Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "kérdőíves vizsgálat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Dorogi, Tamás Mátrai, Mihály Újhelyi, István Kenessey, Péter Kelemen, Ákos Sávolt, Orsolya Huszár, Orsolya Ping, Dávid Pukancsik, and Zoltán Mátrai

Absztrakt:

Bevezetés: A korszerű onkoplasztikus emlősebészet következményeként megjelenő jelentős emlőrekonstrukciós igény számos rendszerszintű kérdést vet fel. Vizsgálatra és szabályozásra várnak az onkoterápiák hatására és az idő múlásával bekövetkező esztétikai változások, illetve hosszú távú szövődmények miatti korrekciós műtétek indikációi; meghatározandó a helyreállító beavatkozások optimális és maximális száma, az elérni kívánt esztétikai végcél és az ezekhez szükséges emlősebészeti kapacitások, valamint finanszírozás. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy kérdőíves vizsgálattal felmérje a magyar emlőrákos populáció korszerű emlőrekonstrukciós igényeit és véleményét. Anyag és módszer: A vizsgálatba 500, mastectomián és azonnali vagy halasztott-azonnali emlőrekonstrukción átesett nőbeteg került bevonásra. Tizenegy kérdésből álló kérdőív segítségével történt az emlő rekonstrukciójához való ismereteknek és személyes viszonyulásnak, az esztétikai végeredménnyel és az ellátás szakmai színvonalával kapcsolatos elvárásoknak, továbbá az ellátórendszerrel és a finanszírozással kapcsolatos igényeknek a felmérése, majd elvégeztük az eredmények biostatisztikai elemzését. Eredmények: A betegek medián életkora 47 év (min.–max.: 26–73) volt, döntő részük (59%; n = 294) házas volt, és 52% (n = 260) rendelkezett egyetemi végzettséggel. A betegek 70%-a (n = 348) az emlő-helyreállítás eredményeként mezítelenül is nagyjából egyforma emlőket szeretett volna. Ehhez 43%-uk (n = 217) maximum kettő, 37%-uk (n = 184) maximum három-négy műtétet vállalna. A felmérésben részt vettek 44%-a (n = 220) szerint az egészségbiztosítónak három-négy rekonstrukciós beavatkozást kellene támogatnia. A betegek 86%-a (n = 430) a daganatos emlő korszerű sebészi kezelését speciálisan képzett emlősebészre bízná. Következtetés: Az emlőrák modern onkoplasztikus sebészi ellátása összetett, rendszerszintű kérdéseket vet fel. Az emlőrákos betegek jól képzett emlősebészeket szeretnének, akik az emlőrák korszerű sebészi kezelésén túl mastectomia esetén az egészségbiztosító által támogatott formában, maximum két műtéttel képesek magas esztétikai eredménnyel az emlők helyreállítására. Orv Hetil. 2020; 161(29): 1221–1228.

Restricted access

Az államszervezeti reformtörekvések társadalmi összefüggéseire irányuló kutatások keretei között kérdőíves vizsgálatra is sor került. A kérdezettek az Oktatási és Kulturál__

Restricted access

Sternerné Végh Ágnes (szerk.) (2002): Az első éves nappali tagozatos hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményei. Budapest: BGF-KVIF Kar Matematika szakcsoport. Az első éves nappali tagozatos hallgatók

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin H. Nagy, Barnabás Rózsai, Kálmán Kürti, Ilona Rippl, Éva Erhardt, Adrienne Kozári, Erika Pákozdiné Vajda, Ágnes Czvenitsné Árkus, and Gyula Soltész

