Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "intestinalis mikrobióta" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt:

A nem alkoholos zsírmáj korunk leggyakoribb nem fertőző idült májbetegsége, spektruma mindazon kórképeknek, amelyek a májsejtekben fokozott zsírakkumulációval járnak. Kialakulását elősegíti a rest életmód, a túltáplálás és genetikus prediszpozíció. Prevalenciája a felnőtt lakosságban hazánkban is ~30%. E kórkép az esetek egy részében átmehet steatohepatitisbe, később cirrhosisba, ritkán májcarcinomába. A zsírmáj szoros kétirányú kapcsolatban van a metabolikus szindrómával és a 2-es típusú diabetesszel, és mára általános konszenzus van abban, hogy a zsírmáj a metabolikus szindróma hepaticus megjelenési formája. A zsírmáj jelentősége, progresszióján túlmenően, azóta értékelődött fel, amióta fény derült kauzális kapcsolataira számos extrahepaticus kórképpel. Tanulmányunkban foglalkozunk a kórkép epidemiológiájával, patomechanizmusával, tárgyaljuk a diagnózis lehetőségeit, kapcsolatát a bélmikrobiótával, újabban megismert összefüggéseit az epesavakkal és receptoraikkal, feltételezett összefüggéseit a cirkadián CLOCK-rendszerrel. A továbbiakban azon anyagcsere- és egyéb, extrahepaticus betegségekkel foglalkozunk, amelyeknek igazolódott kauzális kapcsolata a nem alkoholos zsírmájjal. Kiemeljük a metabolikus szindrómát és 2-es típusú diabetest, a szív- és érrendszeri kórképeket, az idült vesekárosodást, az alvási apnoét/hypoventilatiós szindrómát, a gyulladásos bélbetegséget, az Alzheimer-kórt, az öregedő társadalom szempontjából egyre fontosabb osteoporosist, továbbá a psoriasist. A fentiek alapján megállapítható, hogy szisztémás, rendszerszintű gondozást igénylő állapotról van szó, ahol a többszörös kockázatú egyénben az egyik komponens észlelésekor a feltehetőleg hozzá társuló egyéb kóros eltéréseket is keresni kell. Bár jelenleg specifikus terápiája a kórképnek még nem ismeretes, életmódi változtatások, a rendelkezésre álló gyógyszerek adekvát alkalmazása megelőzheti a betegség progresszióját. Reményt keltő kutatások vannak folyamatban, egyebek mellett a bélflóra manipulálásával, bariátrikus sebészettel vagy az epesavreceptorok terápiás alkalmazásának lehetőségével kapcsolatban. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2051–2061.

Restricted access

A bélflóra patofiziológai jelentősége és szerepe mint terápiás célpont májbetegségekben

The role of gut microbiota in chronic liver diseases, and treatment possibilities

Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Hagymási, Anna Bacsárdi, Anna Egresi, Evelin Berta, Zsolt Tulassay, and Gabriella Lengyel

Absztrakt:

A bélben jelen lévő mikroorganizmusok összessége, azaz a bélflóra szimbiózisban él a gazdaszervezettel, s jelentősen hozzájárul, ám ugyanakkor befolyásolja is annak homeosztázisát. Feltételezhető, hogy számos intestinalis és extraintestinalis kórkép patofiziológiájában központi szerepet tölt be, s meghatározhatja azok kialakulását, lefolyását, szövődményeit. Az intestinalis mikrobióta fontos érdeklődési és kutatási témává vált az elmúlt időben, különösen a hepatológiában, hiszen a máj az a szervünk, amely első szűrőként találkozik a bélből felszívódott tápanyagokkal, bakteriális alkotókkal, toxinokkal és metabolitokkal. A különböző májbetegségek, mint az alkoholos, a nem alkoholos zsírmáj, a steatohepatitis, a cirrhosis vagy a hepatocellularis carcinoma kialakulása összefüggésbe hozható a bélflóra megváltozott összetételével, illetve aktivitásával, így feltételezhető, hogy pre-, pro- és antibiotikumokkal történő befolyásolása a kórképek kezelésében szerephez juthat. Összefoglaló cikkükben a szerzők bemutatják a bélflóra kapcsolatát a különböző etiológiájú májbetegségekkel, valamint áttekintik a terápia lehetőségeit is. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1465–1474.

Open access