Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "internalizáció" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Restricted access

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: rs = 0,37; p<0,01; SCOFF Kérdőív: rs = 0,38; p<0,01), a karcsú szépségideál internalizálásával (rs = 0,55; p<0,001), a testtel való elégedetlenséggel (rs = 0,37; p<0,01), valamint a vonzóság/soványság fontosságával a szépség megítélése során (rs = 0,41; p<0,01). A fentieken túl a vonzóság/soványság fontossága (rs = 0,44; p<0,01) és jó testi kondíció/sportosság fontossága (rs = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nikoletta Ráhel Czobor, Zsófia Ocsovszky, Márta Csabai, György Róth, Barna Konkolÿ Thege, László Ablonczy, Edgár Székely, János Gál, and Andrea Székely

Absztrakt:

Bevezetés: A korai életkorban szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek fejlődése során fellépő viselkedési diszfunkciók jelentősen függenek a perioperatív szakban átélt eseményektől. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy feltárja a hosszú távú viselkedési változásokat a szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek körében, és leírja azokat a perioperatív állapotokat, melyek befolyásolhatják a későbbi megküzdési mechanizmusokat. Módszer: 80, szívműtéten átesett és 62 egészséges kontroll adatait elemeztük. A pszichológiai status felmérése a vizsgálati időszakban a Megküzdési Módok Kérdőív, illetve a Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő kérdéssorának segítségével, míg a perioperatív adatok felvétele az intézeti adatbázisból retrospektíven történt. Eredmények: Az operált gyermekek körében mind a problémamegoldó, mind az érzelemközpontú megküzdési főskála szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatott az egészséges kontrollcsoporthoz képest. A Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő változata sem internalizáció, sem externalizáció tekintetében nem mutatott szignifikáns eltérést. A hosszú időn át inkomplett keringéssel rendelkező betegek és a kontrollcsoport között szignifikáns eltérést figyeltünk meg az érzelemközpontú megküzdés, illetve a szomatizáció terén, míg az acyanoticus és a kontrollcsoport között a problémaközpontú megküzdés alskáláin (problémaelemzés, alkalmazkodási képesség). A többszöri műtét mind az érzelem-, mind a problémaközpontú megküzdés alacsonyabb fokú aktivációjával összefüggést mutatott, és a hosszú kórházi tartózkodással együtt egy menekülő-elkerülő magatartásforma kialakulásához vezetett. Következtetés: Úgy tűnik, hogy a kialakult maladaptív viselkedési mechanizmusok jellege jelentősen függ az inkomplett keringés fennállásának időtartamától, a műtétek számától és a kórházi tartózkodás hosszától. A megküzdési stratégiák mozgósítása legfőképp csökkent érzelem- vagy problémaközpontú válaszkészségben, illetve a szomatizációs tendenciák és a menekülő-elkerülő magatartásforma felerősödésében nyilvánul meg. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1787–1796.

Open access

Absztrakt

Elméleti háttér: A multifaktoriális etiológiai háttérrel rendelkező evészavarok szociokulturális magyarázóelméletei nagy szerepet tulajdonítanak a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatásoknak és a megjelenés szociokulturálisan meghatározott standardjai internalizációjának. Cél: A vizsgálat célja a Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (Sociocultural Attitudes Towards Appearance Questionnaire-3 — SATAQ-3; Thompson és mtsai, 2004) magyar nyelvű változata faktorstruktúrájának tesztelése és a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök egyes testképzavarokkal való kapcsolatának egy komplex modell keretében történő felmérése volt. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatás résztvevői gimnazista lányok és főiskolai hallgatónők voltak (n = 198, átlagéletkor: 18,7 év, szórás = 2,82 év). Mérőeszközök: önbeszámoló útján nyert testtömeg és testmagasság, SATAQ-3, Evési Zavar Kérdőív. Eredmények: A SATAQ-3 kérdőív konfirmatív faktoranalízise nem zárult kielégítő eredménnyel (χ2(399) = 861,3, p < 0,001; CFI = 0,831; TLI = 0,815; RMSEA = 0,077). Az exploratív faktoranalízis eredményei szerint a négyfaktoros megoldás illeszkedése közelítette az elfogadhatót (χ2(321) = 612,0, p < 0,001; CFI = 0,893; TLI = 0,856; RMSEA = 0,068). Az Információ és a Nyomás skálák tisztán megjelentek, az Internalizáció—általános skála tételei egyazon faktoron töltődtek, azonban az Internalizáció—kisportolt skála tételei jelentős kereszttöltődést mutattak ezen a faktoron. A skálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult. Az életkor és a testtömegindex kontrolljával végzett útelemzés eredményei szerint a média felől érkező, a karcsú testideál elérésére irányuló észlelt nyomás a karcsú testideál internalizációján keresztül testi elégedetlenséghez és karcsúság iránti késztetéshez vezet. A médiából érkező információ szubjektív fontossága és a karcsú testideál internalizálása között az észlelt nyomás mediátor szerepet tölt be. Következtetések: A SATAQ-3 kérdőív magyar változata megbízható, validitása ígéretes, ezért érdemesnek tartjuk bevezetni a hazai kutatásba. Útmodellünk eredményei az evészavarok prevencióját elősegítő intervenciós pontokat villantanak fel.

Restricted access

Irodalom/References 1 Bíró V. (2010) Magas rizikófaktorú serdülők kötődésének és coping mechanizmusainak összefüggései internalizációs és externalizációs problémáival

Open access