Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for :

  • "infekciókontroll" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: István Barcs, Aranka Kovács, Katalin Antmann, Anita Becker, and Gyula Domján

esetén szükséges teendőkről és a kórokozó terjedésének megelőzését célzó infekciókontroll intézkedésekről. Epinfo, 2008, 15, 173–176. Clinical and Laboratory Standards Institute: Performance standards

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Piroska Orosi, Anikó Farkas, Ibolya Berkes, Gyöngyi Salné Nagy, Zoltán Szentkereszty, Katalin Mályi, and Anikó Dán

Gulácsi L., Tatár Kiss Zs.: Infekciókontroll-surveillance intenzív betegellátó osztályokon: módszertan. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1997, 35 , 284–294. Tatár Kiss Zs

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Várkonyi, Ildikó Makai, Gyöngyi Papdiné Nyíri, György Bacskó, and László Kardos

A császármetszés tipikus, részben megelőzhető szövődménye a sebfertőzés. Kórházunkban 2008 októberében kezdtük a sebfertőzés-surveillance részeként a császármetszéses adatok gyűjtését. Célkitűzés: A műtétek körülményeinek, kimeneteleinek leírása, a közöttük levő összefüggések feltárása. Módszer: A kórházban 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. között végzett 523 császármetszés adatait dolgoztuk fel. A vizsgált tényezőket leíró statisztikai kimutatásokkal jellemeztük. A sebfertőzés és a többi tényező közötti összefüggéseket logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: Sebfertőzés 3,6%-ban lépett fel, gyakoribb volt fiatalabb korban, meconiumos/purulens magzatvíz, anaemia és subcutan haematoma esetén; mintegy harmadára csökkent a második fél évben, az infekciókontroll-intézkedések megszigorítása után. Következtetések: Az életkor helyettesítő változója olyan tényezőknek, amelyek összefüggésben állnak a sebfertőzés kockázatával, így klinikailag hasznosítható prediktív szerepe van. A helyes infekciókontroll hatásos eszköz a sebfertőzés megelőzésében. Az eredmények konzisztensek azzal, hogy eredményes volt a profilaktikus antibiotikum-indikációs gyakorlat és hatásos volt a profilaxis. Orv. Hetil., 2011, 152, 14–22.

Restricted access

A nosocomialis infekciók gyakorisága és a kórokozók antibiotikum-rezisztenciája világszerte emelkedést mutat az intenzív osztályokon. A nem fermentáló Gram-negatív baktériumok által okozott véráramfertőzések nagyobb mortalitással hozhatók összefüggésbe. Cél és módszer: A szerzők célja a 2008-ban és 2010-ben sebészeti intenzív osztályon kezelt betegek hemokultúráiból izolált nosocomialis kórokozók antibiotikum-érzékenységi adatainak összehasonlítása volt. Eredmények: A methicillinrezisztens Staphylococcus aureus és a kiterjesztett spektrumú béta-laktamázt termelő Klebsiella ssp. és Escherichia coli érzékenysége nem változott, az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa antibiotikum-rezisztenciája nagymértékben nőtt. Multirezisztens Acinetobacter 2008-ban hemokultúrában nem fordult elő, 2010-ben azonban az összes véráramból izolált Acinetobacter csak colistinre volt érzékeny. A Pseudomonas aeruginosa érzékenysége a vizsgált időszakban a karbapenemekre és a piperacillinre jelentősen csökkent. A multirezisztens Gram-negatív kórokozókkal fertőzött betegek mortalitását nagyobbnak találták az antibiotikum-érzékeny baktériummal fertőzött betegekhez képest. Következtetések: A vizsgálat eredményei hangsúlyozzák a hatékony infekciókontroll, az adekvát dózisban és időben kezdett empirikus antibiotikum-terápia és a megfelelő nővér:beteg arány jelentőségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1486–1491.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István László, Csilla Molnár, György Koszta, Tamás Végh, Ákos Fábián, Mariann Berhés, Marianna Juhász, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen. Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira. Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál, and Zsolt Iványi

