther., 2012, 16 (5), 285
A nyolcvanas évek ifjúsági mozgalmai
The political activity of young people in the eighties
Absztrakt:
A politikai szocializációs kutatások egyértelmű eredménye volt, hogy a nyolcvanas évek elejére a rendszer látens törekvése, a politikai aktivitástól eltávolítás átfogó sikerrel járt. Az iskolai-mozgalmi szférában szervezett, külsőségeiben politikai jellegű vékony látszataktivitás mögött egy, az egész akkori társadalmat jellemző individualizációs folyamat húzódott meg.
Néhány létszférában viszont a hivatalos, intézményi működéstől független, spontán szerveződések is megjelentek. Ezek a maguk területein nem voltak előzmény nélküliek. A csöves-aluljárós csoportok, a vallási bázisközösségek, a békemozgalmak, egyes oktatási intézményekben önálló hallgatói képviseletre törekvő kis csoportok, végül a független ifjúsági szervezet létrehozását célzó szerveződések kis szigetek voltak az ifjúsági tömegben, de működésükből már akkor is levonhatók voltak közös tanulságok.
Cult or spirit?
Integration strategies and history of memory in Jewish groups in Hungary at the turn of the 19th–20th century
At the turn of the 19th–20th century the different Jewish groups in Hungary had to face many challenges. They had to reconcile the demands made by modernity and the majority society with their own group interests. The changing environment endangered the survival of the group and questioned its basic values. There were big differences in the modernisation strategies of the Jewish groups examined (Neology, Budapest Orthodox, Zionists). Religion, as the primary determinant of value, shifted from the community sphere to the private sphere and lost some of its importance. History became the new model for interpretation of the world, that could be manifested at community level. Cultural memory based on shared history became the most important adhesive force of the group. The press, the most important attitude-shaping communication media of the period, played a major role in preserving and strengthening memory.
Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multikulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).
People’s Churches in Germany in the Midst of Social Changes
Die Sinus-Milieus und andere soziologische Erklärungsversuche als Ansätze für eine neue pastorale Praxis
Kirche und Gesellschaft bildeten in der Vormoderne mehr oder weniger eine Einheit, während in der Frühmoderne ein Prozess der Verdrängung der Kirche aus dem öffentlichen Raum begann. In der entwickelten Moderne bildete sich eine differenzierte Gesellschaft aus, in der gesellschaftliche Subsysteme nebeneinander existieren. Kirche und Religion verloren ihre frühere Deutungsmacht und auch der Kirche nahe stehende traditionale soziale Milieus schwanden. Der Individualisierungsprozess schlug sich auch im Rückgang der Kirchenzugehörigkeit nieder. In der postmodernen Gesellschaft nahm die Pluralisierung von Lebensstilen weiter zu. Der Begriff Erlebnisgesellschaft trifft den Kern einer postmodernen Gesellschaft, in der Ästhetik und Lebensstile eine immer größere Rolle spielen. In den herkömmlichen Schichtkonzepten werden so komplexe gesellschaftliche Verhältnisse nicht ausreichend berücksichtigt. Modelle wie das der Sinus-Milieus orientieren sich neben den sozioökonomischen Lebensbedingungen auch an Wertorientierungen, Lebensstilen und ästhetischen Präferenzen. Die Bindung an in Auflösung begriffene traditionale soziale Milieus wird zur Gefahr für die Zukunftsfähigkeit der Kirchen in Westeuropa. Um in der postmodernen Milieugesellschaft zukunftsfähig zu werden, müssen Seelsorger reflektieren, entscheiden und erproben, wie sie Menschen aus verschiedenen Milieus nach dem Beispiel des Apostels Paulus (1 Kor 9:19–23) ansprechen wollen und wie das gelingen kann. Die Ausführungen zu den hier aufgeführten Milieus bieten dazu erste Anknüpfungspunkte.
anthropologists have defined as “social suffering” ( Kleinman, Das, & Lock, 1997 , pp. ix–x). Insofar as social suffering is individualised and the communal roots of pain is erased, the individual's impulse for collective action may be subverted ( Hsieh, 2014
competitive, individualised and trackable. Among the many other definitions, we should highlight Kapp's (2012) definition, in which he also explicitly refers to the field of education: gamification is a set of principles and methods borrowed from games and
technical advancements allow the safe and effective endovascular occlusion of giant aneurysms of the branches of the subclavian artery via a transradial access. Being a rare disease, true aneurysms of the secondary supraaortic branches need individualized
likely to seek help in the outpatient than in the inpatient setting ( Künzel, Daubner, Specht, & Braun, 2019 ). German outpatient addiction care facilities (OACFs) offer highly need-driven individualised treatment and provide a low threshold and free
