Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • "infokommunikáció" x
  • All content x
Clear All

. 02.] 2 ICT Report (2012) Magyar Infokommunikációs jelentés 2012 – A lakosság infokommunikációs fejlettsége. Éves jelentés. Bell Research, Budapest. 3

Open access

A 2000 márciusában útjára indított Lisszaboni Folyamat lényegét az információs társadalom és az innováció képezte. Az európai döntéshozók felismerték, hogy egyedül az infokommunikációs szektor képes biztosítani az EU versenyképességének javulását és felzárkózását az USA-hoz. A megfogalmazott célok azonban félúton elvesztek, anélkül, hogy megvalósultak volna, és csak egy egész kis szeletét képezik a félideji értékelésnek is. Néhány Európai ország, úgy mint Finnország, Svédország, Dánia vagy Norvégia, köztudomásúan a legversenyképesebbek közül való. Mi hát az ok? Miért van hátrányban az EU mint egész? A tanulmány feltárja, hogy az infokommunikációs szektor fejlődése a kulcs az EU versenyképességéhez, és ezért az Uniónak kiemelt hangsúllyal kellene azt kezelnie.</o:p>

Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access

Absztrakt:

Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

), 514 – . KSH ( 2014 ). Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013 . Megjelenés dátuma: Budapest, 2014. szeptember. URL: http

Restricted access

Summary

A cikkben bemutatjuk az e-kormányzat, e-közigazgatás fő kérdésköreit, ennek a területnek a jellegzetes frazeológiáját, terminusait. Vázoljuk a magyar e-közigazgatási rendszerek nagyvonalú jogi kereteit és jellegzetességeit, kitérünk a front office (ügyfélkapcsolati-rendszer), a back office (háttérrendszer) és a köztük lévő kapcsolatot megteremtő központi rendszer sajátosságaira. Elemezzük, mik a feltételei a felhasználóbarát IKT (Infokommunikációs technológia) rendszerek kifejlesztésének. Említésre kerül még, milyen tervei és stratégiája van Magyarországnak az e-közigazgatás fejlesztésére, és mik a hiányzó tényezők (többek között a széles körben elterjesztett elektronikus aláírás, megbízható elektronikus azonosítás stb.), amik nélkül az e-közigazgatás nem válhat mindennapos használatú eszközzé.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Taskó Tünde, Héjja-Nagy Katalin, Mester Dolli, Dorner László, and Estefánné Varga Magdolna

Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.

Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.

Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.

Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.

Restricted access

használatának munkajogi kérdései ’ ( 2011 ) 43 /8 Infokommunikáció és Jog 60 – 66 . Manant , M. , Pajak , S. and Soulié , N. , ‘ Online Social Networks and Hiring: A Field Experiment on

Full access

A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.

Restricted access

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access