Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "kérdőíves felmérés" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Bevezetés: Az élelmi rostok az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás kulcselemei, amelyek rendszeres fogyasztása számos betegség kockázatát csökkentheti. Célkitűzés: Jelen munka célja a magyar fogyasztók élelmi rostokkal kapcsolatos ismeretének, vásárlási döntésben betöltött szerepének feltárása, valamint a jelenleg használt és a fogyasztást előremozdító lehetséges információforrások megismerése volt. Módszer: A kérdőíves megkérdezést 303 magyar felnőtt fogyasztó segítségével végezték. Eredmények: Az élelmi rostok forrásait tekintve a résztvevők bizonytalanok voltak, míg a rostfogyasztás egészségügyi hatásainak ismerete viszonylag alapos volt. Az internet jelentős információs forrásként jelent meg a témában, azonban az eredmények rámutatnak az iskolai oktatás fontosságára is. Az élelmi rostban gazdag élelmiszereket gyakrabban fogyasztók, a nők, valamint a 45 éven felüli résztvevők az élelmi rostokkal kapcsolatosan tudatos attitűdöt mutattak. Következtetések: A hazai fogyasztók kiegyensúlyozott táplálkozásának érdekében az élelmi rostokkal kapcsolatos hiteles és gyakorlati elemeket tartalmazó iránymutatás és oktatás elengedhetetlen, amelynek eredményeképpen a latens ismeret várhatóan a fogyasztók vásárlási döntéseiben tudatosan is meg fog jelenni. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 302–309.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A fogyasztói egészségtudatosság fokozódásával a glutén a diétára szoruló coeliakiás betegek mellett – különböző kedvező egészségügyi hatások reményében – számos fogyasztó által kerülendő élelmiszer-összetevővé vált. A diéta szigorú betartása komoly lemondásokat és életmódbeli változásokat követel a betegektől, ami életminőségüket is kedvezőtlenül érinti. Jelen munkánk célja a magyarországi és romániai, gluténmentes diétát folytató fogyasztók életminőségének megismerése és az arra gyakorolt negatív hatások feltárása. Módszer: Online kérdőíves adatgyűjtésünket 1155 magyarországi és romániai felnőtt fogyasztó részvételével végeztük. Eredmények: A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók számára az önfegyelem hiánya viszonylag könnyen leküzdhető akadály, életvitelüket azonban a társas összejövetelek, az otthonon kívüli étkezés negatívan befolyásolta. Mindemellett életvitelben és anyagilag is megterhelő az étrend betartása. A magyarországi fogyasztók számára a külső tényezők – mint a termékek ára, választéka, íze, beszerezhetősége – jelentősebb akadályként jelentkeztek, míg a romániai megkérdezettek számára inkább a belső tényezők (termékismeret hiánya, életmód, önfegyelem hiánya) okoztak nagyobb gondot. Az allergén és intoleranciát okozó összetevők jelölési kötelezettsége elérte célját, mivel megkönnyítette a diétázók élelmiszer-választását, fokozta bizalmukat. Következtetések: A tanulmány rámutat, hogy a diétázók életminőségének javítása nem csupán általános intézkedések (az otthonon kívüli étkezést ellátók felkészültségének javítása és a termékek árának racionalizálása), hanem országspecifikus cselekvéseken keresztül is fokozható. Orv Hetil. 2019; 160(25): 980–986.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gyógynövények alkalmazása egyre szélesebb körben terjed világszerte, használatuk során azonban számos gyógyszer-interakcióval, mellékhatással kell számolni. Magyarországon még nem végeztek vegyes műtéti profilú beteganyagon gyógynövények alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy városi kórház és egy egyetemi klinika betegei között a leggyakrabban használt gyógynövények fajtáit, alkalmazási gyakoriságukat és ennek hajlamosító tényezőit. Módszer: Anonim, kérdőíves felmérést végeztünk két helyen: a Jávorszky Ödön Kórházban és a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikáján. Összesen ezer kérdőívet osztottunk ki, melyből 612 kérdőív került feldolgozásra leíró statisztikai elemzéssel, χ2-próbával és Fisher-féle egzakt teszttel. Eredmények: A válaszadók 34,3%-a használt már valaha gyógynövényt, 19,6%-uk a műtét előtti két hétben. A legnépszerűbb gyógynövény az élettartam-prevalenciát tekintve a fokhagyma, a kamilla és a citromfű volt, míg a műtét előtti kéthetes időintervallumban a fokhagyma, a gyömbér és a csipkebogyó. A felmérésben szereplők 58,5%-a szenvedett valamilyen társbetegségben, melyek közül a daganatos betegségek, gastrooesophagealis reflux és endokrin betegség esetén a gyógynövény-felhasználás szignifikánsan gyakoribb volt. A betegek 64,4%-a általános sebészeti beavatkozásra várt, köztük a gyógynövény-felhasználás népszerűbb. A szociodemográfiai tényezőket vizsgálva elmondható, hogy a gyógynövények alkalmazására hajlamosít a női nem, a magas iskolázottság, a 60 év feletti életkor és a fővárosi környezet. Következtetés: Vizsgálatunk alapján az elektív műtétre váró betegek harmada használt gyógynövénykészítményeket, ötödük a műtétet megelőző két hétben. Alkalmazásuk gyakoribb a női nem, magas iskolázottság, daganatos vagy endokrin betegség és 60 év feletti életkor esetén. A gyógynövények fogyasztásáról az alkalmazók alig ötöde számolt be a kezelőorvosának. Orv Hetil. 2020; 161(1): 17–25.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Dénes, Gábor Fazekas, Katalin Zsiga, and Orsolya Péter

