Search Results
G.A. Sicard 2005 Endovascular treatment of an internal carotid artery thrombus using reversal of flow: a case report J Vasc Surg 41 146
including acute multimodal imaging. Stroke 2010; 41: 2491–2498. 3 Klonaris C, Alexandrou A, Katsargyris A, et al. Late spontaneous recanalization of acute internal carotid artery
, Bouchet C, Garibotti FM, et al. Mycotic aneurysm of the internal carotid artery. Ann Vasc Surg. 2013; 27: 826–830. 4 Szeberin Z, Hidi L, Kováts T, et al. Report of the 2013 data of the
Absztrakt:
A szerzők bemutatják egy nőbeteg komplex, többlépcsős intervenciós neuroradiológiai ellátását, amelynek során azonos oldali intraduralisan terjedő, inoperábilis glomus jugulare tumor, arteria carotis interna szűkület és arteria cerebri media aneurysma kezelését végezték. Az irodalomban esetismertetésük az első közlemény, amelyben a három betegség együtt, azonos oldalon fordul elő és amelyet többlépcsősen, endovascularisan kezeltek. A kezelési lépések mellett bemutatásra kerül a glomus jugulare tumor tünettana, stádiumbeosztása, kezelési lehetőségei, illetve az arteria carotis interna szűkület és intracranialis agyi érzsákok kezelési irányelvei. Orv Hetil. 2017; 158(18): 706–710.
F Moll 2001 Bilateral Extracranial Aneurysm of the Internal Carotid Artery Vascular Surgery 35 225 8
Absztrakt:
A pars petrosa cholesteatoma egy lassan növekvő, a temporalis csontot roncsoló, elhúzódóan tünetmentes kórkép. A diagnózis felállítása gyakran késlekedik, hiszen ritka volta miatt még a tapasztalt klinikusok sem gondolnak rá időben. A végső diagnózist jellemzően számos eredménytelen középfülsebészeti beavatkozás előzi meg. A modern radiológiai módszerek nemcsak a diagnózist, hanem a betegek hosszú távú követését is lehetővé teszik. Retrospektív klinikai tanulmányunkban a pars petrosa cholesteatomák sikeres műtéti kezelésére kívánjuk felhívni a figyelmet, hazai beteganyagon első alkalommal elemezve a műtéti megoldások eredményességét. Kezdeti tapasztalatainkat a nemzetközi irodalomból nyerhető adatokkal hasonlítottuk össze. 2015 januárja és 2020 januárja között 6 beteget (4 férfi, 2 nő) kezeltünk különböző lokalizációjú pars petrosa cholesteatomával. Valamennyi beteg a cholesteatoma lokalizációjának megfelelő agyalapi sebészeti beavatkozáson esett át. A betegek átlagos követési ideje 2,7 év volt. A betegek átlagéletkora 47 év volt. A leggyakoribb panaszok a halláscsökkenés, gennyes fülfolyás, szédülés, fülzúgás voltak. Egy beteg már a felvételekor a komplett facialis paralysis tüneteit mutatta. A Sanna-féle osztályozás szerint 2-2 betegünk szenvedett supralabyrinthaer, illetve apicalis, 1-1 beteg pedig masszív, illetve infralabyrinthaer pars petrosa cholesteatomában. Komplikáció sem a peri-, sem a posztoperatív időszakban nem fordult elő. Egy betegnél észleltük a residualis betegség radiológiai jeleit. A pars petrosa cholesteatoma diagnózisa és terápiája komoly nehézséget jelent még a tapasztalt klinikusok számára is. A korai diagnózist a nem jellegzetes tünettan ismerete és a modern képalkotó modalitások teszik lehetővé. A sziklacsontot roncsoló patológiás folyamat eltávolítására korszerű agyalapi sebészeti módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a műtétek napjainkban kombinálhatók a modern hallásrehabilitációs módszerekkel. Orv Hetil. 2020; 161(43): 1840–1848.
Az agy véráramlásának szabályozásában az autoreguláció alapvető jelentőségű. Az agyi perfúzió – a szisztémás vérnyomás ingadozásai ellenére – az autoregulációnak köszönhetően jelentős tartományban (egészségesekben 50–150 Hgmm között) állandó. Hypertoniásokban az autoregulációs görbe jobbra, azaz nagyobb vérnyomásértékek felé tolódik el (patológiás autoreguláció). A vérnyomás drasztikus csökkentése, ha a vérnyomás az autoregulációs sáv alsó szintje alá esik, az agyi véráramlás redukciójához vezet. A szerzők 73 éves generalizált érbeteg férfi esetét ismertetik. Klinikai felvétele előtt a betegnél magasabb vérnyomást (160/100 Hgmm) és vércukorértéket (14,8 mmol/l) észlelt orvosa, ezek gyors rendezése után rövid időn belül a beteg kontaktusképtelenné vált. A klinika ambulanciájára érkezésekor kontaktusba nem volt vonható, soporocomatosus volt és agytörzsi tüneteket észleltek nála. Akut koponya-komputertomográfiás vizsgálattal vérzés, friss ischaemia nem ábrázolódott. Két nappal később készült kontroll-komputertomográfiás vizsgálat mindkét arteria carotis interna ellátási területét érintő, szekunder agytörzsi kompressziót okozó, friss ischaemiát detektált. Komputertomográfiás angiográfia során kétoldali arteria carotis interna okklúzió igazolódott. Az eset kapcsán megállapítható, hogy a nagyfokú vérnyomáscsökkenés önmagában ischaemiához vezethet, különösen krónikusan fennálló hypertonia, illetve az agyat ellátó erek szűkülete esetén. Orv. Hetil., 2014, 155(42), 1685–1689.
: Syphilitic arteritis involving the origin of the cervical internal carotid artery. Neurosciences, 2010, 15 , 122–125. Al-Far H. Syphilitic arteritis involving the origin of the cervical
Y. Ventikos D. Poulikakos 2002 Residence times and basins of attraction for a realistic right internal carotid artery with two aneurysms
endarterectomy in surgery of the internal carotid artery. Cardiovasc. Surg., 1996, 4 , 190–194. Nemes A. Eversion endarterectomy in surgery of the internal carotid artery
