Search Results

You are looking at 1 - 10 of 141 items for :

  • "intézmények" x
Clear All

Absztrakt

A tanulmány az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisát, a IATE-t mutatja be az adatbázison dolgozó terminológus szemszögéből. Rövid bevezető után áttekintést ad az adatbázis történetéről és technikai hátteréről, majd részletesen ismerteti a IATE terminusfelfogását, a szócikkek felépítését és az adatbázisban folytatott terminológiai munkára vonatkozó alapelveket és előírásokat. Ennek során tárgyalja mindazokat a problémákat, amelyekkel az adatbázist töltő terminológusok és a felhasználók szembesülnek. Végül kitér az intézmények közös adatbázis-gondozási gyakorlatára és az adatbázishoz való hozzáférés lehetőségeire.

Restricted access

Migration: A Review and Appraisal. Population and Development Review , Vol. 19. No. 3. pp. 431–466. 17 North, D. C. (2010) Intézmények, intézményi változás és

Open access

A cikk az IMF és a Világbank kétévtizedes tevékenységének a magyar gazdaságpolitika alakulására gyakorolt hatását elemzi. Hivatkozási keretét a két nemzetközi pénzügyi intézmény által ellátott négy funkció (elemzés-előrejelzés és gazdaságpolitikai fel­ügyelet, globális szabályozás, hitelnyújtás, technikai segítségnyújtás) és az általuk kiváltott öt azonosított gazdaságpolitikai hatás (gazdaságpolitikai értékelés, gazda­ságpolitikai ajánlás, kemény befolyásolás, puha befolyásolás, keresztbefolyásolás) képezi. A szerző megállapítja, hogy a piacgazdaságra történő átmenet időszakában jelentős volt az IMF és a Világbank befolyásoló szerepe, de lényegesen kisebb a sokak által feltételezettnél. Az IMF befolyásoló hatása - a teljesítménykritériumokhoz kapcsolt hitelnyújtási gyakorlat miatt - elsősorban a kemény befolyásolás és az ún. IV. cikkely konzultációk során tett gazdaságpolitikai ajánlásokon keresztül érvényesült.

Restricted access

Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére.

A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki:

  1. 1. A pszichológia újra megjelenése – 1960–1970
  2. 2. Terjedés és differenciáció – 1970–1980
  3. 3. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével – 1980–1990
  4. 4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején – 1990–2010

Az első szakaszban kiemelem Kardos Lajos kulcsszerepét az akadémikus, és Mérei Ferencét az alkalmazott pszichológiában. A pszichológusképzésben az 1963-as újraindulást az ötéves programba beillesztett gyakorlati specializáció jellemezte. Ezt egy elméletközpontúbb átszervezés követte az 1970-es években, együtt az alkalmazott lélektanok posztgraduális képzési rendszereinek kialakításával. Ezt a korszakot intenzív másoddiplomás és esti tagozatos képzés kísérte. 1960 és 2010 között az évi néhány tucat diákot s egyetlen egyetemet 7 képzőhely váltotta fel a 3+2-es Bologna-rendszerben évi 800 alsó és 300 mesterszintű új diákkal. Ezt kísérte a PhD-rendszer kibontakozása. A változások a tanszékek s az oktatói kar kiterjedését eredményezték, intézetek és karok kialakításáig.

A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960–1970-es évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva.

A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani finomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé.

Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis, és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A „pszichológiai társadalom” felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult „állami” támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között.

Restricted access

.) Elefántcsonttoronyból világítótorony. A felsőoktatási intézmények misszióinak bővülése, átalakulása. Budapest, Aula. pp. 245–292. 15 MKM (1994) A felsőoktatás

Open access

-finanszírozásban. Iskolakultúra , Vol. 29. No. 6. pp. 88–95. DOI: 10.14232/ISKKULT.2019.6.88. 17 Rónay Z. (2017) Egyéni és testületi felelősség a felsőoktatási intézmények

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Piroska Orosi, Anikó Farkas, Ibolya Berkes, Gyöngyi Salné Nagy, Zoltán Szentkereszty, Katalin Mályi and Anikó Dán

Orosi P., Farkas A.: Nosocomiális pneumonia. Kórház, 1997, 4(4), 31–38.; Az egészégügyi intézmények belső minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez javasolt szakmai indikátorok. Egészségügyi Közlöny, 2003, LIII, 2279

Restricted access

Magyarország integrációs érdekeinek egyik legfontosabb oldalát a magyar-EU csatlakozási szerződésből és az EU strukturális és kohéziós politikájából fakadó pénzügyi lehetőségek adják. A szerződésben szereplőalapvetőpénzügyi adatokhoz képest bizonyos tényezők módosít(hat)ják az EU-magyar költségvetési egyenleget. E tanulmány megkísérli összefoglalni a pozitív (áfa- és egyéb adózási hatások) és negatív (vámok, Schengen-kompatibilis határok, KAP-társfinanszírozás, EU-intézmények, valamint új hazai és külföldi intézmények finanszírozása) költségvetési hatásokat, és felvázol forgatókönyveket a 2004-2006-os periódusra vonatkozóan.</o:p>

Restricted access