Kevés adat áll rendelkezésre az orvostanhallgatók és szakorvosok rehabilitációs alapismereteiről. Célkitűzés: A rehabilitációs ismeretek felmérése szigorló orvostanhallgatók és kórházban dolgozó szakorvosok körében. Módszer: Kérdőíves felmérés, kérdezőbiztosokkal. A kérdőív a rehabilitáció tárgyköréből hét egyszerű választásos kérdést és három fogalommeghatározást tartalmazott. A válaszadók traumatológus, neurológus, idegsebész szakorvosok, a Semmelweis Egyetem hatodéves orvostanhallgatói és rehabilitációs szakorvosjelöltek voltak. Eredmények: A kérdőívet 42 hallgató, 40 szakorvos és 39 rehabilitációs szakorvosjelölt töltötte ki. A kérdések közül a szigorlók közel fele adott helyes választ a szakképesítés ismerete, a tanszék léte, a fogyatékos emberek száma, a betegek rehabilitációra irányításának feladatáról. A rehabilitációs ágyak számát szinte senki, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt mindenki ismerte. Az alapfogalmak (fogyatékosság, rehabilitáció) meghatározására nem voltak képesek. A kórházi szakorvosok rehabilitációs alapismereteit nem találtuk jobbnak a szigorlókénál. Következtetések: A szigorlók rehabilitációs ismeretei alacsony szintűek, ez orvosi munkavégzésükhöz nem elegendő. A szerzők szükségesnek tartják a hallgatók rehabilitációs ismereteinek bővítését. A szakorvosok rehabilitációs alapismereteit sem tartják elégségesnek a mindennapi munkavégzéshez. Képzésüket tanfolyamon és a rehabilitációs konzíliumok során kialakult munkakapcsolatokban tartják lehetségesnek. Orv. Hetil., 2012, 153, 954–961.

Restricted access

Bevezetés: Napjainkban a civilizációs betegségekben szenvedők száma folyamatosan nő, de ezen betegségek előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető a helyesen megtervezett, kiegyensúlyozott és egészséges életvitellel. Célkitűzés: A kutatás fő célja a magyar fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjének megismerése volt. Módszer: A kérdőíves vizsgálatot 473 résztvevővel végezték. Eredmények: A résztvevők, bevallásuk szerint, nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, és leggyakrabban az „internetet” használják tájékozódásra. Klaszterelemzés segítségével a szerzők 3 szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot azonosítottak: a „törekvőket”, akik pozitív hozzáállást mutatnak; az „egészségtudatosokat”, akik aktívan cselekednek táplálkozásuk egészségessé tételének érdekében; valamint a „közömbösöket”, akik kevésbé érdeklődőek és nem tesznek jelentős lépéseket az egészséges táplálkozás érdekében. Következtetések: A kérdőíves felmérés eredményei rámutattak a fogyasztók célzott és a célcsoporthoz alkalmazkodó tájékoztatásának fontosságára, valamint a hiteles információs források népszerűsítésének jelentőségére. Az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatása és népszerűsítése, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok esetén (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők), kiemelt fontosságú feladat. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Posgay, Mihály János Varró, Renáta Szentmihályi, and Zsolt Lang

környezeti tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata Komáromban kérdőíves felmérés alapján. Magyar Epidemiológia, 2006, 3 , 179–191. Lang Zsolt Felnőttek egészségi állapotának

