Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "infertilitás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Endokrin kórképek előfordulása és társulása in vitro fertilizációs programban részt vevő nők körében

Prevalence and association of endocrine disorders in women participating in an in vitro fertilization program

Orvosi Hetilap
Authors:
Tünde Herman
,
Szilvia Csehely
,
Mónika Orosz
,
Harjit Pal Bhattoa
,
Tamás Deli
,
Péter Török
, and
Attila Jakab

Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az infertilitas és subfertilitas kivizsgálásáról és az asszisztált reprodukciós kezelésekről.] Eü Közl. 2021; (LXXI)4: 399–441. [Hungarian

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Attila Mokánszki
,
Anikó Ujfalusi
,
Erzsébet Balogh
,
Zsuzsanna Molnár
,
Tamás Sápy
,
Attila Jakab
,
Attila Varga
, and
Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access

Absztrakt:

Az infertilitás leggyakoribb és egyértelmű organikus oka a petevezetékek lezártsága. Az átjárhatóság vizsgálatára már számos módszer áll rendelkezésünkre. A hiszteroszalpingográfia kontrasztanyagos röntgeneljárás, amely a méhüreg alaki rendellenességeit és a petevezetékek lefutását mutatja, azonban sugárterheléssel jár, és nem ad információt egyéb kismedencei eltérésekről. A szono-hiszteroszalpingográfiával hasonló érzékenységgel és fajlagossággal vizsgálhatjuk a méh üregét és a petevezetékek átjárhatóságát ultrahang segítségével, egyúttal a kismedencei képletek vizsgálatára is lehetőségünk van. A transvaginalis hidrolaparoszkópia egy új, minimálisan invazív vizsgálómódszer, amely során a hüvely hátsó boltozatán keresztül bevezetett endoszkóp segítségével a petevezetékek és petefészkek direkt vizsgálatára van mód. A laparoszkópos kromopertubáció a meddőségi kivizsgálás „gold standard”-ja, amely invazivitással és altatással jár, valamint az ellátó intézményt is jobban terheli. Biztonságos és költséghatékony átjárhatósági vizsgálat az office hiszteroszkópia során végzett szelektív pertubáció. Az ambulanter elvégezhető átjárhatósági vizsgálatok negatív prediktív értéke magas, így ezek a meddőségi kivizsgálás első vonalában választásra javasolt módszerek. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 324–330.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zita Sükösd
,
Péter Fancsovits
,
Zsófia Gács
,
Zoltán Jenővári
, and
Dániel Erdélyi

A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023; 164(3): 104–109.

Open access

A decidualizáció klinikai vonatkozásai

Clinical aspects of decidualization

Orvosi Hetilap
Authors:
Vilmos Fülöp
,
Kornél Lakatos
,
János Demeter
,
György Végh
, and
Éva Pállinger

A sikeres fogantatás és terhesség elengedhetetlen összetevője a decidualizáció, amely az endometrium szerkezeti és funkcionális átalakulását jelenti. A folyamat magában foglalja a méhnyálkahártya szerkezeti változásait, a spirális arteriolák átalakulását, az endometriumban fellelhető, illetve később oda vándorló leukocyták számbeli és funkcionális adaptációját és a decidualis stromasejtek funkcionális és morfológiai változásait. A decidualizáció részeként az embrionális eredetű trophoblastsejtek szabályozott inváziót hajtanak végre az anyai eredetű szövetben, létrehozva a méhlepényt. A folyamat sikeréhez hozzájárul a trophoblastsejtek különleges antigenitása, illetve az immunológiai értelemben vett graft (magzat) és host (anya) között hormonok, citokinek és több receptor-ligand kapcsolat révén létrejövő kommunikáció. E folyamatok zavarai több, a fogamzást, beágyazódást és sikeres terhességet fenyegető kórkép alapját képezik, úgymint ismétlődő vetélés, praeeclampsia, méhen belüli sorvadás vagy koraszülés. Ebben a dolgozatunkban áttekintjük az élettani decidualizáció anatómiai, immunológiai és molekuláris alapjait, hogy aztán kitérjünk a szülészeti klinikumban előforduló gyakori kórképekre, melyek hátterében részben vagy egészen a decidualizáció valamely zavara állhat. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1823–1833.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Molnár
,
Mátyás Benyó
,
Zsuzsa Bazsáné Kassai
,
Írisz Lévai
,
Attila Varga
, and
Attila Jakab

