Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for :

  • "információs társadalom" x
  • All content x
Clear All

. (2009): Egy befogadó közösség: az információs társadalom. In: Világosság . 50. évf., tél, 133–143. Julesz M Világosság 2009

Restricted access

EC (2005a): A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért

Restricted access

Theory 644 645 Farkas J. (1999): Az információs társadalom küszöbén. Magyar Tudomány , 1999/12. Gelernter, D. (1994

Restricted access

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access

–279. Dénes Tamás (2005b): Digitális csőlátás, vagy az információs társadalom felkiáltójelei (interjú). http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/Digitalis_csolatas.htm (Letöltve: 2010. 10. 18.) Dénes Tamás (2006): Az

Restricted access

A cikk az információs társadalom etikai alapjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy az informacionalizmus kialakulásának időszakában még mindig a kapitalizmus az uralkodó gazdasági forma. Ahogy Max Weber a kapitalizmus etikai alapjait a „kapitalizmus szellemében” találta meg, úgy manapság az „informacionalizmus szellemében” jelölhetjt

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: György Ádám, Csaba Pléh, and Zsófia Vörös

Klinikai vitairatból orvostörténeti munka [GeorgesCanguilhem: A normális és a kóros] (Ádám György)A kettős agy egysége [HámoriJózsef: Az emberi agy aszimmetriái] (Pléh Csaba)Az információs társadalom [ManielCastells: Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra - A hálózati társadalom kialakulása. I. kötet] (Vörös Zsófia)A gyermeki agy és a lélek [CsépeValéria: Kognitív fejlődés-neuropszichológia] (Pléh Csaba)

Restricted access

(Information)security on the 60th Birthday of BIG BROTHER – Part One

XX. századi irodalmi utópia, vagy a XXI. századi e-társadalom virtuális valósága?

Társadalomkutatás
Author: Tamás T. Dénes

George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a XXI. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen XX. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem l átott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.

Restricted access

Jóllehet a tudásmunkát végzők fontos alkotóelemei a tudástársadalom munkaerő-állományának, a tudásmunkás fogalom ennek ellenére meglehetősen homályos és sokértelmű kifejezés. A tanulmány első része bemutat néhány megközelítést, amelyek segíthetnek a tudásmunkás fogalom empirikus kutatások céljára történő operacionalizálásában. A második rész áttekintést ad a szerző által végzett másodelemzés módszertanáról és eredményeiről. Az elemzőmunka forrása és adatbázisa egy World Internet Project kutatás volt, amit 2006-ban folytattak Magyarországon. A másodelemzés alapján a tudásmunkások aránya a teljes magyar munkaerő-állományban 2–3 százalék lehetett a XXI. század első évtizedének közepén. A szellemi munkát végző diplomás szakemberek közötti becsült arány 5–6 százalék. A tanulmány számos adatot közöl a tudásmunkások társadalmi hátterével és egyéb jellemzőivel kapcsolatban, összehasonlítva őket a szellemi munkát végzők és a diplomás, de tudásmunkásoknak nem tekinthetők csoportjával.

Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access