Search Results
EC (2005a): A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért
A globalizáció hatására beköszöntő és gyors sebességű ciklonként továbbgyűrűző információs kor, a fogyasztói társadalmak életünk részévé váltak. Az információs eszközök nélkül földi létünk mára szinte elképzelhetetlen, leginkább azon korosztályba tartozók számára, amelynek tagjai beleszülettek a digitális korba. Ezt a generációt, mely szorosan követi az Y generációt, az információs szakemberek Z generációnak, internet generációnak, vagy D-nek (digital) nevezték el, éreztetve a korcsoportba tartozók közös jellemzőjét.Ahogy az információs társadalom egyre modernebbé válik, úgy nőnek a generációk információszerzési és kulturális szokásai közötti különbségek, mely az idősebb generációk képviselőiben előítéleteket ébreszt. A helyzet azonban korántsem vészjósló, az információs társadalom egyben innovációs társadalom is, mely már önmagában generálja az áthidaló megoldásokat.
Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához. A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.
A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.
Enhancing bus safety: A modular driver monitoring system
Biztonságosabb buszközlekedés: Moduláris járművezető monitoring rendszer
Summary.
In the area of road safety, the development of a Modular, Machine Vision-Based, Custom-Built Driver Monitoring System (DMS) for bus drivers has become imperative. This research presents a comprehensive system capable of detecting drowsiness, blinking patterns, and various forms of distraction, including the use of mobile phones, and one-handed driving. Leveraging the power of Mediapipe and YOLOv7 for real-time image analysis, as well as ROS2 for seamless data transfer, our system not only ensures the immediate safety of bus passengers but also offers expandable functionality, such as eye tracking and skeleton detection.
Összefoglalás.
A biztonságos tömegközlekedés iránti igény fokozza a járművezetőkre nehezedő nyomást a növekvő forgalmi torlódások miatt. Ezt súlyosbítja a közlekedési rendszer összetettsége és a fokozódó külső ingerek hatása, különösen városi környezetben. A közösségi közlekedésben alkalmazható, a közlekedésbiztonságot fokozó moduláris, gépi látáson alapuló, egyedi fejlesztésű járművezető-felügyeleti rendszer kifejlesztése az autóbuszvezetők monitorozására elengedhetetlen. Ez a kutatás egy olyan átfogó rendszert mutat be, amely képes érzékelni az álmosságot, a pislogási mintákat és a figyelemelterelés (disztrakció) különböző formáit, beleértve a mobiltelefon-használatot, és az egykezes vezetést. A Mediapipe és a YOLOv7 valós idejű képelemzésre, valamint a ROS2 adatátvitelre való felhasználásával rendszerünk nemcsak a busz utasainak biztonságát garantálja, hanem olyan bővíthető funkcionalitást is kínál, mint például szemkövetés és csontvázfelismerés (szkeleton).
A rendszer alapvető célja az, hogy a szemmozgás, fejtartás és testtartás elemzésével pontosan azonosítja a járművezető fáradtságát, figyeli a pislogási mintákat az álmosság jeleit, és felismeri a közúti biztonságot veszélyeztető disztrakciókat. Továbbá a rendszer moduláris felépítése lehetővé teszi további érzékelők, például szemmozgás-követő rendszer, telemetriai eszközök vagy 5G-adapterek egyszerű integrálását, ami átfogó megfigyelést és adatfúziót tesz lehetővé a valós környezetbe történő adaptálás elősegítésére.