Absztrakt:

Bevezetés: A hospitalizált, és különösen a kritikus állapotú páciensek körében 30–50%-ot is meghaladó incidenciával fordul elő nosocomialis infekció, jelentősen rontva a morbiditási és mortalitási adatokat. A megelőzésben a multimodális prevenciós stratégiák bizonyultak hatékonynak. Ezek alappillére a megfelelő kézhigiénés gyakorlat, mely a kézfertőtlenítés helyes technikáját és indikációját is magában foglalja. Célkitűzés: Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk intenzív osztályunk kézhigiénés gyakorlatát a kézfertőtlenítés technikájáról azonnali visszajelzést adó rendszer bevezetésével és a kézhigiénés compliance ellenőrzésével. Módszer: A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának Központi Intenzív Osztályán 2018 novemberében és decemberében háromhetes megfigyeléses vizsgálatot végeztünk. Az ellátószemélyzet kézhigiénés technikájára és compliance-ére vonatkozó adatokat Semmelweis Scannerrel és direkt obszerváció során rögzítettük. A statisztikai elemzést Kruskal–Wallis-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és χ2-teszttel végeztük. Eredmények: Az elektronikus visszajelző rendszerrel 604 mérést rögzítettünk. A megfelelő kézfertőtlenítések aránya 86,5%, a kézterületek lefedettségének medián értéke pedig 99,87% volt. A kézfertőtlenítés technikájában konstansan magas trendet figyeltünk meg. A gyógytornászok csoportjára alacsonyabb hibaarány volt jellemző a többi csoporttal szemben (orvosok: p<0,01, ápolók: p = 0,03, segédápolók: p = 0,03). A direkt obszerváció során 162 megfigyelést végeztünk. Az átlagos compliance 60,49% volt, a legalacsonyabbnak az orvosok csoportjában (53,97%) adódott, mely nem különbözött szignifikánsan az ápolók compliance-étől (62,92%, p = 0,26). Következtetés: A kézfertőtlenítés technikája a vizsgálat ideje alatt végig minden csoportban kiemelkedőnek és megfelelőnek bizonyult, a kézhigiénés compliance azonban az elvártnál alacsonyabb volt. Az azonnali visszajelzésnek a kézhigiéné megfelelő minőségének elérésében és fenntartásában lehet szerepe, míg a helyes időzítés más stratégiát is szükségessé tesz. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1957–1962.

Open access

Absztrakt:

Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések kialakulásában nagymértékben szerepet játszhat a kontaminált kéz. A megfelelő időben és technikával elvégzett kézhigiéné a betegbiztonság elengedhetetlen eszköze, ugyanakkor, ha az egészségügyi dolgozót téves meggyőződései és hiedelmei meggátolják a magas szintű kézhigiénés compliance megvalósításában, akkor ez jelentősen ronthatja a betegellátás minőségét. Számos vélt gondolat és téves tudás befolyásolhatja a dolgozói attitűdöt, és gyakran alaptalan meggyőződések állnak a nem megfelelő kézhigiénés compliance hátterében. Az evidenciák felkutatása, elemzése és közérthető ismertetése rendszeres oktatás és továbbképzés formájában – kiemelve a kézhigiéné elméleti és gyakorlati aspektusait – segíthet elsajátítani és rögzíteni a helyes technikát és az evidencián alapuló ismereteket. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 212–219.