Restricted access

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan nőtt a nemzetközi érdeklődés a populációk mentális egészsége iránt, amit a témakörben nagy számban végzett tudományos kutatások és nemzetközi szakmai dokumentumok bizonyítanak. A téma iránti érdeklődéshez és elkötelezettséghez képest azonban a szakirodalomban igen alacsony a populációs adatokat szolgáltató, pontosan dokumentált, jól tervezett, és nemzetközi összehasonlításra is alkalmas vizsgálatok száma. Ez különösen igaz a hazai népesség mentális egészségével kapcsolatos kutatásokra, ami jelentős akadálya annak, hogy a mentális problémákkal küzdő hazai népesség különféle csoportjait célzottan segíteni képes, bizonyítékokon alapuló beavatkozásokat kínáló, több mint egy évtizede tervezett lelki egészség-stratégia elfogadásra kerüljön. E helyzet megoldásához kíván hozzájárulni a közlemény azáltal, hogy áttekintést ad a mentális állapot populációs mérésének konceptuális kérdéseiről, beleértve a mentális egészség átfogó témaköreit; valamint számba veszi a mentális zavarok, a generikus mentális állapot, és a mentális egészség, illetve a szubjektív jóllét vizsgálatára alkalmas, populációs vizsgálatokban leggyakrabban használt mérőeszközöket. A mentális egészség kérdéskörének jelentőségét és a magyar népesség mentális problémáira fókuszálva szükséges, a rendelkezésre álló széleskörű nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve pedig lehetséges a hazai népesség mentális állapotát az eddiginél átfogóbb, rendszeres, és nemzetközi összehasonlításra alkalmas eredményeket nyújtó módon vizsgálni, amely megalapozza a lelki egészség javítását hatékonyan szolgáló, bizonyítékokra alapozott országos stratégia megtervezését és eredményeinek nyomon követését.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A szerzők a parlagfű-allergiások számának becslésére a 18 év feletti lakosok körében végeztek országos, reprezentatív, kérdőíves felmérést. Célkitűzés: Az elsődleges cél a tünetekkel élő parlagfű-allergiások felkutatása, a másodlagos cél a parlagfű-allergiások tüneteinek, kivizsgálásának, gyógyszerfogyasztási szokásainak a feltérképezése volt. Módszer: A szerzők az általuk összeállított kérdőívvel 1000 lakost kerestek meg. A kérdőívek kitöltése és visszaküldése elektronikus úton történt. Eredmények: Szénanáthás tünetektől 305 fő szenved. Parlagfűszezonban, augusztus közepétől október végéig, 218 személy jelzett jellemzően szénanáthás panaszokat. E betegek 40%-ának a tünetei több mint 5 éve fennállnak. A parlagfű-allergiások 18,3%-a asthmás. Tüneteik enyhítésére 24% nem használt semmilyen gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt, harmaduk még sohasem jelent meg allergiás panaszok miatt orvosi vizsgálaton. A parlagfű-allergiások az egyéb allergiásokkal összehasonlítva idősebbek, képzettebbek. A kérdőívet kitöltők között kevésbé érvényesül a női dominancia. Következtetések: A parlagfű-allergia okozta szénanátha és asthma ma Magyarországon 22%-os előfordulást mutató népbetegség. Felismerésére, kezelésére és a parlagfű irtására további erőfeszítésekre van szükség. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 1989–1993.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Fabó, Zoltán Horváth, Péter Klivényi, and Anita Kamondi

