Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "intensive therapy" x
Clear All

Abstract

Introduction: The 2009 pandemic 2009 H1N1 (pH1N1) influenza A virus shows a markedly different disease pattern than seasonal strains, causing critical illness in relatively young, female, pregnant individuals as well as in comorbid patients. Materials and methods: The Department of Anesthesiology and Intensive Therapy of Semmelweis University served as a regional influenza center for the adult critically ill during the winter of pH1N1 outbreak. We analyzed data collected from 26 suspected pH1N1 critically ill patients treated in our unit during this period. Results: Sixteen cases were confirmed as pH1N1 infection with RT-PCR, while the other 10 patients with influenza like illness showed tendency to a different age and comorbidity, as well as outcome characteristics, suggesting a different pathogenesis. Confirmed pH1N1 patients showed a mean age of 50.5 years (median: 44; range: 20–85), with female predominancy (69%). Comorbidity was present in 69% of cases (chronic heart conditions, chronic pulmonary disease, previous history of malignancy present in 31; 25 and 19%, respectively). Twenty-five percent of the patients were pregnant women. Nineteen percent of the cases received previous pH1N1 vaccination. But two patients were later readmitted for worsening chronic conditions that led to death, which resulted in a total mortality rate of 31%. Mean APACHE II and SOFA scores on admittance were 12.2 and 5.3, respectively. Average length of treatment was 11.5 days (median: 6.5; range 2–50 days). All patients received ventilatory assistance, 69% of patients received invasive, while 31% of patients received non-invasive ventilatory assistance. The average number of days of invasive ventilation was 10.5 days (median: 5.5; range: 2–45). Forty-five percent of ventilated patients required rescue ARDS therapy. Complications included hemodynamic instability (56%); acute renal failure (13%) and pneumothorax (13%). Superinfection with other microbes were observed in 56% of the patients. Conclusions: In our study, pH1N1 infected critically ill patients had a wide age range, but were more commonly female, pregnant, or had a previously described underlying disease. Mortality, length of treatment, need for invasive mechanical ventilation, length of mechanical ventilation, major complication rates were similar to those previously described. A previously not reported relatively high occurrence of pneumothorax was noted, which is possibly a long-term complication of severe viral pneumonitis.

Restricted access

Abstract

Long stay in intensive care unit (ICU) and prolonged ventilation are deleterious for subsequent quality of life and surcharge financial capacity. We have already demonstrated the beneficial effects of using suggestive communication on recovery time during intensive care. The aim of our present study was to prove the same effects with standardized positive suggestive message delivered by an MP3 player. Patients ventilated in ICU were randomized into a control group receiving standard ICU treatment and two groups with a standardized pre-recorded material delivered via headphones: a suggestive message about safety, self-control, and recovery for the study group and a relaxing music for the music group. Groups were similar in terms of age, gender, and mortality, but the SAPS II scores were higher in the study group than that in the controls (57.8 ± 23.6 vs. 30.1 ± 15.5 and 33.7 ± 17.4). Our post-hoc analysis results showed that the length of ICU stay (134.2 ± 73.3 vs. 314.2 ± 178.4 h) and the time spent on ventilator (85.2 ± 34.9 vs. 232.0 ± 165.6 h) were significantly shorter in the study group compared to the unified control. The advantage of the structured positive suggestive message was proven against both music and control groups.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dávid Zakariás, Gábor Marics, Kata Kovács, Ágnes Jermendy, Barbara Vatai, György Schuster, Péter Tóth-Heyn, Attila Szabó J. and Csaba Lódi

Absztrakt:

A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Berhés, Ákos Fábián, István László, Tamás Végh, Csilla Molnár, Béla Fülesdi and György Koszta

Absztrakt:

