Search Results

You are looking at 1 - 10 of 77 items for :

  • "intenzív terápia" x
Clear All

L. (szerk.) Aneszteziológia és intenzív terápia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014; pp. 338–342. [Hungarian] 6 Fazakas J, Smudla A. Anaesthesia of pediatric solid organ

Open access

Irodalomjegyzék/References 1 Darvas K: Aneszteziológia – intenzív terápia. In: Kupcsulik Péter (szerk.): Az Üllői úti Sebészeti Klinika 1909

Open access

conceptional changes in Hungary. [Koncepcionális ellátásra szorul a hazai intenzív terápiás ellátás.] Orv Hetil. 2011; 152: 945. [Hungarian] 3 Yang X, Yu Y, Xu J, et al. Clinical course

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Darvas, Judit Futó, Ilona Ökrös, Tibor Gondos, Ákos Csomós and Péter Kupcsulik

Darvas K., Futó J., Gondos T. és mtsa: A súlyos heveny hasnyálmirigy-gyulladás intenzív kezelése. Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelve. In: Aneszteziológiai Útmutató. Medition Kiadó, Budapest, 2007, 1

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lenke Jenei Kluch, Irén Erdei, Éva Remenyik, Éva Surányi, Ferenc Bodnár, Gabriella Emri and Andrea Szegedi

Összefoglaló. Két fiatal nőbetegnél a valproátról lamotriginre történő gyógyszerátállítás során a 3–4. héten influenzaszerű prodromalis tüneteket követően toxikus epidermalis necrolysis (TEN), más néven Lyell-szindróma alakult ki. Mindkét beteg 5 napja kezdődött bőr- és nyálkahártyatünetekkel, kiterjedt hámleválást okozó hámnekrózissal került felvételre a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának Égési Intenzív Osztályára. Multidiszciplináris szupportív terápia mellett nagy dózisú szteroid- és immunglobulin-terápiát alkalmaztunk. A 37 éves nőbetegnél 3 hét után a kórkép fatális kimenetellel végződött. A 19 éves nőbeteg tünetei 4 hét intenzív terápia után szövődményekkel gyógyultak. A TEN ritka, gyógyszer által okozott, életet veszélyeztető, késői hiperszenzitivitási reakció. Patogenezisében a gyógyszermolekula, a humán leukocytaantigén (HLA) I. osztályú molekula és a T-sejt-receptor kóros interakciója szerepel. Kezelésében a legfontosabb a kiváltó gyógyszer elhagyása, valamint az azonnal kezdett komplett szupportív terápia alkalmazása. A specifikus kezelést illetően nincsenek egységes szakmai irányelvek. A veszélyes gyógyszerek titrált bevezetése csökkentheti a kialakuló hiperszenzitivitás súlyosságát, ezenfelül a beteg szoros követése és az adverz tünetek korai felismerése javíthatja a TEN kimenetelét. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1959–1965.

Summary. After switching from valproate to lamotrigine, on the 3rd–4th weeks, two young female patients developed flu-like prodromal symptoms, followed by the development of toxic epidermal necrolysis (TEN), also known as Lyell syndrome. Both patients were admitted to the Burn Intensive Care Unit of the Department of Dermatology, University of Debrecen with skin and mucosa symptoms; extensive epithelial death and detachment started 5 days earlier. In addition to multidisciplinary supportive treatment, high-dose corticosteroid and immunoglobulin therapy were administered. In the case of the 37-year-old female patient, the disease resulted in a fatal outcome. The 19-year-old patient healed with some sequelae. TEN is a rare, life-threatening delayed-type hypersensitivity reaction caused by drugs. Its pathogenesis involves an interaction between small-molecule drug, human leukocyte antigen class I molecule and T-cell receptor. The most important treatment is immediate withdrawal of potentially causative drugs and prompt application of supportive therapy. There is no standard guidance on specific treatment. Slow dose escalation of dangerous drugs can be beneficial in avoiding severe reactions, furthermore, close patient follow-up and early detection of the possible adverse reactions contribute to a more favourable outcome of TEN. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1959–1965.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dávid Zakariás, Gábor Marics, Kata Kovács, Ágnes Jermendy, Barbara Vatai, György Schuster, Péter Tóth-Heyn, Attila Szabó J. and Csaba Lódi

Absztrakt:

A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781.