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-járvány világszerte hónapokra átalakította a járóbeteg-ellátás működését is. Magyarországon a 2020. március 11-től 2020. június 17-ig fennálló egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések szabták meg az új kereteket. Célkitűzés: Az első veszélyhelyzeti periódus második felében, 2020. április 22. és 2020. május 5. között mértük fel az epilepsziaellátásban részt vevő orvosok véleményét, hogy milyen mértékben változott a betegek ellátása, és hogyan élték meg a változásokat személyesen. Módszer: Internetes kérdőíves véleményfelmérés történt, a Magyar Epilepszia Liga 2020. április 16–17-re tervezett, de a COVID–19-járvány miatt elhalasztott XV. kongresszusára regisztrált neurológusok között. Kilenc egyszeres vagy többszörös feleletválasztós kérdés és ’szabad kommentár’ mezők álltak rendelkezésre. Eredmények: A megkeresett 116 neurológus közül 33-an válaszoltak (28%), összesen 30 kommentár került rögzítésre. 73%-uk szerint a változások komoly nehézséget okoztak, 15%-uk gondolta, hogy ennek súlyos következményei lesznek. Új betegek fogadása 53%-ban leállt, 25%-ban nagy nehézségekbe ütközött. A gondozott betegek problémáit 49%-ban a távvizit lehetőségeivel élve meg tudták oldani, de 24%-ban ez nem sikerült. A beteg távollétében lebonyolított vizitek 68%-a dokumentált telefonbeszélgetések formájában zajlott. Az orvosok kétharmada veszélyeztetve érezte magát, hogy elkapja a vírust, ebből 40% úgy érezte, nem kap elegendő védelmet, 6% (2 fő) kapta el a fertőzést. Következtetés: A COVID–19-járvány a leginkább az új szakvélemények kiadását érintette, de a gondozási feladatokat sem mindig lehetett megfelelően megoldani. A károkat jelentősen enyhítette az ellátószemélyzet rugalmassága. A telefonvizitek, szükség esetén, az epileptológiában pótolhatják a személyes orvos-beteg találkozásokat. A járvány visszatérésének veszélye miatt a távvizit-alkalmazások technikai fejlesztése és ezek dokumentálási kérdéseinek megoldása fontos. A járványidőszakban a személyzet védelmére nagy figyelmet kell fordítani a fertőződés elkerülése és az orvosok biztonságérzetének fokozása érdekében. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1939–1943.

Summary. Introduction: COVID-19 pandemic has transformed the operation of outpatient care worldwide for months. The new framework was set in Hungary by the health emergency regulations that existed from 11. 03. 2020 to 17. 06. 2020. Objective: In the second half of the emergency period, between 22. 04. 2020 and 05. 05. 2020, we surveyed the opinion of physicians involved in epilepsy care about the extent to which patient care had changed and how they experienced the changes in person. Method: An internet questionnaire survey was conducted among neurologists registered for the annual congress of the Hungarian Chapter of the International League Against Epilepsy. Nine single- or multiple-choice questions and ‘free comment’ fields were available. Results: Of 116 neurologists contacted, 33 responded (28%), and a total of 30 comments were recorded. 73% said the changes caused a serious difficulty, 15% thought it would have serious consequences. Reception of new patients was stopped in 53%, and 25% encountered great difficulties. In 49%, the problems of the cared patients could be solved using remote visits, but 24% could not solve them properly. 68% of outpatient visits took the form of documented telephone conversations. Two-thirds of doctors feared catching the virus, 40% of whom felt they were not getting enough protection. 6% caught the infection. Conclusion: The COVID-19 pandemic has mostly affected the issuance of new expert opinions, but care tasks have not always been adequately addressed. The damage was significantly mitigated by the flexibility of the care staff. Telephone visits, if necessary, can replace personal doctor-patient encounters in epileptology. The technical development of remote visit applications and their documentation issues are important. During the pandemic period, great care must be taken to protect staff in order to avoid infection and increase the sense of safety of doctors. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1939–1943.

Open access

Bevezetés: A császármetszés gyakoriságának növekedése hátterében az anyai kérésre végzett császármetszések szerepe is felmerült, annak ellenére, hogy nincs olyan hivatalos indikáció, amely alapján ilyen beavatkozás legálisan elvégezhető lenne. Ezért lehetetlen megbecsülni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az anyai kérésre végzett beavatkozások a császármetszés növekvő gyakoriságához. Célkitűzés: A szerzők a délkelet-magyarországi szülész-nőgyógyászok anyai kérésre végzett császármetszéssel kapcsolatos attitűdjének feltérképezését tűzték ki célul. Módszer: 2010 elején anonim kérdőíveket juttattak el a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szülészeti intézményekben dolgozó 137 szülész-nőgyógyászhoz. A válaszadási arány 74,5% (n = 102) volt. Eredmények: A válaszadók több mint fele elutasította annak elméleti lehetőségét, hogy hazánkban legálissá váljon a megalapozott orvosi indikáció hiányában, pusztán az anya kérésére végzett császármetszés gyakorlata. Amennyiben azonban a törvényi szabályozás erre lehetőséget teremtene, 81 (79,4%) szülészorvos elvégezné a beavatkozást. Következtetések: A szülész-nőgyógyászok több mint felének elutasító véleménye ellentétben áll a feltételes hajlandósággal, amelyet többségük mutat a legális körülmények között elvégezhető, orvosi indikációval nem alátámasztott császármetszésekkel kapcsolatban. Orv. Hetil., 2013, 154, 1303–1311.

Restricted access