Search Results
értekezés. p. 192. 15 Hámori B. & Szabó K. (2015) Az innováció innovációja: új innovációtípusok a globális gazdaságban. Külgazdaság, Vol. 59. Nos 5–6. pp. 100
A magyar innováció nemzetközi összehasonlításban
The Hungarian Innovation in an International Comparison
. & Szabó K. (2010) A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle , Vol. 57. No. 10. pp. 876–897. 8 Hámori B. & Szabó K. (eds 2012
#Erasmus+ – avagy sebészeti kutatás-fejlesztés és innováció a Semmelweis Egyetem Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Tanszékén
#Erasmus+ – or surgical research, development and innovation at the Department of Surgical Research and Techniques at Semmelweis University
Összefoglaló. Az Európai Unió ciklusról ciklusra egyre több forrást különít el kutatás-fejlesztés és innováció támogatására. A projektek keretében megalakult munkacsoportok közreműködésével olyan innovatív megoldások születhetnek, amelyek választ adhatnak napjaink sürgető társadalmi kérdéseire. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Tanszéke 2014-től vesz részt az Erasmus+ program által támogatott nemzetközi konzorciumokban, amelyek fő célja a sebészeti szakképzés oktatás-módszertani modernizációja, illetve az IT-technológia nyújtotta újdonságok páneurópai szintű integrálása a sebészeti rezidensképzésbe. A közlemény röviden összefoglalja azokat a nemzetközi projekteket, amelyekben a Tanszék az elmúlt 7 évben részt vett.
Summary. The European Union is earmarking more and more resources each cycle to support research, development and innovation, and the projects set up by the working groups are helping to develop innovative solutions to reflecting societal issues of today. Since 2014, the Department of Surgical Research and Techniques of the Cardiovascular Center at Semmelweis University has been participating in international consortia supported by the Erasmus+ programme, which aim to modernise the teaching methodology of surgical training and to integrate IT technology into the training of surgical residents at pan-European level. This paper briefly summarises the international projects in which the Department has been involved over the last 7 years.
Innovációk és innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben
Innovations and Innovation Processes in the Hungarian Education System
. 2 Balázs É., Einhorn Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Havas A., Kovács I. V., Lukács J., Szabó M. & Wolfné Borsi J. (2011) Javaslat a Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer fejlesztésének
-fejlesztés.pdf [Letöltve: 2018. 02. 10.] 3 Fazekas Á., Halász G. & Horváth L. (2017) Innováció az oktatásban: Az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. http
Absztrakt:
A tudástársadalomban a felsőoktatásnak is új kihívásoknak kell megfelelnie, hogy hatékonyan tudjon közreműködni az új tudományos ismeretek hasznosításában, az új technológiai, piaci, digitális képességek elsajátításában. A hagyományos schumpeteri innovációk mellett egyre több olyan új típusú innováció jelenik meg, mint a szabad hozzáférésű innovációk vagy a frugális innovációk. Ezek jellemzőit mutatja be a cikk és az általuk támasztott felsőoktatási változás igényét. Továbbra is fontos a tudományos és technológiai kiválóság, de ezzel azonos jelentőségűvé válik a képzés struktúrájának, tartalmának és módszereinek megváltoztatása annak érdekében, hogy az oktatás a képességek, készségek és kompetenciák kialakítására koncentráljon. Emellett figyelmet kell fordítani olyan képességek és készségek kialakítására, mint a csapatmunka, a nemzetközi együttműködés, a transzdiszciplináris képességek, valamint a mentális kitartás és rugalmasság, a siker- és kudarckezelés. A 21. század technotudományai nélkülözhetetlenné teszik a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatát mind az oktatási folyamatban, mind pedig a diploma megszerzése után.
Adattudományi innováció az egészségügy környezeti kihívásainak kezelésében: a nagy adatállományok hasznosításának jelentősége és lehetőségei a járványkezelésben
Innovation in Data Science to Address the Environmental Challenges of Health Systems: the Significance and Opportunities of the Analysis of Big Routine Datasets in Pandemic Management
Gaál, P., & Szócska, M. (2020) Digitális megoldások a járvány kezelésében – adattudományi innováció és a Covid-19 kihívásai. In: Nógrádi Tóth, E. (szerk.) Medicina évkönyv 2020: A magyar egészségügy számokban
Polonyi , T. , Abari , K. , & Szabo , F. ( 2019 ). Innovation in education. [Innováció az oktatásban] . Debrecen : Oriold és Társai . The issue of education faces several challenges in the 21st century as a result of accelerated
Absztrakt:
Az innováció és a találmány szabadalmaztatása manapság majdnem olyan fontos, mint egy eredeti kísérleti eredményt vagy klinikai megfigyelést jó folyóiratban közölni. Ez főleg olyan országokban fontos, mint Magyarország, amelynek „innovációs indexe” messze az EU-átlag alatt van. Ezért kutatóintézetek, oktató kórházak és kutatók is felelősek, mert még nem általános szokás egy új gyógyszerhatást vagy alkalmazható alapkutatási eredményt szabadalmaztatni a kongresszusi előadás vagy szaklapi közlés előtt. Ezt az innovációs folyamatot kutatólaboratóriumunk öt példájával illusztrálom, amelyek közül négyet sikerült szabadalmaztatni. A dopaminagonisták (például bromokriptin, L-deprenil) gyomor- és nyombélfekély-ellenes hatása bármennyire meglepő és újszerű volt is, a gyógyszereket gyártó vállalatok nem szabadalmaztatták, mert ezeket a molekulákat más klinikai alkalmazásra hozták eredetileg forgalomba. A pirazolszármazékok hosszan tartó (például 12–24 órás) gasztroprotektív hatása, valamint a vérlemezke-eredetű növekedési faktor és más, angiogenikus növekedési faktorok és az új angiogenikus szteroidok fekélygyógyulást serkentő hatása könnyen szabadalmaztatható volt, mint a szomatosztatinnak a szeptikus shock ellen védő hatása állatmodellekben, de ez még klinikai megerősítésre vár. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1658–1667.
Innováció a vizuális nevelésben a Bauhaus-pedagógia alapján
Innovation in Art Education, Based on Bauhaus Pedagogy
Absztrakt:
Az ipari társadalom modernizációs folyamatának fontos része volt a formatervezett termékek tömeges előállítása. A formatervezés alapjai a Bauhaus ipari-művészeti főiskolán születtek meg 1919 és 1933 között. A tömegtermelés új technológiái vezettek el „a világ új képéhez” (Kepes 1956/1979), amit aztán a formatervezés is továbbalakított. Az új világkép új látásmódot követelt, ennek kialakításán dolgoztak a múlt század elejének művészetpedagógusai, élükön Moholy-Nagy Lászlóval, a Bauhaus egyik magyar oktatójával. A tanulmányban rövid áttekintést adunk a kortárs vizuális nevelési irányzatokról, a Bauhaus ma is érvényes pedagógiai örökségéről és bemutatjuk az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja „Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása” című, a Bauhaus-örökségre épülő kutatását is. Ez a pedagógiai innováció a 20. század elejéről és végéről áthúzódó, a látás modernizálásával kapcsolatos kutatómunka folytatása.