A COVID–19-fertőzéses, kritikus állapotba került betegek körében a cardiorespiratoricus rendszer összeomlása a következő mechanizmusok útján történhet: (1) citokinvihar, haemophagocytosis – szeptikus sokk, (2) uralhatatlan hypoxaemia, (3) specifikus szervelégtelenségek, illetve többszervi elégtelenség részjelenségeként. Ebben az összefoglalóban a fenti állapotok ellátásának és megelőzésének jelenleg rendelkezésre álló terápiás opcióit tekintjük át. A szeptikus sokk kezelésére az utóbbi években egyre gyakrabban és biztató sikerességgel kerül alkalmazásra a citokinek eltávolítása CytoSorb-haemoperfusióval. A konvencionális, mechanikus lélegeztetéssel már nem kezelhető hypoxaemia esetén szóba jön az inhalált nitrogén-oxid (iNO), az inhalációs formában bejuttatott epoprosztenol és a venovenosus extracorporalis membránoxigenizáció (VV-ECMO). A többnyire késői fázisban fellépő szervelégtelenségek gyakori komponense az akut veseelégtelenség, amely a rendelkezésre álló folyamatos vesepótló kezelések valamelyikének indítását igényli. Orv Hetil. 2020; 161(17): 704–709.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Beatrix Domján, László Gerő, Tímea Tänczer and Gy. Ádám Tabák

/Epidemiology of Diabetes Interventions and Complications Research Group: Effect of intensive therapy on the microvascular complications of type 1 diabetes mellitus. JAMA, 2002, 287 (19), 2563

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Zubek, Léna Szabó, János Gál, Ádám Öllős and Gábor Élő

Az életvégi döntések az intenzív osztályokon kezelt betegek többségét érintik, ezért fontos ezen döntések hazai és külföldi gyakorlatának megismerése, valamint harmonizációja az etikai irányelvekkel és a jogi szabályozással. Célkitűzés: A hazai intenzív terapeuták életvégi döntésekkel (kezelés meg nem kezdése, kezeléskorlátozás, haldoklási folyamat megrövidítése) kapcsolatos szokásainak felmérése és összehasonlítása nemzetközi adatokkal. Kutatásuk távlati célja, hogy az intenzív terapeuták munkájukat eredményesen, jogszerűen és a betegekkel, illetve hozzátartozóikkal egyetértésben végezhessék. Módszer: Magyarországon 2007–2008-ban felmérést végeztek egy kérdőív segítségével az intenzív terapeuták körében. A kérdőíveket elektronikus formában juttatták el a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság 743 regisztrált tagjának, és visszaérkezésük után feldolgozták őket a teljes anonimitás megőrzése mellett. A 103 választ statisztikailag elemezték, és összehasonlították más európai országok adataival. Eredmények: A válaszokból kiderült, hogy a hazai intenzíves orvosok gyakorlata nagyon paternalisztikus. Az intenzíves orvosok döntéseiket általában egyedül hozzák meg (3,75/5 pont), kevésbé veszik figyelembe a cselekvőképes betegek (2,57/5 pont) vagy közeli hozzátartozóik (2,14/5 pont) illetve az ápolószemélyzet véleményét (2,37/5 pont). A terápia meg nem kezdését preferálják a kezelés visszavonásával szemben. Ez a gyakorlat a tévedés jelentős veszélyét hordozza magában, és emberéletekbe kerülhet a gyors döntéshozatal során. A válaszadók becslései alapján az életvégi döntések gyakorisága 3,7–9,1%, ami kisebb, mint más európai országokban. Következtetések: Az első magyarországi felmérés alapján a betegjogok kiterjesztése szükséges hazánkban. Teret kell adni az önrendelkezés jobb érvényesülésének az életvégi döntésekben, valamint javítani kell az orvosi gyakorlat jogszerűségét. Orv. Hetil., 2010, 38, 1530–1536.

Open access

Az akut mesenterialis ischaemia azonnali beavatkozást igénylő sürgősségi állapot. A sebészet és intenzív terápia területén az utóbbi években bekövetkezett komoly fejlődés ellenére a kórkép halálozása továbbra is kiemelkedően magas. A klinikai kép sokszínűsége és a nem specifikus laboratóriumi eltérések gyakran késleltetik a diagnózist, ami az ischaemiás károsodás progresszióját és a beteg túlélési esélyeinek csökkenését vonja maga után. Mindezek miatt egyre nagyobb az igény olyan, a mesenterialis ischaemiát korán és megbízhatóan jelző szerológiai markerre, amely képes lerövidíteni a diagnosztikus folyamatot. A szerzők áttekintik a mesenterialis ischaemia korai diagnózisában használt tradicionális, valamint a jelenleg még kísérleti stádiumban lévő új típusú biomarkereket. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1615–1623.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Bálint Gergely Szabó, Ilona Bobek, Marienn Réti, László Gopcsa, Dóra Mathiász, Botond Lakatos, Gabriella Bekő, Mónika Pető, János Sinkó, Gábor Mikala, Zoltán Kis, János Szlávik, Péter Reményi and István Vályi-Nagy