Open access

. [Az életveszélyes perioperatív vérzések ellátása. A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság szakmai irányelve, 2013.] Aneszteziol Int Ter. 2013; 43: 113–143.] [Hungarian

Open access

Absztrakt

A nemzetközi utazások száma a második világháború óta töretlenül növekszik. Az utazók igénye a biztonságra megnőtt, ennek ellenére utazás előtti tanácsadáson csak kevesen jelennek meg. Az utazók 50%-a valamilyen egészségügyi problémával találkozik útja során, és a biztosító segélynyújtó csoportja – az assistance szolgáltató – elrendezi, figyelemmel kíséri a külföldi betegellátást. A segélynyújtó csoportnál dolgozó orvosnak multidiszciplináris tudásanyaggal kell rendelkeznie a biztosítástechnikai és közegészségügyi, jogi ismeretek mellett. Amennyiben a beteg nem folytathatja útját, haza kell hozni. Az orvosnak azonban a beteg hazakísérése és a külföldi beteg helyszíni ellátása is a feladata. Ezen tevékenységek különböznek a hétköznapok gyakorlatától, és a váratlan, sürgősségi helyzetek kialakulása miatt azt kritikus betegek ellátásában jártas orvosnak kell végeznie. A megbetegedett utazók külföldön való ellátását, illetve a külföldi utazók itthoni orvosi ellátását az assistance orvostan tárgyalja. A protokollok létrehozása, az assistance orvostanban való jártasságot igazoló licencvizsga kialakítása a kritikus betegek ellátását végző szakemberek feladata. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 808–812.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Marics, Levente Koncz, Anna Körner, Borbála Mikos and Péter Tóth-Heyn

A kritikus állapotú betegek stressz-hyperglykaemiájának értékelése az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. A vércukor szoros kontrolljának mortalitást csökkentő hatását igazolta több jelentős vizsgálat, ugyanakkor az ezt célzó inzulinkezelés megnöveli a hypoglykaemia kockázatát, amely független mortalitási tényező lehet. A hypoglykaemia szempontjából kiemelt jelentőségű a gyermekpopuláció, a fejlődő idegrendszer miatt. Ezek alapján joggal merül fel a vércukorváltozások intenzív osztályos monitorizálásának igénye, különösen gyermek betegeknél. A hagyományos, vérmintából történő vércukor-meghatározások nem tesznek lehetővé kellően szoros monitorizálást. A cukorbetegek számára kifejlesztett, a szövet közti glükóz meghatározásán alapuló módszerek (continuous glucose monitoring) jó alternatívát jelenthetnek az intenzív osztályos monitorizálásra, amennyiben felmérjük a rendszer korlátait. A mérés a szövet közti folyadékban történik, így a szöveti perfúzió változásai zavarhatják a pontosságát. A folyamatos glükózmonitoring módszer intenzív osztályos alkalmazását jelenleg még nem javasolják, amíg a rendszer megbízhatóságáról nem áll rendelkezésre elegendő adat. Összefoglaló közleményükben a szerzők a magyar klinikai gyakorlatban elterjedt Medtronic folyamatos szubkután glükózmonitorizáló rendszert értékelik, részben saját eredményeik alapján. Orv. Hetil., 2013, 154, 1043–1048.

Open access

A lélegeztetett betegek sorsának kimenetele hosszú és rövid távon is függ az intenzív osztályon és a lélegeztetőgépen töltött időtől. Az intenzív osztályos kezelést túlélt betegek egészséghez kötött életminősége bizonyítottan összefügg az intenzíves kezelés fizikai és pszichés hatásaival. Előző multicentrikus randomizált vizsgálatunkban bemutattuk az intenzíves kezeléssel egy időben adott pszichés támogatás hatását. Célkitűzés: A jelen post hoc analízis célja, hogy bemutassa a pszichés támogatás hatását, amikor azt folytonosan ugyanaz, a teamhez tartozó terapeuta biztosítja. Módszer: A post hoc analízisbe 36 beteg került: 17 a kontroll-, 19 a vizsgálati csoportba. A vizsgálati csoport naponta részesült pozitív szuggesztiókon alapuló pszichés támogatásban, amelyet a kezelés minimum 50%-ában ugyanaz a terapeuta végzett. A kontrollcsoport ugyanazt a kezelést kapta, a pszichológus bevonása nélkül. A két csoport között nem volt különbség korban, nemben, SAPSII-pontokban és az orvosi alapellátásban. Eredmények: Az eredmények szignifikánsan rövidebb gépi lélegeztetést (3,6 nap, p < 0,014) és osztályon tartózkodást (4,2 nap, p < 0,022) mutattak a vizsgálati csoport esetében. Következtetések: Ezek az eredmények igazolják az intenzív osztályos team teljes tagjaként alkalmazott pszichológus értékét és annak fontosságát, hogy gondoskodjunk a betegek pszichés támogatásáról.

Restricted access