Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "integrative medicine" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ajándék Eőry, János Szabó, Ivett Csik, Dezső Csupor, Csaba Sőti, László Kalabay, Péter Varsányi, Ildikó Komsa, Ajándok Eőry, and Péter Torzsa

Med (Encinitas). 2017; 16: 20–23. 4 Hu XY, Lorenc A, Kemper K, et al. Defining integrative medicine in narrative and systematic reviews: a suggested checklist for

Open access

complementary, alternative and integrative medicine (CAM) among registered health care providers in Swedish surgical care: a national survey among university hospitals. BMC Complement. Altern. Med., 2012, 12

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Ajándék Eőry, Ajándok Eőry, László Harsányi, and László Kalabay

Rakel, D. (ed.): Integrative Medicine. 3rd ed. Elsevier, Philadelphia, 2012. 19 Yeh, G. Y., Ryan, M. A., Phillips, R. S., et al.: Doctor training and practice of

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Norbert Jeszenői, Katalin Darvas, and László Harsányi

Absztrakt

Bevezetés: A nem konvencionális gyógymódok egyre emelkedő használata miatt tudnunk kell ezek igénybevételéről a perioperatív ellátás során is. Célkitűzés: A szerzők felmérték az elektív műtétre váró betegek viszonyulását a természetgyógyászati módszerekhez, valamint ezek esetleges igénybevételét és az ezt befolyásoló tényezőket. Módszer: Anonim, kérdőíves felmérést végeztek a Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti Klinikán 2014. július és 2016. április között. Eredmények: Az 519 kitöltő (21%-os válaszadás) 63,6%-a érdeklődött a nem konvencionális gyógymódok iránt. Természetgyógyászati gyógymódot a válaszadók 26,8%-a vett már igénybe: e csoportban szignifikánsan több volt a nő (p = 0,022; OR: 1,066–2,3635), a diplomás (p = 0,000315; OR: 1,3915–3,1132), a 40–49 éves (p = 0,012419; OR: 1,1451–3,2405) és a hormonális betegségben szenvedő (p = 0,039482; OR: 1,0186–5,7242). Élettartam-prevalenciát tekintve a hagyományos kínai orvoslás (8,9%), az alternatív mozgás- és masszázsterápia (7,5%), illetve a homeopátia (7,3%) voltak a legnépszerűbb gyógymódok. Mindössze a betegek 12,9%-a számolt be e módszerek használatáról kezelőorvosának. Következtetés: A sebészeti betegek érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban, és negyedük igénybe vesz ilyen gyógymódokat, akár a perioperatív időszakban is. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1483–1488.

Open access

Napjainkban egyre több adat van a neuroendokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a citokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonyosodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integratív (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszűnt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1-es típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison-kór, autoimmun hypoparathyreosis és mucocutan candidiasis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2-es típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison-kór, az autoimmun pajzsmirigybetegségek egyike és/vagy 1-es típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3-as típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1-es típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1-es típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2-es és a 3-as típusúakat egyes HLA-antigének társulásai jellemzik. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a közös autoimmun mechanizmust, és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.

Open access

Abstract

Recently, an increasing amount of data on the connection between neuro-endocrine and immune systems has been gathered. Results of molecular genetic research have provided evidence for a common language of these systems including neurotransmitters, hormones and cytokines. It has been proved that the immune system is capable of producing neurotransmitters and hormones and even the endocrine system can prepare cytokines. This integrative (holistic) approach makes possible the investigation of physiological and pathological events as interactions of psychoneuro-endocrine-immune systems. The associations of autoimmune diseases and the autoimmune polyendocrine syndromes constitute a heterogeneous group of disorders characterised by decreased or lost immune tolerance against self-antigens. Molecular genetic research has explored the mechanism of the associations of diseases that are called organ-specific. Autoimmune polyendocrine syndrome type 1 is characterised by the presence of at least two of the three cardinal diseases: Addison's disease, autoimmune hypoparathyroidism and mucocutaneous candidiasis. This rare autosomal recessive syndrome is induced by mutations of the autoimmune regulator (AIRE) gene. Autoimmune polyendocrine syndrome type 2 that occurs at a much higher frequency is observed and defined as the coexistence of Addison's disease, autoimmune thyroid disease and/or type 1 diabetes mellitus. Autoimmune polyendocrine syndrome type 3 is characterised by an association of autoimmune thyroid disease and type 1 diabetes mellitus. In contrast to autoimmune polyendocrine syndrome type 1, HLA and other antigens have proved to be important in types 2 and 3 of the syndrome. Identification of genetic factors predisposing to these syndromes contributes to our understanding of the common mechanisms involved in autoimmunity and offers a possibility for early treatment and prevention as well.

Restricted access

The Complete German Commission E Monographs, American Botanical Council Austin and Integrative Medicine Communications Boston . [13]. A

Restricted access

M. Blumenthal, A. Goldberg, J. Brinckmann (eds), Herbal Medicine: Expanded Commission E Monographs. Integrative Medicine Communications, Newton, MA, 2000

Restricted access

884 Kidd, P. M.: Autism, an extreme challenge to integrative medicine. Part: 1: The knowledge base. Altern Med Rev 7 , 292-316 (2002). Autism, an extreme challenge

Restricted access

. (ed.): Integrative Medicine. Saunders, Philadelphia. Raiha, I., Kemppainen, H., Kaprio, J., Koskenvuo, M., Sourander, L. (1998): Lifestyle, stress, and genes in peptic ulcer disease: a nationwide twin cohort study. Arch

Restricted access