Search Results

You are looking at 1 - 10 of 91 items for :

  • All content x
Clear All

A talajból és természetes ásványból feltáródó kálium forgalmát - elsősorban az ásványi összetételre gyakorolt hatásait - tanulmányoztuk gyökérközegben, valamint gyökérhatás nélkül, azonos feltételek között kezelt talajban. Megvizsgáltuk a bányatermék ortoklászőrlemény hatását a talajra, a kukorica gyökérsűrűségére és K-felvételére, valamint az agyagásványokra. Nagyadagú földpátkezelés hatására a kukorica gyökérsűrűsége jelentősen csökkent, míg K-felvétele nőtt. A montmorillonit társulásainak viszonyát tanulmányozva azt tapasztaltuk, hogy a kísérleti talajban leggyakoribb közberétegződés a montmorillonit-illit formáció. A társulásokban több a rendezetlen, mint a rendezett illit szerkezet. A rendezetlenség növekedésének oka lehet a mesterségesen előállított magas káliumszint. Ha az egyéb feltételek adottak, a K-felesleg részvételével létrejöhetnek olyan ad hoc szerkezetek, melyeknek szabad töltésfeleslege lehetővé teszi részvételüket közberétegződés kialakulásában. Az plagioklász (A+A) és ortoklász (O) mennyiségi viszonyának az ortoklász irányába történő elmozdulásának okát is ebben látjuk. Mennyiségileg a következő társulás a montmorillonit-csillám és a montmorillonit-klorit rétegződés. A leírtakon kívül a mintában még meghatároztunk vas- és nátrium-montmorillonitot is. A kukorica gyökérkörnyezetéből származó mintában a 25%-os ortoklász-terhelésnél a röntgenamorf rész mennyisége jelentősen növekedett. Ezt a jelenséget gyökérhatásnak tulajdonítjuk. A pásztázó elektronmikroszkóp (PEM) és transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) vizsgálatokkal, különböző technikák alkalmazásával, az archívumunkból kiválasztott néhány példán bemutattuk azokat a topográfiai és fizikai változásokat, mállás és újraképződés egy pillanatát, melyek a különböző ásvány-alakulatokat létrehozzák.

Restricted access

für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199–215. Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest. Kádár I., 1993. A kálium

Restricted access

The thermal behaviours of alkylammonium and potassium N-alkylthiocarbamates of general formula (RNH3) (RHNCXY) (where X= Y= S or X= S and Y= 0; R=n-C3H3,i-C3H3,n-C4H9,i-C4H9 orc-C6H11) and K(RHNCOS) (where R=CH3, C2H5,n-C3H7,i-C3H7,n-C4H9,i-C4H9 orc-C6H11) were investigated. The decomposition mechanisms exhibit a similar character for all studied compounds. In the course of thermolysis symmetric dialkylureas and dialkylthioureas, as well as amines, CS2 (or COS) and H2S are formed. The alkylammonium thiocarbamates decompose without any residue, whereas with potassium monothiocarbamates potassium sulfate is left as a residue. For the process of urea and thiourea formation during the first step of decomposition, the activation energies were computed for some compounds.

Restricted access

. , 2011 . A kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tartamkí-sérletben . Agrokémia és Talajtan . 60 . ( 1 ) 161 – 178 . K ÁDÁR I

Restricted access

Az újonnan kidolgozott forróvizes extrakciós módszerrel (HWP) nyerhető foszfor és kálium vizsgálati eredmények értelmezése érdekében összehasonlító vizsgálatot végeztünk a Magyarországon hivatalos AL módszerrel. A zömében tartamkísérletekből, valamint üzemi táblákból származó 315 talajmintán hasonlítottuk össze a két módszerrel kioldott foszfor- és káliumtartalmakat. Mind a foszfor, mind a kálium esetében a két módszerrel nyert eredmények szoros összefüggésben voltak egymással, de az összefüggések szorosságát a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják. A nagy abszolút értékbeli különbségek (átlagosan 10–20-szor nagyobb értékeket ad az AL módszer) ellenére a két módszerrel nyert eredmények – vizsgálati helyenként – a fentiek figyelembe vételével átkonvertálhatók egymásba. További előrelépést jelenthet a két módszer átjárhatóságában, ha még nagyobb számú mintán a foszfor esetében a kalcium-karbonát jelenléte, esetleg a kötöttség, kálium esetében pedig a kötöttség figyelembevételével végezzük el az átszámítást. A vízoldható elemtartalomnak ugyanis – különösen környezetvédelmi szempontból – kiemelt jelentősége van.

