Search Results

You are looking at 1 - 10 of 44 items for :

  • "költségek" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Péntek, Zoltán Szekanecz, László Czirják, Gyula Poór, Bernadette Rojkovich, Anna Polgár, György Genti, Csaba György Kiss, Zsuzsa Sándor, István Májer, Valentin Brodszky, and László Gulácsi

A rheumatoid arthritis (RA) krónikus, progresszív, szimmetrikus sokízületi gyulladás. A betegek hosszú távú gondozásához és a költséghatékonysági modellekhez alapvető ismerni és standardizáltan mérni a betegség lefolyását és annak következményeit. Célkitűzés: A betegségprogresszió és az egészségi állapot, életminőség és költségek kapcsolatainak vizsgálata magyarországi RA-s betegeken. Módszer: 2004. április–augusztus között keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztek RA-s betegek bevonásával hat fekvőbeteg-osztályos háttérrel rendelkező járóbeteg-szakambulancián. Standardizált kérdőívekkel vizsgálták a betegség progresszióját kifejező funkcionális állapotot (HAQ), az egészségi állapotot (EQ-5D), a betegségspecifikus életminőséget (RAQoL), felmérték a betegségaktivitást (DAS) és a betegséggel összefüggő költségeket, elemezték e paraméterek kapcsolatát. Eredmények: 255 beteg adatait elemezték [átlagos életkor: 55,5 ± 12,3 év; a betegség fennállása: 9,0 ± 9,3 év; HAQ: 1,38 ± 0,76; EQ-5D: 0,46 ± 0,33; RAQoL: 16,2 ± 8,1; DAS: 5,09 ± 1,42; költség: 1 043 163 (± 844 750) Ft/beteg/év]. Szignifikáns korrelációt találtak az összes esetben ( p < 0,01), függvénykapcsolat volt kimutatható: EQ-5D index = 1,014–0,25 × HAQ–0,041 × DAS és HAQ = 0,314 + 0,065 × RAQoL. Betegségsúlyossági csoportonként (0,5 HAQ-léptékkel) vizsgálva, az egészségi állapot átlaga rosszabbodott (EQ-5D: 0,784; 0,576; 0,504; 0,367; 0,211; 0,022), és az átlagos költség emelkedett (628 280; 888 187; 953 759; 1 291 218; 1 346 112; 1 371 674 Ft/beteg/év) a betegség előrehaladásával. Minimális klinikailag szignifikáns funkciócsökkenés (0,25 HAQ-változás) 0,0705 EQ-5D-csökkenésnek és 1,884 RAQoL-emelkedésnek felelt meg, nem súlyosan aktív (DAS < 5,1) esetekben kisebb a változás (EQ-5D: 0,05725). Következtetések: A betegségprogresszió és az általános egészségi állapot, életminőség és a költségek kapcsolata nem tér el jelentősen a nemzetközi eredményektől. A betegségköltségek nagysága azonban jelentősen kisebb Magyarországon, mint a fejlett országokban. A vizsgálat adatokkal szolgál a hazai egészség-gazdaságtani elemzésekhez.

Restricted access

A megfelelő beteg-együttműködés alapvető fontosságú minden terápia során. A beteg-együttműködés kifejezésére korábban a compliance meghatározás szolgált, amely azonban az orvos–beteg kapcsolat alá- és fölérendeltségét jelentette. Jelenleg az adherencia kifejezést használjuk, amely a beteg-együttműködés magasabb fokát jelenti, mivel feltételezi a beteg aktív közreműködését is. A betegek cardiovascularis terápia iránti adherenciája a fejlett országokban is csak mintegy 50%, ami azt jelenti, hogy a betegek fele nem szedi a számára felírt készítményeket. A gyógyszeres kezelés hiánya miatt e betegeknél növekszik a morbiditás és a mortalitás. A beteg-együttműködés hiányának számos oka lehet, és a betegek kezelése során ezekre is figyelemmel kell lennünk. Az adherencia javításával csökkenthető a szövődmények kialakulásának és a betegségprogresszió előrehaladásának a kockázata, amelyek összességében javítják az egészségi állapotot, és nem mellékesen csökkennek a betegre fordított egészségbiztosítási és társadalmi költségek is. Orv. Hetil., 2013, 154, 883–888.

