Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "iskolai teljesítmény" x
  • All content x
Clear All

Bevezetés: Az orvostanhallgatók jóllétének vizsgálata nagy hangsúlyt kap napjaink egészségtudományának szakirodalmában. A hallgatói kiégés és a tanulmányok iránt mutatott elkötelezettség rizikó- és protektív tényezőinek feltárása, valamint egyetemi teljesítményt befolyásoló értékük kiemelkedő. Célkitűzés: Jelen kutatás célja feltérképezni az orvostanhallgatók kiégésének szintjét, a tanulmányok iránti elköteleződésük mértékét, és megvizsgálni a kiégés, az elkötelezettség és az iskolai teljesítmény között lévő kapcsolatot. Módszerek: Önkéntes, anonim kérdőíves kutatásunkat 2–4. évfolyamos orvostanhallgatók körében végeztük két magyarországi orvosi egyetemen, 2009-ben (N = 230; 59,1% nő; átlagéletkor = 22,3±2,1 év). A kiégés mérésére a Maslach Kiégés Teszt hallgatói változatát (MBI-SS) használtuk, a tanulmányok iránti elköteleződést pedig az Utrechti Munka Iránti Elkötelezettség Skála (UWES-S) hallgatói változatával mértük. Eredmények: A kimerülés magas szintet mutatott (M = 15,8±5,9), a hallgatók 19,7%-a a magas kockázatú csoportba tartozott. A cinizmus nem mutatott magas szintet (M = 3,6±4,1), csupán a hallgatók 1,8%-a veszélyeztetett ebből az aspektusból. A személyes hatékonyságérzetre vonatkozóan (M = 23,5±6,0) mérsékelt a veszély, 4,7%-uk érez jelentős hatékonyságcsökkenést. A tanulmányok iránti elköteleződés igen pozitív képet mutat: az odaadás jellemző a hallgatókra (M = 12,49±3,3), hasonlóan az elmerüléshez (M = 10,57±3,4). A Lelkesedés-alskála kevésbé mutatott magas szintet (M = 9,2±3,3). Az elköteleződés skálái negatívan korreláltak a kiégés skáláival, pozitívan az iskolai teljesítménnyel. A kiégés iskolai teljesítményt bejósló ereje nagyobb, mint az elkötelezettségé. Következtetések: Bár az elköteleződés szintje magasnak bizonyult a hallgatók körében, emellett fontos felismerni a kiégés jeleit, és különösen az érzelmi kimerülést mérsékelni. Eredményeink alátámasztják azt az igényt, hogy az orvostanhallgatók mentálhigiénéjével már az egyetemi évek alatt foglalkozni kell.

