Search Results

You are looking at 1 - 10 of 47 items for :

  • "interventional radiology" x
Clear All

Gervais, D. A., Goldberg, S. N., Brown, D. B. és mtsai: Society of Interventional Radiology position statement on percutaneous radiofrequency ablation for the treatment of liver tumors. J. Vasc. Interv. Radiol., 2009, 20 , S342–S347

Open access

Absztrakt:

A hasi szervek transzplantációja kiemelkedő szerephez jut számos kórkép gyógyítása esetén. Az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés ment végbe a transzplantáció kapcsán tevékenykedő szakmák mindegyikét érintően. A szervtranszplantáció sikerének kulcsa több szakma specialistáinak szoros együttműködése. A csapatmunka a teljes folyamatot végigkíséri, a megfelelő technikai és humánerőforrás-lehetőségek biztosításától a beültetett szervek és recipienseik lényegében élethosszig tartó gondozásáig. Ezen folyamat fontos részei a diagnosztikus és az intervenciós radiológia. Az utóbbi lehetőségeit, szerepét foglaljuk össze a transzplantáció előtti és utáni kóros állapotok minimálisan invazív megoldásában. Érképleteken keresztül végzett – vascularis – és folyadékgyülemeket, epevezetékeket, húgyvezetékeket érintő – nonvascularis – intervenciók mellett az intervenciós onkológia egyes lehetőségei is említésre kerülnek az összefoglalóban, a hazai tapasztalatok és a nemzetközi irodalom tükrében. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1940–1947.

Open access

extravascular area. In interventional radiological treatments, the common femoral artery is generally used as the vascular access route. However, different puncture sites can be necessary, especially in patients with peripheral arterial disease such as those in

Open access

extravascular area. In interventional radiological treatments, the common femoral artery is generally used as the vascular access route. However, different puncture sites can be necessary, especially in patients with peripheral arterial disease such as those in

Open access

hepatocellular adenoma. J. Vasc. Interv. Radiol., 2011, 22 (6), 787–793. 3 Engloner, L., Bánsághi, Z.: Interventional radiology procedures in the treatment of malignant

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Doros, Balázs Nemes, Imre Fehérvári, Dénes Görög, Zsuzsa Gerlei, Andrea Németh, Erika Hartmann, Pál Deák, János Fazakas, Szabolcs Tóth and László Kóbori

A májátültetés rutinszerűen, jó eredménnyel alkalmazott eljárás a végstádiumú májelégtelenség kezelésében. A transzplantáció után kialakuló éreredetű szövődmények közül a legritkább a májkapuér-szűkület. Ennek intervenciós radiológiai megoldását mutatjuk be három eset kapcsán. Célkitűzés: A portalis véna szűkületének sebészi kezelése kockázatos, különösen a korai poszttranszplantációs időszakban. Az intervenciós radiológiai beavatkozások általában kis megterheléssel, kevés szövődménnyel alkalmazhatók. Célunk bemutatni a percutan transhepaticus fémstentbehelyezés biztonságosságát, eredményességét. Módszer: Háromszázkilencvenhat májátültetés után összesen három esetben (0,07%) észleltük az anasztomózis korai beszűkülését. Ezekben az esetekben ultrahangvezérelt percutan transhepaticus venaportae-punkciót végeztünk vékony tűvel, majd koaxiális tágítókatétert alkalmazva stent behelyezésére alkalmas introducert vezettünk át a májszöveten. A szűk anasztomózisba nitinol (2 esetben), illetve acél (1 esetben) öntáguló fémstentet helyeztünk. Az introducer eltávolítása közben a parenchymás járatot egy alkalommal embolizációs spirállal, egyszer pedig sebészi szivacsrészecskékkel embolizáltuk. A harmadik esetben embolizáció nem történt. Eredmények: A kezelés mindhárom esetben sikeres volt. A beavatkozással kapcsolatban szövődményt nem észleltünk. Két esetben az indikációt jelentő hasi folyadék mennyiségének csökkenése, egy esetben a nyelőcső-varicositas visszafejlődése jelentette a klinikai kép javulását. Mindhárom esetben ultrahangos és komputeres rétegvizsgálat is igazolta a szűkületek sikeres kezelését. Két beteg a beavatkozás után 10, illetve 39 hónappal jól van. Egy beteget a beavatkozás után egy hónappal többszervi elégtelenség miatt elvesztettünk. Következtetés: A venaportae-anasztomózis szűkületeinek kezelésére a percutan transhepaticus kanülálás és öntáguló fémstent behelyezése biztonságosan és sikeresen alkalmazható.