A diabeteses gyermekek fiatal felnőttkori morbiditására (autoimmun komorbiditás és vascularis komplikációk) vonatkozóan nem ismertek hazai adatok. Célkitűzés: A 15 évesnél fiatalabb életkorban diagnosztizált 1-es típusú diabetesesek autoimmun komorbiditásának és szövődményeinek felmérése két évtizedes betegségtartam után. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, négy dél-magyarországi megye összes betegének bevonásával. Eredmények: Coeliakiát az esetek 6,2%-ában találtak. Coeliakiával szövődött esetekben a diabetes szignifikánsan fiatalabb életkorban manifesztálódott. Autoimmun pajzsmirigybetegség a betegek 7,6%-ában fordult elő, e betegek életkora magasabb és diabetes-időtartamuk szignifikánsan hosszabb volt, mint a pajzsmirigybetegségben nem szenvedőké. Retinopathiáról a betegek ötöde, hypertoniáról egyhatoda számolt be. Neuropathiáról a páciensek 3,4%-a, veseérintettségről 4,8%-a tudósított. Következtetések: A retinopathiát és a hypertoniát kivéve, a microvascularis szövődmények előfordulása viszonylag alacsony volt. A kérdőíves vizsgálat korlátai miatt további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a prevalencia pontosabb felmérésére. Orv. Hetil., 2012, 153, 222–226.

Restricted access

Politikamentes félelemkeltő társadalmi célú reklámok hatásának vizsgálata

Félelemkeltõ társadalmi célú reklámok tanulmányozása

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Nagy Luca and Balázs Katalin

A vizsgálat célja, a különböző társadalmi problémákat megjelenítő, valamint eltérő mértékben félelemkeltő társadalmi célú reklámok (TCR-ek) megítélésének tanulmányozása volt. Elméleti keretének bázisát Kim Witte (1992) Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modellje (EPPM) adja. A modellt korábban egészségügyi problémákhoz kapcsolódó viselkedés vizsgálatára hozták létre, így jelen megközelítés újszerűségét adja, hogy nemcsak az egészségmagatartással összefüggő meggyőző kommunikációra alkalmazzuk.

Két összetett, online formában kivitelezett kérdőíves vizsgálat eredményét összegezzük. A fiatal felnőtt korosztályból származó válaszadók (N = 140 és N = 158) az egyes reklámingerek megtekintésével párhuzamosan választ adtak az EPPM alapján készült Kockázatvállaló Viselkedés Diagnózis Skála (RBD Scale, Witte, McKeon, Cameron és Berkowitz, 1995) itemeire, melyek az énhatékonyságot, a válaszhatékonyságot, az észlelt fogékonyságot és az észlelt komolyságot vizsgálják.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az egyének üzenetekben foglalt nehézségek megoldására vonatkozó észlelt énhatékonysága és fogékonysága kulcsfontosságú tényező a válaszviselkedés meghatározásában. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a személyek megjelenített problémákra és a meggyőző üzenetekre irányuló attitűdjeit a TCR-ekben feldolgozott társadalmi problémák énközelisége, megoldási lehetőségük közvetett vagy közvetlen volta, jelentősen befolyásolhatja.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmányban arra teszünk kísérletet egy – 14 európai ország 16–26 éves fiataljai körében lefolytatott – kérdőíves vizsgálat (N = 18 000) alapján, hogy a kontinens ideáltipikus politikai kultúráit bemutassuk, valamint annak országonkénti és gazdasági helyzetenkénti eloszlását elemezzük. Első lépésben a politikai kultúra elemzésekor alkalmazott változók kerülnek bemutatásra. Ezt követően a politikai témákkal kapcsolatos közömbösség, a radikalizmus, a politikai értékek, az érzelmek és kölcsönhatások klaszteranalízisére kerül sor, mely elemzés célja a politikai kultúra ideáltipikus mintázatainak feltárása. A harmadik részben az egyes országok radikalizálódási potenciálját térképezzük fel, elemezve a politikai kultúra különböző mintázatainak arányát. Ezen elemzések segítségével lehet kidolgozni a radikalizálódás diagnózisát és prognózisát az egyes vizsgált országokban és Európában egyaránt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Bíró, Ilona Balajti, Róza Ádány, and Karolina Kósa

249 Vadász I., Simon T., Faragó E. és mtsa: Orvostanhallgatók és dohányzás. Kérdőíves vizsgálat Debrecenben és Budapesten az 1992–93-as oktatási évben. Egészségnevelés, 1993

