Search Results
Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multikulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).
A nyolcvanas évek ifjúsági mozgalmai
The political activity of young people in the eighties
Absztrakt:
A politikai szocializációs kutatások egyértelmű eredménye volt, hogy a nyolcvanas évek elejére a rendszer látens törekvése, a politikai aktivitástól eltávolítás átfogó sikerrel járt. Az iskolai-mozgalmi szférában szervezett, külsőségeiben politikai jellegű vékony látszataktivitás mögött egy, az egész akkori társadalmat jellemző individualizációs folyamat húzódott meg.
Néhány létszférában viszont a hivatalos, intézményi működéstől független, spontán szerveződések is megjelentek. Ezek a maguk területein nem voltak előzmény nélküliek. A csöves-aluljárós csoportok, a vallási bázisközösségek, a békemozgalmak, egyes oktatási intézményekben önálló hallgatói képviseletre törekvő kis csoportok, végül a független ifjúsági szervezet létrehozását célzó szerveződések kis szigetek voltak az ifjúsági tömegben, de működésükből már akkor is levonhatók voltak közös tanulságok.
Korszellem és építészet
Spirit of the age and architecture
A kortárs építészet rendkívül heterogén, és ennek okai nyilvánvalóan összefüggnek a kor szellemi meghatározottságával. Kor és szellem kapcsolata egyrészt nehezen körülírható filozófiai kategória, másrészt viszont éppen általánosan érvényes karakterjegyeivel jellemezhető és ezáltal megragadható minőség. Egy-egy adott időszak szellemiségének és építészetének kapcsolata ab ovo kétirányú; az elvont szellemi jelentések konkrét építészeti alakzatokban tükröződnek, ugyanakkor ezekből a valós formákból induktív módon következtethetők a mögöttes absztrakt tartalmak is. A kortárs építészet heterogenitása mögött tehát szükségszerűen a kor szellemi töredezettsége áll.
Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon (Napvilág Kiadó, Budapest, 2006, 504 oldal)
Mérei Ferenc a polgári és a szocialista embereszmény feszültségei közepette
Ferenc Mérei in the Middle of Tensions of a Citoyen and Socialist Image of Man
Összefoglaló. Mérei Ferenc (1909–1986) életműve sok nyilvánvaló paradoxont tartalmaz. Ott áll az egyik oldalon az 1945 és 1949 közti kommunista nevelési vezér, aki az általa vezetett budapesti műhelyben és a nagy hatáskörű Országos Neveléstudományi Intézetben aktívan alakította az államilag szervezett szocialista iskolát, és ott van az 1950-től a partvonalra került, majd bebörtönzött értelmiségi, harmadik lépésként pedig az 1970-es évektől a lelki ellenállás alapú, egyéni életmód-szerveződések és csoportterápiák irányítója. Felfogásom szerint a kettősségek nem csupán az élet külsőségeiből fakadó kényszerek következményei, hanem Mérei szellemi arculatára végig jellemző belső dilemmákból fakadtak. A Franciaországban töltött korai 1930-as évek óta élt benne az a hit, hogy összhang teremthető a francia felvilágosodás örökségeként értelmezett baloldali, gyerekközpontú pedagógiai hitvallás (én ezt a polgári, individualizációs eszménynek tartom) és a kommunista társadalomszervezés egyenlősítő centralizációs elvei között. Szervező munkájában, miközben sokat tett azért, hogy a demokratikus eszményképeket követő általános iskola egyenlőség eszméje hassa át a szocialista nevelést, ezt összekapcsolta azzal a hittel, hogy a gyermeki közösségek sajátos érzelmikohó-szerepe meg tudja teremteni az összhangot az egyenlőség és a centralizáció között. Igyekszem rámutatni arra, hogy valójában nehezen összeegyeztethető a polgári individualizáció, mint a modern pszichológia egyik kiindulópontja és a hivatalnok eszményű szocialista közösségi felszabadítás. A gyermekből induló liberális és az egyenlőség elvű baloldali eszmények az oktatás irányába nem olyan könnyen illeszkednek, mint sok baloldali polgár, köztük Mérei hitte volt.
Summary. The work of Ferenc Mérei (1909–1986) the Hungarian social and clinical psychologist and for a time communist educational leader involves several paradoxes. On one hand, we have the leader of the communist education reform between 1945 and 1949, who, as head of the Budapest municipal institute for education and the Countrywide Institute for Educational Research helped shape socialist schooling. On the other hand, from 1950 on, there is the expelled ostracized intellectual, who is even sentenced to prison after the 1956 revolution. As a third step, from the 1970s on, he appears as the leader of small groups, displaying life style reforms relying on mental resistance and resilience. In my view, these dualities are not only due to constraints of external life events, but are embedded in the internal dilemmas of the intellectual tensions continuously characterizing Mérei. From the time he spent in France in the early 1930s he cherished the belief that a harmony could be found between a child-centered educational commitment as a continuation of the heritage of French enlightenment (I consider this to be a citoyen individuation ideal) and the centralizing principles of communist social organization aimed at equalization. In his organizational work while he made many efforts to center socialist education around the program of a comprehensive school based on principles of democratic equality, he connected these to the belief that the peculiar emotional atmosphere of child communities could reconcile equality and centralization. I try to show that bourgeois individualization as one starting point of modern psychology is difficult to reconcile with community liberation with burocratic inspirations. The liberal child based ideals of education are not easy to reconcile with leftist ideals of equality – contrary to what was and is believed by many left wing citoyen thinkers, among them by Mérei.
Az árnyékoktatás oktatásgazdasági közelítésben
Shadow Education in the Educational Economy approach
Absztrakt:
A tanulmány először az árnyékgazdaságot, valamint annak egyik sajátos magyar változatát a második gazdaságot definiálja, majd az árnyékoktatást ehhez viszonyítva igyekszik meghatározni, s a két jelenség közötti összefüggést vizsgálni
Ezt követően az árnyékoktatás formáit tekinti át az írás. Majd a különböző gazdasági elméletek és megközelítések aspektusából veszi górcső alá az árnyékoktatást.
A tanulmány befejezésül megállapítja, hogy az árnyékoktatás lényegében a piac reagálása a hivatalos oktatási rendszer olyan sajátosságaira, mint az egyéni igények és képességek különbségeinek kezelésére való képtelenség vagy azoknak szándékos egalitárius kezelése, továbbá annak alacsony színvonala. Az árnyékoktatás individualizációs hatása egyben a különböző társadalmi hátterű tanulók – akik gazdasági lehetőségei okán eltérő mennyiségű árnyékoktatás igénybevételére képesek és hajlandók – eltérő képességszintjének, tanulmányi teljesítményének forrása. Ezzel a társadalmi különbségek átszármaztatásának egyik eszköze, amit az állam, az oktatáspolitika sohasem tud megakadályozni, legfeljebb tompítani.
magyar társadalomban. In Kovach I. (szerk.), Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon (227–252). Budapest: Napvilág Kiadó. Tardos R
, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése [Over the orders and classes. Formation of social inequalities, social processes of individualization and new social figures, identities] . In: Angelusz R , ed