A fejlesztett Járművezető Monitoring Rendszer a ROS2 keretrendszer segítségével integrált megoldást kínál a buszvezetők megfigyelésére. A rendszer alapvető képessége a fedélzeti kamerák által rögzített felvételeken a járművezető vizuális felismerése. Ezen túlmenően képes követni a vezető testén lévő kulcspontok, mint a fej, a törzs és a karok pozícióját, ami létfontosságú az ő testtartásának és mozgásának megértésében. Az egyediséget a vezetőfülke mérete és a buszvezető személygépjárműhöz mérten dinamikus mozgásképe adja. A rendszer az emberi arcot is részletesen elemzi, kiemelve a fontos arcpontokat, mint a szemek, orr és száj. Ez lehetővé teszi a tekintet irányának, arckifejezéseknek, valamint a fáradtság vagy stressz jeleinek azonosítását. Az adatok könnyebb értelmezése érdekében a rendszer egy vizuális ábrázolást is nyújt az észlelési folyamatról. Az adatok kezelése és kommunikációja a ROS2 keretrendszeren keresztül történik, amely strukturált módon rendezi az adatokat és támogatja a valós idejű feldolgozást és elemzést. Az összegyűjtött adatok tárolására a .rosbag fájlformátumot használjuk, amely lehetővé teszi az adatok hatékony rögzítését és későbbi felhasználását elemzésekhez és felülvizsgálatokhoz.
A tanulmány a moduláris járművezető-felügyeleti rendszer felépítését, megvalósítását és tesztelését mutatja be, részletesen közli az alkalmazott algoritmusokat és technológiákat. A valós körülmények között végzett kísérletek eredményei bizonyítják a rendszer hatékonyságát, valamint a rendszer szélesebb közlekedési ökoszisztémákba való integrálhatóságát.
A buszvezető monitorozása kapcsán kapott adatok hozzájárulhatnak a jármű és utasai biztonságának fokozásához. A járművezető figyelmének nyomon követése és a kognitív terhelés elemzése lehetőséget kínál a munkakörülmények optimalizálására és a balesetmegelőzési megoldások javítására.
A cikk az információs társadalom etikai alapjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy az informacionalizmus kialakulásának időszakában még mindig a kapitalizmus az uralkodó gazdasági forma. Ahogy Max Weber a kapitalizmus etikai alapjait a „kapitalizmus szellemében” találta meg, úgy manapság az „informacionalizmus szellemében” jelölhetjt
Klinikai vitairatból orvostörténeti munka [GeorgesCanguilhem: A normális és a kóros] (Ádám György)A kettős agy egysége [HámoriJózsef: Az emberi agy aszimmetriái] (Pléh Csaba)Az információs társadalom [ManielCastells: Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra - A hálózati társadalom kialakulása. I. kötet] (Vörös Zsófia)A gyermeki agy és a lélek [CsépeValéria: Kognitív fejlődés-neuropszichológia] (Pléh Csaba)
Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló infokommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kommunikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.
Jóllehet a tudásmunkát végzők fontos alkotóelemei a tudástársadalom munkaerő-állományának, a tudásmunkás fogalom ennek ellenére meglehetősen homályos és sokértelmű kifejezés. A tanulmány első része bemutat néhány megközelítést, amelyek segíthetnek a tudásmunkás fogalom empirikus kutatások céljára történő operacionalizálásában. A második rész áttekintést ad a szerző által végzett másodelemzés módszertanáról és eredményeiről. Az elemzőmunka forrása és adatbázisa egy World Internet Project kutatás volt, amit 2006-ban folytattak Magyarországon. A másodelemzés alapján a tudásmunkások aránya a teljes magyar munkaerő-állományban 2–3 százalék lehetett a XXI. század első évtizedének közepén. A szellemi munkát végző diplomás szakemberek közötti becsült arány 5–6 százalék. A tanulmány számos adatot közöl a tudásmunkások társadalmi hátterével és egyéb jellemzőivel kapcsolatban, összehasonlítva őket a szellemi munkát végzők és a diplomás, de tudásmunkásoknak nem tekinthetők csoportjával.
(Information)security on the 60th Birthday of BIG BROTHER – Part One
XX. századi irodalmi utópia, vagy a XXI. századi e-társadalom virtuális valósága?
George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a XXI. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen XX. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem l átott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.