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Antibiotikumok nélkül napjaink modern orvostudománya elképzelhetetlen lenne, az egyre terjedő rezisztencia azonban veszélyezteti hatékonyságukat. Célkitűzés: Az orvosok antibiotikumfelhasználással és -rezisztenciával, illetve prevencióval és személyes felelősségtudattal kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálata. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív kérdőíves vizsgálat a Dél-Alföld régióban tevékenykedő (n = 105) orvosok körében. Eredmények: A válaszadók között kisebb arányban vannak azok, akik még nem ismerik fel az antibiotikumrezisztencia veszélyeit és saját szerepüket a megfelelő gyógyszerfelhasználás elősegítésében, emellett a döntő többség kiemelt szerepet tulajdonít a fertőző betegségekkel kapcsolatos megelőzésnek. A negatív gyakorlati attitűd hiányos ismeretekkel és nem megfelelő elméleti attitűddel párosult. Következtetés: Az orvosok vélekedésében és attitűdjében heterogén eloszlást tapasztaltunk. A témával kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés hosszú távon kiemelt jelentőségű. Orv Hetil. 2020; 161(9): 330–339.

Open access

Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a családi és a párkapcsolati működés egyik legtöbbet kutatott területe, fontos jelzője a párkapcsolatok stabilitásának és minőségének. A párkapcsolat minősége továbbá hatással van az általános jóllétre, a testi és lelki egészségre. Cél: Házas és együtt élő párok párkapcsolati működésének és elégedettségének feltárása David H. Olson családszerkezeti koncepcióját alapul véve. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői házas és együtt élő párok voltak (n = 282 pár; átlagéletkor: 45,06 ± 9,52 év és 42,74 ± 10,27 év a férfi és női partnereknél). Terápiába járás szempontjából két alminta volt megkülönböztethető: nem jár terápiába 202 pár (71,6%), terápiába jár 80 pár (28,4%). Mérőeszközök: Olson-féle Családi Teszt negyedik verziója (FACES-IV), Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H) és a szubjektív egészségi állapotra vonatkozó kérdés. Eredmények: Hierarchikus klaszterelemzést végeztünk 282 pár adataival, az Olson-teszt Kohéziós index, Flexibilitás index és Családi kommunikáció dimenzióit alapul véve. Öt klasztert azonosítottunk: (1) „magas női kohézió“, (2) „jól kommunikáló, átlagos működésű“, (3) „gyengén kommunikáló“, (4) „magas férfi kohézió“ és (5) „flexibilis és jól kommunikáló“ klaszterek. A két alminta között elsősorban a „gyengén kommunikáló“ csoport relativ gyakoriságában volt különbség (56,3% vs. 33,2%) a terápiába járó illetve nem járó pároknál. A klaszterekhez tartozó párok összehasonlítása azt mutatta, hogy a klaszterek átlagai statisztikailag jelentős mértékben eltérnek a párkapcsolati elégedettség tekintetében mind a férfi partnerek (F(4) = 11,07; p < 0,002), mind a női partnerek esetében (F(4) = 9,48; p < 0,005), valamint a szexuális elégedettség tekintetében a férfi partnerek (F(4) = 7,66; p < 0,001) és a női partnerek esetében is (F(4) = 6,87; p < 0,001). A klaszterek nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a szubjektív egészségi állapottal. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy a párkapcsolati elégedettség többféle kapcsolati működésmódban is megélhető. A kiegyensúlyozottan működő, párkapcsolati szempontból elégedett párok közös jellemzője a jó kommunikáció, amely segíti a kohéziót és a flexibilitást, és ezáltal egyensúlyfenntartó szerepet tölt be a párkapcsolatban.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Bánfai, Krisztina Deutsch, Melinda Petőné Csima, Sára Jeges, Dóra Domina-Tancsics, József Betlehem, and Kinga Lampek

Absztrakt

Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is. Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban. Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően 980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93 szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez. Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján „inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260.

Restricted access