Restricted access

1992 Kádár I. , 2011. A kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 60 . 161

Restricted access

Dolgozatunkban a hazai Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerből (TIM) származó mintaanyagban ( n = 629) végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeiről számolunk be. A vizsgálatok célja a hagyományos ammónium-laktát-ecetsavban (AL), a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher extrahálószerekben meghatározott K-tartalom közötti mennyiségi összefüggések és ezeket befolyásoló talajtulajdonságok tanulmányozása, továbbá annak eldöntése, hogy indokolt lehet-e a hagyományos módszer mellett új kivonószerek használata a talajok K-ellátottságának jellemzésére. Az összefüggés-vizsgálatok során az AL-K és a 0,01 M CaCl 2 -K között közepes erősségű korrelációt ( r = 0,76) állapítottunk meg. Számításaink igazolták a korábbi vizsgálatok eredményeit, bizonyították, hogy a két kivonószer a talaj tápelem-tartalékait nem azonos mértékben oldja, illetve cseréli ki. Megállapítottuk, hogy a kötöttség, a pH, a karbonátosság és a humusztartalom módosítja a kivonószerek közötti összefüggés szorosságát. Az AL és a Baker–Amacher kivonószerek összehasonlításakor a tápanyag-ellátottsági kategóriánként meghatározott átlagos dK értékek a javuló ellátottsági kategóriának megfelelően nőttek. Az egyes kategóriákon belül azonban nagy szórást tapasztaltunk, és megállapítottuk, hogy az AL módszerrel jól ellátottnak minősített mintákban is előfordulhat K-lekötődés. Úgy véljük, hogy a tápanyagszükséglet pontos becslésére szükség lehet a hagyományos módszer mellett más kivonószerek alkalmazására is. Az AL mellett, kiegészítő módszerként javasoljuk a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher kivonószereket, mivel a 0,01 M CaCl 2 -ban oldott kálium mennyisége, vizsgálataink alapján, a növény számára könnyen hozzáférhető kálium mennyiségével arányos, míg a Baker–Amacher kivonószer a lekötődés mértékét jellemzi.

Restricted access

94 Kádár I. , 2013. A kálium, bór és a stroncium hatása az őszi búzára. Agrokémia és Talajtan. 62 . 133–142. Kádár I

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a kálium és a bór elemek közötti kölcsönhatásokat 1990-ben, a kísérlet 3. évében tavaszi repce jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás hektáronként 100–100 kg N és P2O5 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 B-adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os Na2B4O7×10H2O bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alapparcellaként a 4 B-szint szolgált 12 kezeléssel és 3 ismétlésben, 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben. A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg, Mn és B elemekkel kielégítően, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősül. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A tavaszi repce 130 napos tenyészideje alatt 244 mm csapadékot kapott, az 1 m-es talajréteg további 126 mm-re becsült hasznosítható vízkészlettel rendelkezett a repce vetésekor. A 370 mm összes vízkészlet fedezhette a jó–közepes termés vízigényét. Az éréskori, augusztusi szárazság azonban a magképződést akadályozta. A főbb megállapítások: – A K- és B-kezelések nem befolyásolták a repce fejlődését, illetve termését. Aratás idejére kereken 7,6, 1,9 és 1,0 t·ha-1 szár, becő és mag képződött. A tőrózsás korú hajtás N-, P-, K-, Ca-, Mg-, Mn-, B- és Cu-koncentrációi az irodalmi optimum tartományban vagy annak közelében voltak a kezeletlen talajon. – A bóraxszal végzett B-trágyázás nyomán a tavaszi repce vegetatív szerveinek B-tartalma átlagosan megkétszereződött a kísérlet 3. évében. A K-trágyázás emelte a repce vegetatív szerveinek K-tartalmát, valamint mérsékelte a Ca, Mg és B elemek koncentrációját a fellépő ionantagonizmus nyomán. Különösen a K–Mg antagonizmus volt kifejezett. A K/Mg hányadosa a K-kontroll talajon mért 8-ról kereken 14-re nőtt a gyökérben, 10-ről 17-re a hajtásban, 16-ról 28-ra a szárban. – Az aratáskori összes föld feletti 10,6 t·ha-1 biomassza 245 kg K, 236 kg N, 121 kg Ca, 35 kg Na, 26 kg P és 19 kg Mg elemet akkumulált. Adataink felhasználhatók a tavaszi repce elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban.

Restricted access

., 1944. Potassium-boron and calcium-boron relationship in plant nutrition. Soil. Sci. 57. 1–14. Shalaby, M. H. & Kádár I., 1984. A kálium és a bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes

Restricted access