Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "kórboncolás" x
Clear All

Sebők J., Magyar É., Csanádi Cs. és mtsai: A kórboncolás jelentősége az egészségügyi munka minőségének ellenőrzésében. (Lehetőségek hazai körülmények között.. Orv. Hetil., 2005, 146 , 1711–1720. Csanádi Cs

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A közönséges variábilis immundeficiencia a primer veleszületett immunhiányos állapotok közül a leggyakoribb felnőttkorban manifesztálódó kórkép. A betegséget alacsony immunglobulinszintek, az ellenanyagképzés csökkenése vagy hiánya jellemzi. Klinikai megjelenése változó, visszatérő heveny és krónikus fertőzések dominálnak. Változatos autoimmun betegségek képében is manifesztálódhat, fennállása esetén szolid tumorok és extranodalis B-sejtes lymphomák előfordulása gyakori. A kórkép kezelése rendszeres immunglobulinpótlásból áll. Esetismertetés: A szerzők egy immun thrombocytopenia és autoimmun haemolyticus anaemia miatt évekig gondozott fiatal férfi beteg esetét mutatják be. Osztályos észlelésekor a láz és a thrombocytopenia dominált igen alacsony immunglobulin- és memória-B-sejt- (sejtfelszíni CD27+ antigén jelenléte) szintek mellett. Infekció, malignus betegség nem igazolódott. A közönséges variabilis immundeficiencia diagnózisát a hypogammaglobulinaemia szekunder okainak kizárását követően állították fel. A beteg rendszeres immunglobulinpótlásban részesült. Állapota romlásakor fokozódó hepatosplenomegaliát, pancytopeniát és hemophagocytosis szindróma laboratóriumi jeleit észlelték. Kiterjesztett terápiás erőfeszítése ellenére a beteg elhunyt, a halála előtt megismételt csontvelő-biopsziás minta poszt-mortem igazolta a perifériás T-sejtes lymphoma, tovább nem osztályozható diagnózisát cytotoxikus fenotípussal. A kórboncolás számos szervrendszer súlyos érintettségét írta le. Megbeszélés: A közönséges variábilis immundeficienciához társuló lymphoproliferatív betegségek szinte kivétel nélkül B-sejtes fenotípusúak, T-sejtes lymphoma társulásáról csak elvétve lehet adatot találni az irodalomban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Kovács, Anita Réka Tóth and Éva Margit Kereszty

A szerzők metilonfogyasztással összefüggő halálesetről számolnak be. A 16 éves fiú családi összejövetelen hirtelen rosszul lett. Az intenzív osztályon közel 1,5 óráig próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Csecsemőkorában szívfejlődési rendellenességgel, halála előtt egy évvel asthma bronchiale kórismével gondozták. Kórboncolása során hirtelen szívhalál képét észlelték. Toxikológiai vizsgálattal a vérmintában 272 ng/ml, a májszövetben 387 ng/g metilont mutattak ki. A szívizomban kimutatott hiperkontrakciós csíkok és gócos nekrózisok amfetamin típusú szer fogyasztása következtében jöhettek létre. A szerzők feltételezik, hogy a kórboncolás során észlelt jobbszívfél-elzsírosodás és a korábbi betegségek együttesen hajlamosíthatták a túladagolás nélküli hirtelen szívhalálra. A dizájner drogok könnyű, gyors és széles körű hozzáférhetősége miatt a klinikai gyakorlatban is gondolni kell az abúzusszerű használatra vagy túladagolásra. A legálisan még nem tiltott kábítószerek fogyasztása önmagában nem teszi kötelezővé a hatósági beavatkozást. Orv. Hetil., 2012, 153, 271–276.

Restricted access

Az akut mesenterialis ischaemia ritka kórkép, 1000 akut műtét során átlagosan négy eset fordul elő. Felismerése gyakran nehéz a szegényes tünetek miatt. Mortalitása napjainkban is 70–90%-os. Célok: A szerző azt vizsgálta, hogy az időfaktor hogyan befolyásolja a betegség kimenetelét, illetve van-e lehetőség az életkilátások javítására. Módszer: 2001. január és 2010. december között a Szent Pantaleon Kórházban kezelt azon betegek adatait dolgozta fel, akiknél műtét vagy kórboncolás során bélelhalás igazolódott. Ezen időszak alatt összesen 114 betegnél fordult elő akut mesenterialis ischaemia. Eredmények: A betegek 55%-ában fordultak elő típusos tünetek. A betegek 43,8%-ánál történt műtéti beavatkozás. Operált betegek esetében a mortalitás a beavatkozás ellenére 70%-os volt. Ha 12 óránál kevesebb ideig fennálló panaszok esetén végezték el a műtétet, a túlélés 72,3%-os volt, míg ha a panaszok kezdete után 24–48 órával végezték el a műtétet, a túlélés 20%-os volt. Következtetések: Az akut mesenterialis ischaemia korai diagnózisa és a korai beavatkozás növeli a betegek túlélési esélyeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1424–1432.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Irsai, Tatjana Tampu-Kiss, Balázs Dezső, Zsófia Miltényi, Árpád Illés and Gábor Méhes

A daganat terjedésével járó helyi tünetek és a kemoterápia mellékhatásai gyakran elfedik a cytomegalovirus-fertőzés következtében létrejött elváltozásokat malignus betegségben szenvedőknél. A cytomegalovirus-fertőzés manifesztációinak spektruma igen változatos, halálos kimenetel is előfordulhat az érintett szervek elégtelenségének következtében. Jelen összefoglalóban a szerzők egy 29 éves nőbeteg esetét ismertetik, aki polikemoterápiában és autológ csontvelő-transzplantációban részesült klasszikus Hodgkin-lymphoma diagnózisa után. Az intenzív kezelés ellenére csak részleges terápiás választ sikerült elérni, és a tumor a beteg halálához vezetett. A kórbonctani vizsgálat regresszív máj- és lépmanifesztáció mellett a parenchymás szövetekben (tüdő, vesék, vékonybél, máj, pancreas, ovariumok) kiterjedt cytomegalovirus-fertőzés jellegzetes képét mutatta. Az ovariumok kétoldali megnagyobbodását a subepithelialis kéregállományban jelentkező, részben nekrotizáló óriássejtes proliferáció okozta, amely CD30-negativitás, illetve cytomegalovirusantigén-pozitivitás kapcsán florid cytomegalovirus oophoritis diagnózisához vezetett. A számos szervben észlelt cytopathiás elváltozás mellett a lépben, a májban és a csontvelőben jelentős haemophagocytosisra is fény derült. Az aktív cytomegalovirus-fertőzésnek tehát döntő szerepe lehet az immunszupprimált onkohematológiai betegekben kialakuló többszervi elégtelenségben. A kórboncolás a vírusfertőzés tényét, annak aktivitását és az antivirális terápia hatásosságát is igazolhatja. Orv. Hetil., 2012, 153, 751–755.

Restricted access