Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "intestinal motility" x
Clear All

Cholecystokinin (CCK) may affect intestinal motility, but in ruminants its precise effects have not been entirely explored. The aim of this study was to examine the effects of CCK-octapeptide (CCK-OP) on small-intestinal myoelectric activity in rams in the course of chronic experiments. Five rams underwent implantation of bipolar platinum electrodes to the duodenal bulb, distal duodenum, and jejunum as well as a strain gauge force transducer attached near the duodenal electrode. During continuous myoelectric recordings, 0.15 M NaCl or CCK-OP were injected slowly into the jugular vein. Injections of CCK-OP at doses of 20 (over 30 s), 200 (over 30 or 60 s) and 2000 (over 30, 60 or 120 s) ng/kg of body weight were each administered 5 or 30–40 min after the onset of the duodenal phase 1 or phase 2 of the migrating myoelectric complex (MMC), respectively. Most of these CCK doses were considered physiological. Injections of the smallest dose of CCK-OP exerted a slight and mostly insignificant inhibitory effect on the duodenal bulb and the duodenal myoelectric activity index (MAI) values. In the duodenal bulb, the effects of CCK-OP on myoelectric activity were dose dependent and closely related to the phase of the MMC. In the duodenum, the high dose of the hormone evoked short stimulatory and longer inhibitory biphasic effects on the MAI. These effects were inversely related to the duration of the hormone injection. It is concluded that CCK evokes a physiological stimulatory and inhibitory (biphasic) effect on the duodenal bulb and duodenal motility in sheep, with the inhibitory effect of the hormone being more pronounced in the duodenal bulb than in the duodenum. These effects were related to the CCK dose and the MMC phase. Therefore, CCK is an important regulator of upper small bowel motility in sheep.

Restricted access

The effects of gastric feeding on intestinal motility are still under debate. In order to better define the character of the contractile activity in fed and fasting states, we used the impedance technique to investigate the duodenal time periods of the migrating motor complex (MMC) and the interdigestive phases I-III. During general anaesthesia, pigs (32-40 kg) were instrumented with a luminal impedance catheter into the proximal duodenum in fasting (n = 6) and fed states (n = 6, Muskator®, 400 g, Muskator-Werk, Düsseldorf, Germany). Duodenal motility was recorded continuously for 4 h, which made it possible to determine the length of interdigestive phases I-III and the MMC cycle. Differences between the groups were compared by using the Wilcoxon Rank-Sum Test. Feeding patterns were only found in pigs in the fed state. The subsequent MMC cycle length was shortened by 34% (p = 0.007) which was due to a shortened phase I of the MMC cycle (p = 0.014). While phase II seemed to be unaffected, phase III was prolonged by 31% after feeding had occurred (p = 0.012). The present study suggests that a standard maintenance diet disrupts the spontaneous MMC cycles by turning into fed pattern with the subsequent MMC cycle length being shortened. This was mainly due to a shortened phase I.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: J. Schnoor, Juliane K. Unger, A. Hofeditz, B. Bode, R. Rossaint and J. Silny

Rayner, V. and Wenham, G. (1986): Small intestinal motility and transit by electromyography and radiology in the fasted and fed pig. J. Physiol. 379 , 245-256. Small intestinal motility and transit by electromyography and

Restricted access

Absztrakt:

A glükagonszerű peptid-1 (GLP1) és receptoragonistái – a szénhidrát-anyagcserét érintő, valamint centrális, központi idegrendszeri hatásaik mellett – számos vonatkozásban érintik a gyomor-bél rendszer működését is. Lassítják a gyomor ürülését, a vékony- és vastagbél motilitását – az ileumperistaltica „fékezésére” utal az irodalmi összefoglalásokban szereplő „ileal brake” elnevezés –, serkentik az exocrin pancreas acinussejtjeinek működését és az amiláztermelést. A GLP1-receptor-agonisták napjainkban a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésének meghatározó készítményei. A terápiás eszköztárába került hosszú, illetve rövid hatású változatok eltérően befolyásolják az éhomi és az étkezés utáni vércukorszintet. A készítmények ennek szem előtt tartásával történő – az újabb vizsgálatok fényében erőltetettnek ható – nem prandialis, illetve prandialis csoportosításával óhatatlanul a gyomorürülés befolyásolása került a figyelem előterébe, holott – különösen a hosszú hatású változatok esetében – legalább ilyen körültekintés szükséges a bélműködés vonatkozásában is. A közlemény áttekinti a GLP1 gastrointestinumot érintő élettani hatásait, és felhívja a figyelmet a lehetséges mellékhatások betegtájékoztatással és dietoterápiás módszerekkel történő megelőzési lehetőségeire. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1927–1934.

