értekezés. p. 192. 15 Hámori B. & Szabó K. (2015) Az innováció innovációja: új innovációtípusok a globális gazdaságban. Külgazdaság, Vol. 59. Nos 5–6. pp. 100
. & Szabó K. (2010) A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle , Vol. 57. No. 10. pp. 876–897. 8 Hámori B. & Szabó K. (eds 2012
. 2 Balázs É., Einhorn Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Havas A., Kovács I. V., Lukács J., Szabó M. & Wolfné Borsi J. (2011) Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer fejlesztésének
-fejlesztés.pdf [Letöltve: 2018. 02. 10.] 3 Fazekas Á., Halász G. & Horváth L. (2017) Innováció az oktatásban: Az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. http
Absztrakt:
A tudástársadalomban a felsőoktatásnak is új kihívásoknak kell megfelelnie, hogy hatékonyan tudjon közreműködni az új tudományos ismeretek hasznosításában, az új technológiai, piaci, digitális képességek elsajátításában. A hagyományos schumpeteri innovációk mellett egyre több olyan új típusú innováció jelenik meg, mint a szabad hozzáférésű innovációk vagy a frugális innovációk. Ezek jellemzőit mutatja be a cikk és az általuk támasztott felsőoktatási változás igényét. Továbbra is fontos a tudományos és technológiai kiválóság, de ezzel azonos jelentőségűvé válik a képzés struktúrájának, tartalmának és módszereinek megváltoztatása annak érdekében, hogy az oktatás a képességek, készségek és kompetenciák kialakítására koncentráljon. Emellett figyelmet kell fordítani olyan képességek és készségek kialakítására, mint a csapatmunka, a nemzetközi együttműködés, a transzdiszciplináris képességek, valamint a mentális kitartás és rugalmasság, a siker- és kudarckezelés. A 21. század technotudományai nélkülözhetetlenné teszik a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatát mind az oktatási folyamatban, mind pedig a diploma megszerzése után.
Absztrakt:
Az innováció és a találmány szabadalmaztatása manapság majdnem olyan fontos, mint egy eredeti kísérleti eredményt vagy klinikai megfigyelést jó folyóiratban közölni. Ez főleg olyan országokban fontos, mint Magyarország, amelynek „innovációs indexe” messze az EU-átlag alatt van. Ezért kutatóintézetek, oktató kórházak és kutatók is felelősek, mert még nem általános szokás egy új gyógyszerhatást vagy alkalmazható alapkutatási eredményt szabadalmaztatni a kongresszusi előadás vagy szaklapi közlés előtt. Ezt az innovációs folyamatot kutatólaboratóriumunk öt példájával illusztrálom, amelyek közül négyet sikerült szabadalmaztatni. A dopaminagonisták (például bromokriptin, L-deprenil) gyomor- és nyombélfekély-ellenes hatása bármennyire meglepő és újszerű volt is, a gyógyszereket gyártó vállalatok nem szabadalmaztatták, mert ezeket a molekulákat más klinikai alkalmazásra hozták eredetileg forgalomba. A pirazolszármazékok hosszan tartó (például 12–24 órás) gasztroprotektív hatása, valamint a vérlemezke-eredetű növekedési faktor és más, angiogenikus növekedési faktorok és az új angiogenikus szteroidok fekélygyógyulást serkentő hatása könnyen szabadalmaztatható volt, mint a szomatosztatinnak a szeptikus shock ellen védő hatása állatmodellekben, de ez még klinikai megerősítésre vár. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1658–1667.
Absztrakt:
Az ipari társadalom modernizációs folyamatának fontos része volt a formatervezett termékek tömeges előállítása. A formatervezés alapjai a Bauhaus ipari-művészeti főiskolán születtek meg 1919 és 1933 között. A tömegtermelés új technológiái vezettek el „a világ új képéhez” (Kepes 1956/1979), amit aztán a formatervezés is továbbalakított. Az új világkép új látásmódot követelt, ennek kialakításán dolgoztak a múlt század elejének művészetpedagógusai, élükön Moholy-Nagy Lászlóval, a Bauhaus egyik magyar oktatójával. A tanulmányban rövid áttekintést adunk a kortárs vizuális nevelési irányzatokról, a Bauhaus ma is érvényes pedagógiai örökségéről és bemutatjuk az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja „Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása” című, a Bauhaus-örökségre épülő kutatását is. Ez a pedagógiai innováció a 20. század elejéről és végéről áthúzódó, a látás modernizálásával kapcsolatos kutatómunka folytatása.
): Economic Growth . The MIT Press, Cambrigde, Mass. Bőgel György (2007): Az innováció vándorlása. Közgazdasági Szemle 54. évf., 9, 821–836. Casper, S. (1999): National Institutional Frameworks and
-Magyarországi Régió innovációs stratégiája és akcióterve . CHIC, Közép-Magyarországi Innovációs Kht., Budaörs. A Közép-Magyarországi Régió innovációs stratégiája és akcióterve 2004
-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020). 39 NIH TTP (2000) Tudomány és technológiapolitika 2000. http://www.nih.gov.hu/innovaciopolitika/tudomany-100924 [Letöltve: 2013