Restricted access

replacement. [Az egészségbiztosítási költségek elemzése az elsődlegesen csavaros osteosynthesissel, illetve protézisbeültetéssel kezelt, 60 évesnél fiatalabb medialis combnyaktörést szenvedett betegek

Restricted access

Bevezetés: A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízás és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Célkitűzés: A szerzők az elhízáshoz köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos 2012. évi egészségügyi közkiadások és a betegek kiadásainak elemzését, valamint a korábbi adatokkal való összevetését tűzték ki célul. Módszer: Az elemzés alapjául az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es ellátási és kifizetési adatai szolgáltak a járó- és fekvőbeteg-intézményekben elhízás, diabetes és magas vérnyomás miatt kezelt és így jelentett betegek ellátása, valamint ugyanezen diagnózisokon alapuló táppénzes utalványozás alapján. A diabetesben szenvedők körében 80%-os, a hypertoniások körében pedig 60%-os a túlsúlyos vagy elhízott betegek aránya. Eredmények: A szerzők számítása szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége legalább 207 milliárd Ft volt, ami a teljes E-Alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék 0,73%-át tette ki. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 milliárd Ft-ot igényelt. Figyelembe véve az elhízottaknál nagyobb arányban kialakuló és nagyobb kezelési költséget jelentő betegségeket, továbbá az esetlegesen magasabb incidenciaarányt, a valódi költségek ennél lényegesen nagyobbak lehettek (az összes egészségügyi közkiadás 15–18%-a, illetve a bruttó hazai termék legalább 1%-a). Következtetések: A túlsúllyal vagy elhízással kapcsolatos egészségügyi közkiadás és egyéni hozzájárulás jelentős gazdasági terhet jelent. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1406–1412.

Restricted access

A cikk azt a közgazdasági vitát elemzi, amely Nagy-Britanniában az euróbevezetése körül alakult ki. Középpontjában két interjúáll –a szerzők Willem Buiter professzort (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőközgazdászát, az elnök szakmai tanácsadóját) és Patrick Minford professzort (az alkalmazott közgazdaságtan professzorát, Cardiff Business School) kérdezték az euróbevezetéséről vallott nézeteikről. Miként Buiter professzorhatározottan támogatja Nagy-Britannia euróövezeti tagságát, Minford professzor azonban elutasítja azt, a két interjúösszevetése érdekes képet fest a központi gazdasági kérdésekről. A cikk egy rövid bevezetéssel indul, amely az interjúk szakmai hátterérőlszá_

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Rencz, Valentin Brodszky, Péter Varga, József Gajdácsi, Péter Nyirády, and László Gulácsi

Bevezetés: A prosztatarák a férfiak leggyakoribb malignus megbetegedése Európában, amelynek a társadalmi terhe is jelentős. Célkitűzés: Az elmúlt 10 évben megjelent, regisztereken alapuló, prosztatarák betegségterhével foglalkozó közlemények szisztematikus áttekintése és a betegséghez kapcsolódó költségeket meghatározó tényezők elemzése. Módszer: A szerzők Medline-keresést végeztek angol nyelvű folyóiratokban a 2003. január 1. és 2013. október 1. közötti időszakra. Eredmények: Tizenöt peer-reviewed folyóiratban megjelent közlemény került beválogatásra. A fejlett országokban a legnagyobb költségtétel a sugárkezelés, a sebészi kezelés és a hormonális terápia volt. Az egy betegre jutó éves terápiás költség Európában a korai stádiumú (4–7 ezer €, 2006), az Egyesült Államokban pedig a metasztatikus prosztatarák (19,9–25,5 ezer $, 2004) esetén volt magasabb. A terápiás fázisok szempontjából Európában a kezdeti terápia (6,4 ezer €/6 hónap, 2008), az Egyesült Államokban pedig a végstádium (életkortól függően: 62,2–93,4 ezer $, 2010) egy betegre jutó éves költségei voltak magasabbak. Következtetések: Viszonylag kevés szakirodalom áll rendelkezésre a prosztatarák betegségterhével kapcsolatosan Európában. Egyre növekvő népegészségügyi jelentősége ellenére hazánkban nem rendelkezünk ilyen adatokkal. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 509–520.

Open access

A rizoszféra-kezelés olyan mikrobiológiai, talaj-biotechnológiai módszer, amely - a takarmánynövények között jelentős szerepet betöltő - kukorica termesztése során is sikerrel alkalmazható. A módszer széleskörű nagyüzemi alkalmazása nehézkes lehet, a kukoricanemesítés során történő felhasználása azonban eredményesnek ígérkezik. Szántóföldi növénytermesztés esetében a vetőmagoltás költséghatékony módszerét szükséges kidolgozni.  Megállapítást nyert, hogy a vetőmagkezelés az alkalmazott baktériumtörzsek, valamint kukorica hibrid fajták szerint eltérő módon eredményes volt. A termés mennyisége és nedvességtartalma a kezeletlen kontrollhoz képest javulást mutatott, midőn az aszeptikus körülmények között nevelt növények igazolhatóan nagyobb száraz tömegű termést adtak. A mérések eredményei mindazon-által nem minden kezelés során bizonyultak szignifikánsan eltérőnek a kontrollállományhoz képest, a nedvességtartalom csökkenése viszont jelentős szárítási költség-megtakarítást eredményezhet. A szelektált PGPR törzsekkel történő magoltás nemcsak a termés tömegének területegységre vetített növekedését jelenti, hanem - a jobb növényi “fitnesz” révén - a termesztés biztonságát is fokozza. Nagyüzemi felhasználás során ez a fajlagos változó költségek csökkenésével jár, így a vetőmag értékesítésekor jelentős árbevétel-növekedés érhető el.