Absztrakt:

A COVID–19 a SARS-CoV-2 vírus által okozott, járványosan terjedő, légúti kiindulású betegség. A kórokozó magas patogenitású, zoonotikus eredetű humán coronavírus, mely hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal. A medián lappangási idő 5 nap, a maximum 14 nap. A COVID–19 kardinális tünetei a láz, dyspnoe és száraz köhögés. Az esetek 80%-a enyhe lefolyású, 5%-ban azonban intenzív terápiás ellátás és gépi lélegeztetés válik szükségessé. A COVID–19 akár súlyos, az egész szervezetre kiterjedő citokinvihart is kiválthat, mely gyors beavatkozás nélkül végzetes kimenetelű lehet. Jelen összefoglaló – melyet a diagnosztikai és terápiás szempontokat tárgyaló társközlemény követ – a betegséggel kapcsolatban 2020. május 25-ig elérhető legfőbb nemzetközi és hazai irodalmi eredményeket ismerteti; elsősorban, de nem kizárólag hematológus kollégák számára.

Open access

Despite intensive therapy, the mortality of acute hepatic failure is 60 to 90% without liver transplantation. Due to the limited number of transplantable organs, however, a significant percentage of patients die while on the waiting list. In order to reduce mortality, several attempts have been made to remove the albumin-bound and water-soluble toxic substances accumulated in hepatic failure, aimed at supporting spontaneous regeneration of the liver and maintaining patients alive until liver transplantation. Prometheus® treatment is a relatively new technique combining Fractionated Plasma Separation and Adsorption (FPSA) with high-flux dialysis. During the procedure the patient’s own separated albumin-rich plasma flows through special adsorbers, allowing elimination of toxins bound to albumin, while the water-soluble toxins are removed by haemodialysis. Objective: The authors’ intention was to demonstrate the efficacy of Prometheus® treatment in patients with acute hepatic failure due to intoxication. Patients and Method: Prometheus® treatment was administered in three patients with acute hepatic failure due to severe intoxication caused by paracetamol, potassium permanganate and Amanita phalloides , respectively, that could not be controlled by conservative therapy. Results: Ten treatments were performed in the three female patients. No serious complication was observed. Significant reduction of albumin-bound toxins (unconjugated bilirubin p = 0.048; bile acid p = 0.001) and water-soluble toxins (conjugated bilirubin p = 0.002; creatinine p = 0.007) was observed. Ammonia, urea, fibrinogen and antithrombin III levels showed no significant change. All three patients recovered without liver transplantation. Conclusion: Toxins accumulated in acute hepatic failure can be removed efficiently by Prometheus® treatment. The procedure is safe. In cases not controllable by conservative therapy it allows patients survive until their liver regenerates spontaneously or liver transplantation becomes feasible.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Kántor, Bianca Grigorescu, Gabriel Popescu, Attila Ferencz, Örs Nagy, János Jung and István Gergely

Absztrakt:

A traumás asphyxia egy olyan ritka állapot, amely kompressziós mellkasi-hasi trauma után következik be. Cervicofacialis cyanosissal, oedemával, petechiákkal és kötőhártya-bevérzéssel jelentkezik. Súlyos, életveszélyes mellkasi és hasi sérülésekkel is társulhat. Az esetek többségében konzervatív kezelést követően a felépülés teljes, de ritkán maradandó idegrendszeri elváltozások léphetnek fel. Egy 39 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, aki kompressziós mellkasi-hasi sérülést szenvedett. A traumát követően a jellegzetes „ecchymosisos maszk” alakult ki. A hasi sérülések sebészi ellátása és az intenzív terápia után a beteg maradandó látásvesztéssel hagyta el a kórházat. A fej-nyak szintjén kialakuló retrográd vénás nyomás növekedése idegsejt-ischaemiával társulhat, amely maradandó látóideg-sorvadást idézhet elő. Ezért fontos, a szupportív terápia mellett, a rutinszerű, korai és teljes szemészeti vizsgálat, különösen az intubált, illetve nehezen kooperáló betegeknél. Orv Hetil. 2017; 158(22): 864–868.

Restricted access