Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "irritábilis bél szindróma" x
Clear All
Authors: Renáta Bor, Zsolt Balanyi, Klaudia Farkas, Anita Bálint, Mariann Rutka, Mónika Szűcs, Ágnes Milassin, Zoltán Szepes, Ferenc Nagy and Tamás Molnár

Absztrakt

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítése gyakran nehézséget jelent. Célkitűzés: A szerzők az aktivitási indexek és pszichológiai kérdőívek hatékonyságát kívánták meghatározni a két betegségcsoport differenciáldiagnosztikájában, mivel ezek szerepét ilyen tekintetben még nem vizsgálták. Módszer: 37 irritábilis bél szindróma, 54 Crohn-betegség és 41 colitis ulcerosa miatt gondozott beteget vontak be a vizsgálatba, és kérték fel őket a Crohn-betegség Aktivitási Index teszt, a Betegség Percepció Kérdőív és a Gyulladásos Bélbetegség Kérdőív kitöltésére. Megvizsgálták a hematokrit- és a C-reaktív protein érték eltéréseit. Eredmények: A hasi fájdalom irritábilis bél szindrómában (p = 0,005), míg az életminőség-romlás Crohn-betegségben (p = 0,0000001) volt szignifikánsan rosszabb. A gyulladásos bélbetegek magasabb aránya vélte betegségét életen át tartónak (p = 0,000781), és ezzel kapcsolatos ismereteiket jobbnak ítélték meg (p = 0,00629). A hematokrit tekintetében nem találtak eltérést, a C-reaktív protein irritábilis bél szindrómában szignifikánsan alacsonyabb volt (p = 0,001). Következtetések: A betegségpercepciós kérdőívek és a C-reaktív protein segíthetnek az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség differenciáldiagnosztikájában. Orv. Hetil., 2015, 156(23), 933–938.

Restricted access

Pain 2007 132 252 263 Hagymási K., Tulassay Zs.: Az irritábilis bél szindróma

Restricted access
Authors: Zsófia Majláth and László Vécsei

Absztrakt

A kinureninrendszer a triptofán metabolizmusának fő útja, amelynek során különböző neuroaktív vegyületek keletkeznek. A kinurénsav az excitátoros receptorok endogén antagonistája, amely preklinikai körülmények között neuroprotektívnek bizonyult. A kinureninek kapcsolatba hozhatóak a neuroendokrin szabályozó folyamatokkal is. A stressz számos változást vált ki a kinureninrendszerben, ez a folyamat hozzájárulhat a stresszel kapcsolatos patológiás folyamatokhoz. Az irritábilis bél szindróma és a gyomorfekély kialakulásának jól ismert a kapcsolata a pszichiátriai társbetegségekkel és a stresszel. Kísérletes körülmények között a kinurénsav jótékony hatásúnak bizonyult, mivel csökkentette a bélben a gyulladásos folyamatokat és normalizálta a mikrocirkulációt. Izgalmas feladat a kinureninrendszer és a stressz kapcsolatának pontos megismerése, amely lehetőséget adhat a jövőben új terápiás lehetőségek kifejlesztésére. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1402–1405.

Restricted access
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access

A vizsgálatban az irritábilis bél szindróma (IBS) hátterében húzódó feltételezett pszichológiai tényezők közül a megküzdés és a kötődés szerepét vizsgáltuk abból kiindulva, hogy mindkettő szerepelhet a stressz betegségkeltő hatásainak kivédésében. Feltételeztük, hogy az IBS-betegekre a megküzdési módok megváltozott profilja, a korai anya-gyerek kapcsolat zavara, illetve ritkább biztonságos kötődési stílus jellemző, és ezek a különbségek összefüggnek. A vizsgált 3 csoport, IBS-, colitis ulcerosas (CU) betegek, valamint egészséges kontroll­személyek három kérdőívet töltöttek ki: a Szorongás Leküzdési Mód Preferencia kérdőívet, a Szülői Bánásmód Kérdőív(H-PBI) anyára vonatkozó részét, valamint a Kötődés Kérdőív (Relationship Questionnaire) szerzők által rövidített, magyarra fordított változatát. Eredményeink alapján az IBS-csoport kevésbé használja a problémafókuszú megküzdési módot, valamint a figyelemelterelést és az emóciófókuszt a szorongással való megküzdésben, de nem mutat több maladaptív stratégiát, mint az egészségesek; valamint inkább jellemzi a túlvédő anyai magatartás az egészségesekhez képest. Emellett az egészséges csoportra szignifikánsan jellemzőbb a biztonságos felnőtt kötődés, mint a két betegcsoportra. Azt a hipotézist, hogy a kötődés és az alkalmazott megküzdési stratégiák között egyértelmű összefüggés van, adataink nem támogatják - igaz, nem is szólnak ellene.

