Search Results

You are looking at 1 - 10 of 330 items for :

  • "környezet" x
  • All content x
Clear All

Környezet - pszichológia

Egy ökológiai rendszerszemléletű szintézis körvonalai

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Andrea Dúll

56 287 328 DÚLL A. (2002) Ember és környezet affektív kapcsolata: a helykötödés. Alkalmazott Pszichológia , 4 , 49

Restricted access

Pszichológia 1 57 106 DÚLL A., URBÁN R. (1997) Az épített környezet konnotatív jelentésének vizsgálata

Restricted access

Öröklés (nature) és környezet (nurture) viszonya a viselkedéssel foglalkozó tudományok egyik legelcsépeltebb, mégis legkevésbé jól megválaszolt problémája. Általánosan elfogadott, hogy a környezet és a biológiai adottságok együttesen működnek közre a fejlődés hátterében, az „is” válasz azonban gyakran felszínes evidencia marad. A tanulmány kritikailag elemzi azt a szemléletet, amely a fejlődést befolyásoló biológiai és környezeti tényezőket tömbszerűen dichotóm, egymástól független kettősségként fogja fel, és a pszichológia társtudományainak (etológia, viselkedésgenetika, evolúciótan) kulcsterületein sorra veszi azokat az érvrendszereket, amelyek túlmutatnak a biológiai determinizmus és a környezetelvűség leegyszerűsítő magyarázatain. A tanulmány amellett érvel, hogy mind teljesebben lebontsuk a „természetet” és „környezetet” szétválasztó falat, és meghaladjuk az ezzel járó berögzött előfeltevés-rendszert.

Restricted access

Az alábbi összefoglalásban a komplex vizuális környezet kategorizációját kísérő neurofiziológiai mechanizmusokat tekintjük át. Az alkalmazott feladat során a vizsgálati személyeknek rövid ideig számítógép segítségével bemutatott színes fényképek alapján kellett eldönteniük, hogy azok tartalmaztak-e állatokat vagy sem. A kategorizációs feladatban regisztrált kiváltott válaszok egy korai differenciál-komponenst mutattak (150-200 ms), amely a nemállat képekre negatívabb volt (dN1), elsősorban a frontális elvezetésekben. A dN1 nem volt jelen Parkinson-kóros betegek esetében, míg Alzheimer-demenciában továbbra is kimutatható volt. Feltételezésünk szerint a dN1 a cortico-striatalis információáramlást tükrözi, amely a kategóriaspecifikus vonások kiemelésének és integrációjának idegrendszeri alapja lehet.