Restricted access

A tanulmány Magyarország és az EU-15-ök mezőgazdaságát hasonlítja össze - több szempontból. Felhívja a figyelmet, hogy stratégiai döntés kérdése, hogy növeljük a termelésünk területi intenzitását (amely jelenleg messze elmarad az EU-átlagtól), vagy a biogazdálkodás elterjesztése és marketingjének fejlesztése révén szerezzünk előnyöket. A szerző összehasonlítja a magyar és az EU-farmok szerkezetét mind gazdálkodási formáik, mind méretük, mind pedig specializációs irányaik vonatkozásában, továbbá rámutat az Unión belüli árak jelentős tagállamok közötti eltéréseire, és ennek hatására az agrárkereskedelemben. Hazánk agrárkereskedelmének volumene kisebb, mint bármelyik jelenlegi tagországé. A tanulmány szerint azonban a csatlakozás után agrárexportunk bővülésére lehet számítani, és bár a közvetlen kifizetések alacsonyabb mértéke miatt a versenyképesség terén átmenetileg nehezebb helyzetbe kerülünk, ezt kompenzálni látszanak a jelentősen alacsonyabb magyarországi termelési költségek. A Közös Agrárpolitikában való hatékony részvétel kulcsa, hogy mennyiben ismerjük fel a lehetőségeinket, valamint, hogy milyen koalíciókhoz kapcsolódunk a további reformok területén.

Restricted access

A Lisszaboni Csúcs a Közösségi Szabadalom bevezetését mint innovációösztönzőt komoly versenyképesség-fokozó eszközként kezelte. A fordítási költségek sokkal drágábbá teszik Európában egy szabadalom bejelentését, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. E problémát növeli, hogy vita esetén különböző államok jogrendjei között kell eligazodni. A jelenlegi rendszer ezért jelentős akadályt jelent a kutatás, a fejlesztés és az innováció számára.A Lisszaboni Csúcs meghirdette a költséghatékony Közösségi Szabadalom bevezetését 2001-re, amely lefedné az Unió egészét, és versenyképes lenne az USA-val vagy Japánnal szemben. A cél elérése érdekében tett első lépés azonban csak 2003 márciusában született meg, amikor egy ezzel kapcsolatos rendelet megjelent. A Tanács nem tudott konszenzusra jutni a részleteket illetően. A kritikus pontot épp a szabadalmak különböző nyelvekre fordítása jelentette.</o:p>

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A tüdőresectiókat követő leggyakoribb szövődmény a tartós levegőáteresztés, amely az immobilisatióval együtt hozzájárul a kezelési költségek emelkedéséhez. Anyag és módszer: A szerzők retrospektíven elemzik a 2011. március 1-től 2011. október 30-ig terjedő időszakban egy általános mellkassebészeti osztály 40 betegének adatait. A 22 férfi és 18 nőbeteg átlagéletkora 61,6 év volt. Minden betegnél nyílt vagy VATS műtét során lebeny-, illetve ékresectio történt, NSCLC, ptx, illetve solitaer perifériás benignoma vagy metastasis miatt. A posztoperatív szakban hordozható, digitális szívórendszert (Thopaz) alkalmaztak. A drainek eltávolításának idejét is a digitális adatok segítségével határozták meg. Eredmények: A nyitott műtétek során történt ékresectiókat követően 57 óra drainage- és 6,2 nap ápolási időtartamot, a lebenyresectiókat követően 59,8 óra drainage- és 6,8 nap ápolási időtartamot észleltek. A VATS során végzett ékresectiók után 75,2 óra drainage- és 5 nap ápolási időtartamot, míg 2 esetben végzett VATS lobectomiát követően 48 óra drainage- és 4,5 nap ápolási időtartamot találtak. Következtetések: A mellkassebészeti digitális szívórendszerek hordozható, könnyen kezelhető és biztonságos készülékek, objektív adatokat szolgáltatnak a posztoperatív levegőáteresztés nagyságáról, és grafikusan ábrázolják a tendenciáját is. A korai mobilizációval hozzájárulnak a kezelési költségek csökkentéséhez, a VATS technikát támogatva a betegek egyre kisebb megterhelésével precízebb posztoperatív kezelést tesznek lehetővé, rövidítve a gyógyulás időtartamát.

Restricted access