Open access

Absztrakt:

Az invaginatio az egyik leggyakoribb gyermekkori akut hasi kórkép, melynek értelmezése, kezelése lényegesen változott az elmúlt évtizedekben. Patogenezisében korábban a hypertrophiás Peyer-plakkok és polipok tehetetlenségének tulajdonítottak elsődleges szerepet. A lipopoliszacharid indukálta invaginatio állatmodelljének megjelenésével, a rotavírus-vakcina bevezetésével, a szezonalitással és az enteralis idegrendszer postnatalis változásaival nyert újabb ismeretek nyilvánvalóvá tették, hogy a bélmotilitasnak is szerepe van az etiológiában. A kezelésben alapvetően a konzervatív eljárások váltak dominánssá, melyek hatékonysága egyre növekedett. A korábban röntgen-képerősítő alatt végzett hidrosztatikus desinvaginatiót kiváltotta a biztonságosabbnak és hatékonyabbnak tartott pneumatikus desinvaginatio, majd a sugárterhelés kiváltása céljából az ultrahangkontroll alatt végzett hidrosztatikus módszerhez tértek vissza. A kórházi felvétel helyett egyre több intézetben az ambuláns ellátást preferálják. Vitatott a desinvaginatiós manőver alatt alkalmazott gyógyszerek – például a glükagon és a ciklooxigenázgátlók – szerepe a hatékonyság növelésében és a recidíva kivédésében. A műtéti kezelésben a nyílt műtét helyett a minimálinvazív laparoszkópos eljárás tör előre. A szerzők az irodalmi adatok áttekintésével elemzik az invaginatio értelmezésében és kezelésében történt változásokat és az aktuális trendet. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1331–1338.

Open access

Absztrakt

A fruktóz gyümölcsökben és zöldségekben természetesen előforduló monoszacharid. Az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen megnövekedett a fruktóz bevitele, elsősorban az üdítőitalokban használt magas fruktóztartalmú kukoricakeményítő szirup által. Fogyasztásában Magyarország az Egyesült Államok után az „előkelő” 2. helyen áll. A fruktóz a 2-es és 5-ös glükóztranszporter fehérje révén szívódik fel a bélből és jut a vérből a májba, ahol előbb fruktóz-1-foszfáttá, majd fruktóz-1,5-difoszfáttá alakul, amely gliceraldehidre és dihidroaceton-foszfátra bomlik, amik bekapcsolódnak a glikolízisbe, triglicerid- és húgysavképződésbe. A fruktózintolerancia prevalenciája világszerte széles keretek között ingadozik. A fruktózérzékenység tünetei hasonlóak a tejcukor-érzékenységhez. A fruktózmalabszorpciót hidrogénkilégzési teszttel vizsgálják. A fructosaemia meghatározása költséges és körülményes. A fruktózmalabszorpció fokozza az intestinalis motilitást és szenzitivitást, elősegíti a bakteriális biofilm képződését, prebiotikumként szolgál a bélflóra számára, részt vesz a gastrooesophagealis reflux és irritábilis bél kialakulásában. A fruktózfogyasztás elősegíti a fogszuvasodást, a nem alkoholos zsírmáj képződését, és feltételezik szerepét a daganatképződésben is. A fruktózintolerancia kezelésében a fruktózfogyasztás egyénre szabott csökkentése és a FODMAP diéta ad kedvező választ. A xilóz-izomeráz enzim tünetileg hatásos. Orv. Hetil., 2016, 157(43), 1708–1716.

Restricted access

Horowitz, M., Camilleri, M.: Gastric and intestinal motility disorders. In: Diseases of gastrointestinal tract and liver. Szerk.: Shearman, D. J. C., Finlayson, N. D. C., Camilleri, M., Carter, D. C., 3rd Edition. Churchill Livingstone, 1997, 423

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Roland Psáder, Ágnes Sterczer, Kinga Pápa, Andrea Harnos, Viktória Szilvási and Ákos Pap

. and Goebell, H. (1990): Human pancreatic secretion and intestinal motility: effects of ileal nutrient perfusion. Am. J. Physiol. 258 , G196–G201. Goebell H. Human pancreatic

Restricted access

. 268 1444 1451 Bianchetti, A., Manara, L.: In vitro inhibition of intestinal motility by phenylethanolaminotetralines: evidence of atypical β

Restricted access

Bielefeldt JL Conklin 1997 Intestinal motility during hypoxia and reoxygenation in vitro Dig Dis Sci 42 878

Restricted access