Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "kártérítés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Magyarországon a környezetvédelmi magánjog alaptényállása a szomszédjogi zavarás törvényi tényállása a polgári törvénykönyvben. Ezt két szankciórendszer teszi lex perfectává: a birtokvédelmi és a kártérítési. A környezetvédelmi magánjog kártérítési felelősségi szankciója kvázi deliktualitást mutat. A környezetvédelmi magánjog mint tudományos kifejezés kevésbé terjedt el Magyarországon, mint például az angol, a francia vagy a német szaknyelvben. A környezetvédelmi magánjog joggyakorlata ellenben széles körű kazuisztikával bír. A környezetvédelmi magánjog absztrakcióját nem vagy alig végezte el a magyarországi jogtudomány, ezért a környezetvédelmi magánjogot jobbára csak a „beavatott”, a konkrét szakterületen tevékenykedő jogászok ismerik behatóan. Ezen a helyzeten a jogi oktatás hivatott változtatni.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A fogászati sérülések dokumentációja és véleményezése meglehetősen hiányos. Szakmai elemzést igényel, hogy miért nem tekintik fontosnak egy baleset után a fogazat állapotát, illetve a korszerű fogorvosi módszerek hogyan befolyásolják a sérülések jellegét, diagnosztikáját és kezelését. Célkitűzés: A fogsérülések rendszerezése, valamint a szakirodalmi és saját adatok összevetése a sérülések eredete és jellege szempontjából, a diagnosztikára vonatkozó javaslatok megfogalmazása. Módszer: A szerzők elemezték a Szegedi Tudományegyetem, Igazságügyi Orvostani Intézetben a sérülést túlélt betegekre vonatkozó „fogászati sérüléses” szakvéleményeket a 2009 és 2013 közötti időszakban. Eredmények: A közel 7000 szakvéleményben csak 20 fogászati jellegű eset volt, míg a szakirodalmi adatok szerint jelentősen nagyobb számban fordulhatnak elő a fogazat sérülései. Következtetések: Elhanyagolhatóan kevés olyan eset található, amelyikben konkrétan szó van a fogazatot ért kárról, míg több olyan is előfordult, ahol a trauma hatására a fogazatban is szinte biztosan történt elváltozás, de dokumentálva nem volt. A sérülések keletkezési mechanizmusa, a gyógyulás prognosztikai értékelése és a szükséges korrekció szakértői véleményezése a jövőben nagyobb figyelmet érdemel. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 430–435.

Restricted access

Lábady T.: A nem vagyoni kártérítés újabb bírói gyakorlata. ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 1992. Lábady T. A nem vagyoni kártérítés újabb bírói

Restricted access

Az egészségügyi szolgáltatások során a betegnek okozott károk miatt indult kártérítési perek száma hazánkban a rendszerváltást követően nőtt meg számottevően. A károkozás polgári jogi megítélésére vonatkozó bírói gyakorlat szintén hosszú évtizedek alatt alakult ki, és alakul napjainkban is. Időközben azonban hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), amely – többek között – az egészségügyi ellátással összefüggő károkozás megítélésének átértékelését tette szükségessé. Két fő területen találkozhatunk olyan változásokkal, amelyek alapjaiban érintik az egészségügyi kártérítési perek esetleges jövőbeni alakulását. Az ilyen jellegű perek kezdeti időszakában még nem volt egyértelmű, hogy az esetet a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződéses jogviszony alapul vételével (kontraktuális felelősség), vagy a szerződésen kívüli károkozás (deliktuális felelősség) általános törvényi tényállása alapján kell-e a bíróságoknak megítélni. Az elmúlt közel tíz év alatt azonban mind az elméletben, mind pedig a gyakorlatban megállapítást nyert, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg között szerződés jön létre, amelynek célja és rendeltetése a beteg érdekének és akaratának megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtása. Az orvosi szolgáltatás pedig szerződésszegő, ha nem felel meg a beteg érdekének és akaratának, illetve a szerződéssel elérni kívánt célnak. Az új szabályozással azonban szigorodott a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségi rendszerben a szerződésszegő fél kimentési lehetősége, amely a korábbiakhoz képest szinte lehetetlenné tenné az egészségügyi szolgáltató kimentésének esélyét. Így egy jogszabályi módosítás – a kialakult bírói gyakorlat további érvényesülése érdekében – az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait rendeli alkalmazni. Az ezzel felmerülő dogmatikai és gyakorlati kérdéseket boncolják jelen tanulmányukban a szerzők. A másik fontos terület a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj intézményének vizsgálata, ahol a jogsértés ténye önmagában lehetővé teszi sérelemdíj kiszabását. Ez a szabályozás – a jelen személyi és tárgyi feltételek mellett működő egészségügyben – parttalanná teheti a sérelemdíj iránti igényeket. Emiatt a bíróságoknak a jövőben más szempontok alapján kell majd megítélnie a jogi értékelést esetleg nem igénylő, úgynevezett „bagatell ügyeket”. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1510–1516.

Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő

bizonylatokat okmányszerűen kell elkészíteni, és 10 évig meg kell őrizni. 9 § Leltárfelelősség, kártérítés szabályai (1) A leltározáshoz kapcsolódóan a munkavállalókat és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókat a személyes használatra kiadott

Restricted access