Restricted access
Authors: István Pregun and Zsolt Tulassay

A haspuffadás az emésztőrendszeri betegségek gyakori tünete. A betegek többségének meggyőződése, hogy panaszukat a bélgázok fokozott termelődése okozza. Az elmúlt években végzett klinikai vizsgálatok, különösen a gázterheléses vizsgálatok eredményeként mind többet tudunk a bélgázok szabályozásáról, a tünetképzésben betöltött szerepükről. Bár egyes kórképek egyértelműen a gázok szabályozásának zavaraival függnek össze, funkcionális bélbetegségekben, mindenekelőtt az irritábilis bél szindrómában a kérdés sokkal összetettebb. A gázok szabályozásának zavara, kóros reflexek és a visceralis hiperszenzitivitás azok a fő tényezők, amelyek a puffadás érzetéhez vezetnek ebben a betegcsoportban. A bélgázok kórélettani folyamatainak tisztázását célzó további vizsgálatok várhatóan megteremthetik az optimális kezelés alapjait is.

Restricted access

Hasmenést a gastrointestinalis rendszert érintő különböző patológiai folyamatok idézhetnek elő. Az infekt gastroenteritisek világszerte a morbiditás, illetve a mortalitás második leggyakoribb okát képezik. A fejlett országokban a munkából való kiesés, míg a fejlődő országokban a halálozás vezető okai. Évente 5-10 millió ember halálát okozzák. A sokféle etiológiai ágens által előidézett „utazók hasmenése” a fejlődő országokba utazók gyakori, rendszerint néhány napig tartó megbetegedése, az infekció azonban a posztinfekciós irritábilis bél szindróma kiváltásában is szerepet játszhat. Az infekt ágensek vagy az intestinalis mucosához történő adherenciájukkal, vagy a mucosa inváziójával, vagy enterotoxin, illetve enterotoxin/citotoxin képzéssel idézik elő a tüneteket. Akut infekt gastroenteritisekben az inkubációs idő alapján következtethetünk az etiológiára. Ha a lappangási idő 6 órán belüli, S. aureus - vagy B. cereus -toxin idézi elő a tüneteket. Újabban hipervirulens C. difficile -törzsek okoznak járványokat. Néhány patogén ágens krónikus hasmenés okozója lehet, leggyakrabban C. difficile-, Giardia lamblia-, Entamoeba histolytica-, Cryptosporidium-, Aeromonas- és Yersinia- fertőzés kapcsán alakul ki. A protozoonok által közvetített megbetegedések közül az amoebiasis a malária után világszerte a második leggyakoribb, halálhoz vezető betegség. A krónikus hasmenés oka lehet a HIV-fertőzés is.

Restricted access

Novák, J.: Bacterial contamination and irritabile bowel syndrome. [A bakteriális kontamináció és az irritábilis bél szindróma.] LAM, 2012, 22 , 300–303. [Hungarian] Novák J

Restricted access

A szerző a probiotikumok történetének áttekintése után az újabb genetikai kutatások alapján ismerteti az emberi bélflóra kialakulását és a főbb probiotikumok mikrobiológiai jellegzetességeit. Az utóbbi években kiterjedtek a probiotikus kezelések indikációi az emésztőszervi betegségekben. A szerző metaanalízisek alapján elemzi a probiotikus kezelés eredményeit egyes kórképekben. A probiotikumok hatásosak az antibiotikum-asszociált hasmenések és a Clostridium difficile okozta kórképek megelőzésében és kezelésében. A Helicobacter pylori eradikációs kezelésében a Lactobacillus, Bifidobacterium és Saccharomyces boulardii tartalmú készítmények 5–10%-kal növelik a sikeres kezelések arányát és csökkentik a mellékhatások gyakoriságát. Irritábilis bél szindrómában egyes tünetek gyakoriságát és súlyosságát csökkentve javíthatják az életminőséget. Colitis ulcerosában hatékonyságuk bizonyított, Crohn-betegségben még igazolásra vár. Az eredmények értelmezését nehezíti a tanulmányok heterogenitása, az alacsony betegszám és a probiotikumok sokfélesége. A Maastricht IV/Firenze konszenzuson kívül a probiotikumok alkalmazásáról más betegségekben konszenzus még nem született. Javasolt, hogy minden kórképben azon törzset tartalmazó probiotikumot adják, amelynek hatása bizonyított. A kevert törzsek hatása nincs kiértékelve. A szerző áttekinti a probiotikumok ritka, de néha súlyos mellékhatásait. Magyarországon több probiotikum kapható vény nélkül a gyógyszertárakban: használatuk empirikus. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem engedélyezte a probiotikumok gyógyszerré minősítését, mivel nem látja bizonyítottnak, hogy e készítmények megelőznek vagy gyógyítanak bármilyen betegséget. További kutatások szükségesek a probiotikumok evidenciákon alapuló használatának kiértékelésére és a konszenzusok megfogalmazására. Orv. Hetil., 2013, 154, 294–304.

Restricted access

. Hagymási Zs. Tulassay 2006 Az irritábilis bél szindróma genetikai háttere Orv. Hetil. 147 1167 – 1170 (Genetic background of the irritable bowel syndrome.). [22]. C. L. Woodman K. Breen R. Noyes Jr. 1998 The relationship

Restricted access