Bevezetés: A fiatalkori malignus megbetegedések kezelésére alkalmazott kemoterápia, illetve sugárkezelés jó hosszú távú túlélést biztosít a betegeknek, de sajnos a késői gonadotoxikus hatással is számolni kell. Ismert, hogy maga a tumoros betegség is negatívan befolyásolja a spermiogenezist. Célkitűzés: A szerzők a reproduktív életkorban jelentkező leggyakoribb daganatok spermiogezeisre kifejtett hatásának vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: A szerzők Andrológiai és Spermium Krioprezervációs Laboratóriumában spermiumfagyasztásra jelentkező heretumoros (n = 68), Hodgkin-kóros (n = 37) és non-Hodgkin-kóros (n = 14) betegek spermiogramját elemezték. Eredmények: A betegek 11,8%-a (n = 14) azoospermiás, 58,8%-a (n = 70) oligozoospermiás volt a tumorellenes kezelés megkezdése előtt. A heretumoros betegek spermiumkoncentrációja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a lymphomás betegeké (32,8 M/ml vs. 24,9 M/ml; p = 0,03). Következetések: A fertilitás megőrzésére a spermiumkrioprezervációt minden reproduktív korú daganatos férfinak, de különösen a heretumoros betegeknek, fel kell ajánlani a kezelés megkezdése előtt. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1306–1311.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Csatlós
,
János Rigó jr.
,
István Szabó
,
Zsolt Nagy
, and
József Gábor Joó

A leiomyoma, a méh benignus, simaizom-eredetű daganata, a méheltávolítás leggyakoribb javallatát képezi világszerte. A tumor a nők akár 20–25%-ában is kialakulhat, olyan tüneteket okozva, mint vérzészavar, alhasi fájdalom, esetenként infertilitás. A kezelés fő irányát mind a mai napig a sebészi terápia jelenti, ugyanakkor mind több csekély invazivitású eljárás áll rendelkezésre, amelyek a hysterectomia és myomectomia alternatíváját jelentik. Ezen módszerek legnagyobb hátrányát az alkalmazásukat követően a recidívák kialakulása jelenti. Léteznek a gyógyszeres terápia lehetőségei is; ezek használatát azonban korlátozzák a hosszú távú kezelés kapcsán várható mellékhatások. A szerzők tanulmányukkal áttekintést nyújtanak e gyakori nőgyógyászati betegségről, amelynek biológiai-genetikai alapjait jobban megismerve a kezelés új és hatékony lehetőségei válhatnak a klinikusok számára elérhetővé. Orv. Hetil., 2010, 42, 1734–1741.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Holló
,
Hajnalka Jókai
,
Krisztina Herszényi
, and
Sarolta Kárpáti

Az urogenitalis traktus szexuális úton közvetített infekcióinak világszerte leggyakoribb kórokozója a Chlamydia trachomatis, amely egy intracelluláris baktérium. Férfiaknál urethritis, míg nőknél az urethritis mellett leggyakrabban endocervicitis klinikai képét eredményezi. Mivel nőkben a fertőzés igen gyakran kifejezetten tünetszegény vagy aszimptomatikus, az egyik legfontosabb késői szövődményként kismedencei gyulladás, illetve a krónikus hegesedések kialakulásával infertilitás jelentkezhet. A fertőzés terjedésének és a nemkívánatos komplikációk kialakulásának megelőzésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a szűrővizsgálatok bevezetésének. Az alkalmazott antibiotikus terápia megválasztását speciális tényezők, mint például várandósság vagy egyes szövődményes formák befolyásolhatják. A szerzők áttekintik a fertőzéssel kapcsolatos jelen ismereteket, összefoglalják többek között a jellegzetes klinikai megjelenési formákat, a rendelkezésre álló korszerű diagnosztikus lehetőségeket, csakúgy, mint az elfogadott kezelési protokollt és a szűrés alapvető aspektusait. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 19–23.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Kappelmayer
,
Csaba Antal
, and
Zsuzsanna Bereczky

A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság több mint egyévnyi előkészítő munka után elindít egy internetes vizsgálati regisztert, amelynek célja az, hogy a klinikus és laboros kollégák megtalálják azon speciális in vitro laboratóriumi vizsgálati lehetőségeket, amelyek segítségével a komoly diagnosztikai problémákat jelentő eseteket ki lehet vizsgálni. Ennek alapja egy SQL adatbázis, amit „admin” felületről lehet menedzselni. A különböző vizsgálati terület színek szerinti kiválasztása egy-egy szűrőt jelent az adatbázisban. Az adott területen belül egyszerűen és gyorsan megtalálhatjuk a kérdéses tesztet, vizsgálat vagy diagnózis szerinti listázással, illetve kereséssel, ahol a relációs lekérdezések PHP segítségével valósulnak meg. A regiszter kialakításánál előzetes egyeztetések során az alábbi alapelvek kerültek kialakításra: a vizsgálati regiszterben nem találhatók meg alapvető laboratóriumi vizsgálatok (például protrombinidő, bilirubinmeghatározás) és a megnevezett speciális témakörökben sem kerül feltüntetésre valamennyi fajta vizsgálat. Ennek oka az, hogy bizonyos vizsgálatokat blokkban vagy panelben érdemes csak felvinni, idetartozik például a CD-markerek meghatározása vagy az immunfixáció végzése, ezt megelőző fehérjeelektroforézissel. De nem szerepeltethető önállóan antitrombin III-aktivitás sem, csak komplex thrombophiliakivizsgálás részeként, vagy FSH- és LH-meghatározás is csak az infertilitás teljes kivizsgálásának részeként tüntethető fel. A vizsgálati regisztert login és password megadásával valamennyi kolléga számára elérhetővé kívánjuk tenni. Orv. Hetil., 2011, 152, 2056–2062.