Restricted access

A H1N1 influenzavírus legújabb sertéseredetű pandémiás variánsa 2009-ben jelent meg. A 2009/2010-es influenzaszezon epidemiológiáját megváltoztatta globálisan és nemzeti szinten egyaránt. Célkitűzés: A két influenzaszezon eseteinek elemzése. Módszerek: A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma 1690 ággyal és évi 85 000 körüli betegforgalommal rendelkező egyetemi egészségügyi intézmény. Az influenzadiagnosztikát az Országos Epidemiológiai Központ és a Debreceni Egyetem Mikrobiológiai Intézete végezte az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott valós idejű polimeráz láncreakcióval. Eredmények: A megbetegedések száma ugyan nem volt magasabb a korábbi szezonális influenzáknál, de két kiemelten magas kockázati csoport jelent meg: a várandósok és az immunhiányos állapotúak (onkohematológiai betegségek, szövet- és szervtranszplantáltak). A megelőzés legfontosabb eszköze az influenza elleni védőoltás, ami a kockázati csoportok és az egészségügyi dolgozók részére térítésmentes. A 2010/2011-es influenzaszezonban az 58 influenzás betegünk közül egynek sem volt védőoltása. Következtetés: Az eredmények alapján megoldandó feladat az Orvos- és Egészségtudományi Centrum számára az onkohematológiai betegek, a szövet- és szervtranszplantáltak védelme a következő influenzaszezonokban. Orv. Hetil., 2012, 153, 649–654.

Restricted access

A nosocomialis fertőzések fő okozói az egészségügyi többletkiadásoknak és szoros összefüggésben állnak a betegbiztonság problémakörével is. Hatékony infekciókontrollal, szigorított higiénés intézkedésekkel, célzott szűrővizsgálatokkal a kórházi fertőzések 30%-a megelőzhető. Napjainkban a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus az egyik legfontosabb nosocomialis patogén. Az ellene történő védekezés lépései jól ismertek, ezért választottuk ezt a kórokozót költséghatékonysági vizsgálatainkhoz. Kiszámoltuk a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban kétéves periódus alatt lezajlott methicillinrezisztens Staphylococcus aureus okozta járvány költségeit és szembeállítottuk a szűrővizsgálatok költségeivel. Eredményeinket összehasonlítottuk a nemzetközi szakirodalmi adatokkal is. Megállapíthatjuk, hogy a szűrővizsgálatok költségei jóval alacsonyabbak, mint a kórházi fertőzések kezelésének költségei, ezért elsődleges szerepe a prevenciónak van.

Open access

Absztrakt:

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta infekciók növekvő gyakorisága napjaink egyik legfontosabb közegészségügyi problémája. A Gram-negatív speciesek túlélésük érdekében különféle módokon védekeznek az antibiotikumok hatásával szemben: bontó és átalakító enzimeket termelnek, megváltoztatják permeabilitásukat, illetve eltávolítják magukból a gyógyszermolekulákat. A súlyos, nosocomialis infekciók kórokozói között mind nagyobb arányban fordulnak elő számos fertőzésellenes szerrel szemben ellenálló (multirezisztens, extenzív rezisztens, illetve pánrezisztens) törzsek. A probléma megoldásának egyik útját új antibiotikumok fejlesztése jelentheti. A ceftolozán-tazobaktám olyan új béta-laktám + béta-laktamáz-gátló kombináció, amely ellenáll a széles spektrumú béta-laktamáz enzimek többségének, emellett kiemelkedő Pseudomonas-ellenes hatékonysággal bír. Olyan törzsekkel szemben is alkalmazható, amelyek a porinvesztés vagy az efflux pumpa aktiválódása miatt váltak rezisztenssé a korábban még hatékony béta-laktámokkal szemben. A ceftazidim-avibaktám hatásspektrumából kiemelendő, hogy a karbapenemáz- (KPC-) termelő bélbaktériumokkal szemben is hatásos. Az új szerek bevezetése mellett kiemelt gyakorlati jelentőséggel bír a hatékony infekciókontroll-rendszer működtetése és az antiinfektív szerek szabályozott, körültekintő alkalmazása (antimikrobiális stewardship). Orv Hetil. 2017; 158(39): 1528–1534.

Restricted access