Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "jövedelmek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

„nemzetgazdasági számlarendszer” alapján .Statisztikai Szemle . Vol. 46. No. 1, 3. Ehrlich Éva (1968): A nemzeti jövedelmek dinamikus nemzetközi összehasonlítása naturális mutatókkal. Közgazdasági Szemle . Vol. 14. No. 8, 993

Restricted access

Az 1960 és 2000 között publikált hazai trágyázási tartamkísérletek adatbázisán kapott összefüggésekre alapozva új költség- és környezetkímélő trágyázási rendszert hoztunk létre. A számítógépes szaktanácsadási rendszer a növénytermesztő szakemberek rendelkezésére álló tápanyagforrások ésszerű és gazdaságos felhasználásához kíván segítséget nyújtani. Figyelembe véve az utóbbi 10-15 év hazai tápanyag-gazdálko-dásának kihívásait, a műtrágyaár-támogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet - a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megőrizve dolgoztunk ki a 48 legfontosabb szántóföldi növény makro- és mikroelem-trágyázási rendszerét. A korábbi intenzív (MÉM NAK, 1979, „kék füzet”) rendszer történelmi küldetést töltött be, amikor a talajok PK-ellátottságának gyors javítását és az élelmiszerellátás biztonságát, mint fontos stratégiai cél elérését biztosította. Mezőgazdaságunk, igaz, rohamosan csökkenő mértékben, de részben ma is az akkor felhalmozott PK-tápelem tőkét hasznosítja. Az új szaktanácsadási rendszer megalkotása során a korábbi szaktanácsadási rendszerek értékeit igyekeztünk beépíteni az új rendszerbe. Az MTA TAKI-MTA MGKI szaktanácsadási rendszer egyik nagy erőssége, hogy a jelenleg legszélesebb hazai szabadföldi kísérleti háttéren alapul: a rendszerbe beépítettük az 1960 és 2000 között publikált, a hazai növénytáplálási iskolák (egyetemek, kutatóintézetek, OMTK) által beállított szabadföldi trágyázási kísérletek eredményeinek adatbázisán kapott összefüggéseket. Célunk volt, hogy az új rendszer ajánlásai a lehető legkisebb adagok kijuttatásával biztonságos termelést, nagy termések elérését, a területegységre jutó maximális jövedelmek elérését tegyék lehetővé. A környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer négy műtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1. minimum; 2. környezetkímélő; 3. mérlegszemléletű és 4. maximum növénytáplálási szint. A Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) finanszírozásában egy hároméves program keretében jellegzetes hazai talajokon (barna erdőtalaj, csernozjom, réti talaj), őszi búza, kukorica és tavaszi árpa növényekkel teszteltük a magyarországi trágyázási szaktanácsadási rendszereket (MTA TAKI-MTA MGKI költség- és környezetkímélő rendszer négy szintjét; Talajerőgazdálkodás kkt integrált rendszer; MÉM NAK intenzív rendszer). A kísérletek első 6 kezelésének klasszikus hiánykísérlet-felépítése lehetővé tette a talaj NPK-ellátottsági kategóriák tesztelését is. Az IMPHOS tesztkísérletek mindhárom talajon, valamennyi növénynél igazolták az MTA TAKI-MTA MGKI költség- és környezetkímélő szaktanácsadási rendszer alapelveinek, műtrágyaadag számítási módszerének helyes voltát:a MÉM NAK intenzív összes NPK-adag ajánlásainak esetenként 40-60%-ának kijuttatásával az új MTA TAKI-MTA MGKI ren_d

Restricted access