Restricted access

Pajzsmirigyhormon-kezelési szokások Magyarországon.

A THESIS kérdőíves felmérés eredményei

Use of thyroid hormones in hypothyroid and euthyroid patients.

A THESIS questionnaire survey of Hungarian physicians
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Berta
,
Inez Mercédesz Lengyel
,
László Hegedűs
,
Enrico Papini
,
Petros Perros
,
Roberto Negro
,
Roberto Attanasio
,
V. Endre Nagy
, and
Miklós Bodor

Összefoglaló. Bevezetés: A pajzsmirigy-alulműködés gyakori betegség. Kezelésében a levotiroxin (LT4)-pótlás a szokásos eljárás, mely tabletta vagy gélkapszula formájában áll rendelkezésre Magyarországon. A nemzetközi trendeknek megfelelően az esetek korai felismerése miatt már a kevésbé kifejezett hormonális eltérések idején elindul a kezelés. Az endokrinológusok hypothyreosiskezelési szokásaival kapcsolatban Magyarországon és Európában felmérés eddig nem történt. Célkitűzés: A THESIS (Treatment of Hypothyroidism in Europe by Specialists: an International Survey) célja, hogy felmérjük az európai és közte jelen munkánkban a magyar endokrinológusok hypothyreosiskezelési szokásait és az LT4 esetleges alkalmazását pajzsmirigy-működészavarral nem járó állapotokban. Módszer: A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) tagjainak e-mailben meghívót küldtünk az online kérdőíves vizsgálathoz. Eredmények: 165 magyar endokrinológus válaszai alapján végeztük az elemzést. A válaszadók többsége, 99,4%-uk első kezelésként LT4-pótlást alkalmaz. Az LT4 + LT3 kombinációt elsősorban olyan betegeknél alkalmazzák, akik LT4 szedése mellett euthyreoid hormonértékek ellenére hypothyreosisra jellemző tüneteket mutatnak (36,1%). Euthyreoid hormonértékek mellett, magas antitestszint és infertilitás esetén 60,3% megfontolná LT4 indítását, amit evidenciák jelenleg nem indokolnak. Számos kórállapot befolyásolja az LT4 felszívódását, ezekben az esetekben a magyar endokrinológusok 66,4%-a preferálja a lágy kapszula alkalmazását, jobb eredményt várva a gyógyszerformák közötti váltástól. Következtetés: A pajzsmirigy-alulműködés kezelésében a magyar endokrinológusok elsődlegesen az LT4-et választják. Az LT4 + LT3 kombinált alkalmazását a pajzsmirigy-stimuláló hormon normális szintjének elérése után perzisztáló hypothyreosisos tünetek esetén fontolják meg. Az újabb gyógyszerformákat a többség preferálja, ha az LT4 hagyományos tablettás formájának alacsonyabb biohasznosulása várható. Orv Hetil. 2022; 163(12): 463–472.

Summary. Introduction: Hypothyroidism has a high prevalence in the adult population. Levothyroxine (LT4) supplementation is considered to be the gold-standard treatment method. In Hungary, LT4 tablets and soft gel capsules are the available formulations. Similarly to the international trends, hypothyroidism is earlier recognised, leading to early LT4 supplementation. Up till now, there has been no survey on the treatment of hypothyroidism among Hungarian endocrinologists. Objective: THESIS (Treatment of Hypothyroidism in Europe by Specialists: an International Survey) had been conducted to assess treatment preferences among European endocrinologists. Here we report the results on the use of thyroid hormones in hypothyroid patients and euthyroid individuals in Hungary. Method: An e-mail invitation to participate, containing the link to the online survey was sent to members of the Hungarian Society for Endocrinology and Metabolism. Results: There were 165 responses with full demographics which were included in the analysis. By the majority (99.4%) of them, LT4 was the first treatment of choice. LT4 + LT3 combination was considered an option in patients with persistent symptoms despite biochemical euthyroidism while on LT4 (36,1%). In euthyroid individuals, 60.3% of the respondents would consider starting LT4 in euthyroid infertile women with high antibody levels, which is hardly supported by evidence. In the presence of comorbidities and interfering medications which may hinder LT4 absorption, 66.4% of Hungarian endocrinologist anticipate significant improvement after switching from tablets to soft gel capsules. Conclusion: The treatment of choice for hypothyroidism is LT4 in Hungary. Combination therapy with LT4 + LT3 was considered for patients with persistent symptoms. In the presence of diseases and interfering medications affecting bioavailability, a high number of Hungarian endocrinologists prefer the new LT4 formulation. The administration of LT4 in euthyroid conditions awaits explanation and calls for intensive discussions at local conferences and courses. Orv Hetil. 2022; 163(12): 463–472.

Open access