Open access

Absztrakt

Az intervenciós radiológia közel 50 éves, dinamikus és minden klasszikus diszciplína gyakorlatát érintő fejlődésének robbanásszerű lendületet adott a korszerű, minimálisan invazív, személyre szabott és tumorspecifikus onkológiai ellátás elvárásaival való találkozása. Ebből a találkozásból született az 1980-as évek elején az onkointervenció. Mára ez a komplex feladatokat ellátó, sokszínű szakterület az intervenciós radiológia meghatározó felületévé vált. Az összefoglaló közlemény vázlatos áttekintést kíván adni az onkointervenciós radiológia szemléletéről és főbb területeiről. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 698–705.

Open access

Absztrakt

Az intervenciós radiológia módszerei gyors, egyszerű és kevéssé megterhelő megoldásokat kínálnak akut és szubakut helyzetekben is. Nem vascularis intervenciók körébe tartoznak a folyadékgyülemek aspirációja, drenázsa, az epeúti intervenciók egy része, a percutan nephrostoma behelyezése és a bélpasszázs átmeneti helyreállítása is. Ebben az összefoglalóban a szerzők részletesebben foglalkoznak a szintén akutan kezelendő haemoptysis intervenciós radiológiájával is. Az esetek jelentős részében a beavatkozások 12–24 órán belül elvégzendők, amelyhez ideális esetben a hét minden napján 24 órában szolgáltatást nyújtó, speciális tudással és felszereléssel rendelkező és megfelelően finanszírozott centrumok biztosítanak hátteret. A szakmák közötti konzultáció, együttműködés, a megfelelő indikációs konszenzus és a strukturált oktatás teszi igazán effektívvé az ilyen, még kialakításra váró centrumok működését. Orv. Hetil., 2015, 156(17), 687–695.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Erden Erol Ünlüer, Seran Ünlüer, Yusuf Şahin, Kemal Erdinç Kamer, Arif Karagöz and Gözde Canan Tan

Mesenteric cysts are benign cystic lesions. Here, we present the case of a patient with abdominal pain, which was diagnosed as mesenteric cyst.

A 28-year-old male patient was admitted to the emergency department (ED) with abdominal pain and distention. Abdominal palpation revealed a smooth-surfaced mass palpable in the left upper quadrant. Ultrasonography depicted a hypoechoic heterogeneous mass-like structure with a size of 15 × 12 cm. Computerized tomography (CT) showed a well-defined cystic structure with a size of 12 × 12.5 cm near to the duodenum and pancreas. The patient was admitted, and the cystic structure was drained with a percutaneous drainage catheter; then, sclerotherapy was performed using ethyl alcohol with the aid of ultrasonography. The material was sent to the pathology lab and revealed negative results for malignant cell and mucin. The patient underwent a control CT with contrast, which revealed the catheter at the site of the operation and no cystic lesion after procedure. He was discharged 1 week after the procedure.

Mesenteric cysts are extremely rare benign lesions of the abdomen, and emergency physicians must consider this disease in the differential diagnosis of abdominal pain. The percutaneous drainage technique performed on our patient is a safe technique for the treatment of selected patients.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Attila Doros, Pál Ákos Deák, Erika Hartmann, Andrea Németh, Zsuzsa Gerlei, János Fazakas, Dénes Görög, Balázs Nemes, Imre Fehérvári and László Kóbori

Abstract

Introduction: Biliary strictures remain a key problem after liver transplantation. Anastomotic strictures are treated by surgery or interventional therapy. Intrahepatic stenosis requires retransplantation. For bridging, percutaneous and endoscopic interventions are used. The extent of the strictures may have an important role in therapy planning. Methods: Strictures were divided into four zones (1: extrahepatic, not included in this study; 2: hilar; 3: central; 4: peripheral). Twenty patients were treated with balloon dilatation/stent implantation/retransplantation/supportive care (Zone 1: 0/0/0/0; Zone 2: 8/7/2/0; Zone 3: 7/5/2/1; Zone 4: 1/1/3/1). Results: Mean follow-up time was 48 months. In Zone 2, one patient died as a result of recurrent hepatocellular carcinoma (HCC), and seven patients are alive, five after stent placements and two after retransplantation. Four patients are alive in Zone 3: all had stent placements and one later retransplantation. One patient died after retransplantation, two on the waiting list, and one due to chronic liver failure. One patient is alive in Zone 4 after early retransplantation, and three died. Conclusion: Percutaneous therapy is safe and effective in intrahepatic biliary stenosis after liver transplantation. It can provide the cure or bridge retransplantation. Based on zonal classification, we recommend the following treatments: Zone 4: early retransplantation; Zone 2: minimally invasive therapy; Zone 3: individual decisions.

Restricted access