Restricted access

A tanulók iskolai teljesítményét nagyon sok minden meghatározza. Ezeket a tényezőket a kutatók tudományos módszerekkel vizsgálják: például a gyermek intelligenciája, a tanár, a tanítási körülmények stb. lehet meghatározó az iskolai eredmények szempontjából. A teljesítmény eredetéről természetesen nemcsak a kutatóknak, de a mindennapi embereknek is vannak elképzelései. Érdekes lehet megvizsgálni, milyen kép él erről a kérdésről a szülők fejében? Mit gondolnak tehát a szülők gyerekeik teljesítményének az okáról? Befolyásolja-e ez a gyerekek teljesítményét? És milyen módon?A tanulók az iskolában tanulnak, de tanulnak otthon is. A szülők többsége segíti gyermekét valamilyen módon a munkájában. Milyen módon segítnek? Mi határozza ezt meg? Összefügg-e ez azzal, hogy minek tulajdonítják gyermekeik teljesítményét?1999 tavaszán kérdőíves vizsgálatot végeztünk Szeged négy általános iskolájában, harmadikos gyerekek szüleinek körében, hogy a fenti kérdésekre választ kapjunk. Felmértük a szülők gyermekeikről kialakított képét, ami nagyon pozitív. Vizsgáltuk azokat a módszereket, melyekkel a szülők megpróbálják növelni gyermekeik teljesítményét, azt, hogy hogyan segítenek az iskolai munkában. Ez nem mutatott összefüggést a szülők teljesítményattribúcióival. Feltártuk a szülők véleményét, elvárásait az iskolával, a teljesítménnyel kapcsolatban, ezek igen sokrétűek voltak.Más vizsgálatokkal összhangban azt találtuk, hogy az anya iskolai végzettsége összefügg a tanulók teljesítményével. A szülők, amikor segítenek a tanulásban, elsősorban a pillanatnyilag legyőzendő problémákat részesítik előnyben, nem foglalkoznak nagymértékben a hosszú távú fejlesztéssel. A szülők a jó teljesítményt elsősorban a gyereknek, és legutoljára maguknak tulajdonítják.Student outcomes are determined by a lot of factors, which is with scientific methods studied by researchers: it may be the relationship between the outcomes and the intelligence of the child, the education, or circumstances at home and in school. Non-professionals also might have some notable conceptions about the influence on achievement; it could be interesting to examine the beliefs of parents. What do parents think about the reason of differences in children's performance? Is there any connection between the beliefs and the outcomes and what is it like? Students learn at school, and at home too, and their parents help some way or another. We should like to find out how and is it determined by? Is it related to achievement attribution of children or not? We conducted a questionnaire inquiry in four schools in Szeged in 1999. We asked third class students' parents to answer the above mentioned questions. We would like to get parents view about their children, which has turned out to be very positive. We have examined how parents try to help their children enhance their achievement in school. It does not seem to be related to the performance attribution. We have surveyed parents' beliefs and expectations about the school and achievement, which is very many-sided. We have found that the mothers' qualification is related to the students' outcomes, in agreement with other studies in the field. When parents help their children to succeed, they concentrate on the urgent problems in the first place, they are not interested in improvement in the long run. Parents attribute good performance first of all to their children, and at last to themselves.

Restricted access

Szülői segítségnyújtás a jelenléti és távolléti oktatás idején

Parental Assistance during Traditional and Distance Education

Educatio
Authors: Ágnes Engler, Valéria Markos, and Ágnes Réka Dusa

. 11 Coleman, J. S. (1974) Iskolai teljesítmény és versenystruktúra. In: Ferge Zs. – Háber J. (eds) Az iskola szociológiai problémái . Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. pp. 377

Open access

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access

Róbert, P. (2004): Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetkőzi összehasonlításban. [Accomplishment in School and Social Background in International Comparison.] In. Kolosi, T., Vukovich, Gy. and Tóth, I.Gy. eds.: Társadalmi Riport 2004

Restricted access

magasabb státuszhoz tartozó nevelőszülőkkel éltek együtt. Kiderült, hogy a relatíve kedvező családi környezetben nevelkedő gyerekek IQ-ja magasabb lett – ezzel együtt jobb iskolai teljesítmény jellemezte őket – azokhoz az értékhez képest, amelyeket a

Open access

Az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelvei a Magyar Templeton Program beválogatási folyamatában

Principles of Strength-Focused Talent Identification in the Hungarian Templeton Program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Fodor Szilvia and Klein Balázs

fiatalokat kerestük, így nem volt elég a hagyományosan iskolai környezetben alkalmazott mutatók (pl. iskolai teljesítmény, versenyeredmények) alkalmazása, a teljesítmény alapjául szolgáló potenciált, ezen belül is kiemelten a kognitív potenciált kerestük

Open access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratrory Research of Motivattional Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin, and Dávid Mária

érdeklődés motívuma kevésbé érvényesül. Az iskolai teljesítmény és az elvárásoknak való megfelelés motivációs bázisával kapcsolatos további nemi különbségeket emel ki Nguyen Luu (2002, 123) amikor megfogalmazza: „a lányoknak fontosabb, hogy jól teljesítsenek

Open access