Restricted access

Elöljáróban felidézzük azt a fogalomkészletet és lehetőségsort, amelyekkel az építészeti formák sajátos sokarcúságát, törvényszerűségeit, hierarchiáját szoktuk napjainkban elemezni. A formaképzésnek ez a különösen személyes világa természetesen csak ott érvényesül, ahol a determináció anyagi tényezői nem teljesen kötöttek, a tervező-alkotó szabadságfoka viszonylag magas. A mérnöki alkotás szinte minden vonatkozásában szigorúan körülírt, racionálisan meghatározott; csak ritkán, többnyire igen szűk határok között van lehetőség személyes jellegű, saját ízlésen és formai mérlegelésen alapuló döntésre. A tervezés döntésekből áll, a tudományos ismeretek csak segítik e döntéseket, amelyet a személyes kultúra és ízlés is befolyásol. Különösen a rendeltetésből adódó átgondolt formarend, a célszerűség és a geometriai rend összhangjának következetes kifejtése, egyféle formálás, az „intellektuális szépség” olyan lehetőségforrás, amit a mű fenntartása, működtetése és a környezettel való harmóniája hosszú időre érvényessé tehet. Az épített környezet területének nincs szigorú tudományos rendszerként megfogalmazott formaelmélete: itt inkább egyféle általános emberi értéktudatra, ízlésre és rugalmasságra van szükség, mint mechanikus szabályok ismertetésére. A funkcionális és szerkezeti jelleg, a biztonsági követelmények, az emberi viszonyokat és érzékelést is figyelembe vevő ergonómiai vagy jelentésbeli, esztétikai-szemantikai szempontok sokoldalú érvényesítése bonyolult folyamatban van jelen a mérnöki formálásban és az esetleges - nálunk még ritka - formáló együttműködésben. A formaképzés minősége személyes  felelősség kérdése; nemcsak tehetséget, hanem széles körű szaktudást, látókört és elmélyült munkát, műgondot követel.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szülés érzelmi, kognitív, viselkedéses vonatkozásai, a megtapasztalt stressz szoros kapcsolatban állnak bizonyos fiziológiai háttérfolyamatokkal. Célkitűzés: Vizsgálni kívántuk a szülés közbeni fizikai környezet biztonságának, a szüléskísérők támogatásának, a mesterséges oxitocinadagolásnak mint beavatkozásnak összefüggéseit az észlelt stressz viszonylatában. Módszer: Kutatásunkban a nők stressz-szintjére a rövidített Észlelt Stressz Skálával, a fizikai és szociális környezet biztonságára, a mesterséges oxitocinadagolásra külön kérdésekkel kérdeztünk rá. Eredmények: A stressz, a fizikai és szociális biztonság között szoros negatív összefüggés mutatkozott. Az átlag alatti fizikai és szociális biztonságot megtapasztalók csoportja szignifikánsan magasabb stresszt élt át; és az, aki kapott oxitocint, nagyobb stresszt és kisebb fizikai és szociális biztonságérzetet észlelt. Következtetések: Mivel szülés során a fiziológiai és pszichés folyamatok, viselkedések szorosan hatnak egymásra, javasoljuk a beavatkozásmentes, természetes élettani szülés támogatását, ami az anya és gyermeke hosszú távú érdekeit is szolgálja. Egy modellben szemléltetjük a nyugodt fizikai környezet, a minimális beavatkozás és a szüléskísérői támogatás hozzájárulását az anya biztonságos és kielégítő szülésélményéhez. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1149–1156.

Open access

A kézirat előzményeit képező több éves értékelméleti és építészetkritikai kutatás- hoz 1978-ban kezdtem. Ezek nyomán 1983-ban készült —Az építészeti kritika és értékelés elméleti problémáilr című kandidátusi értekezésem, amiből csak a beve- zető hazai kritikatörténeti rész jelent meg nyomtatásban. Az épített környezet és a társadalom kölcsönhatásaival foglalkozó, 1986-ban indult hároméves társadalom- tudományi kutatási programban a címben jelzett témával tovább foglalkoztam. A kutatást összegező sokszorosított kiadványban azonban a gondolatsornak csak mintegy harmadát publikálhattam (Az építészet hatékonyabb érvényesítésének problémái a társadalmi alkotófolyamatokban. Az OKKFT Ts-2/2 Programiroda 7. sz. kiadványa, 1989). A jelen kézirat az ott & 13&28. és 33&69. oldalon & közölt szöveg eredeti és teljes formája. 1990 után a kutatásra és összegezésre vonatkozó terveimet (azonos szemléletmódot képviselő építészeti Alkotáselmélet, Befoga- dáselmélet, Értékelmélet kidolgozása és kiadása) egyetemi és más adminisztratív feladatok miatt félre kellett tennem, 1991 nyarán azonban még megkíséreltem egy rész összegezését. Ennek során számoztam le a bekezdéseket, tézisszerűvé formál- va a szöveget, reagálások kiváltása érdekében. Az akkor lezárhatónak remélt be- vezető gondolatsort tartalmazza e kéziratrész, amely az 1992-ben írott itt követke- ző előszóval együtt máig fiókban hevert, néhány gondolat azonban talán ma is ak- tuális.

Restricted access

A feltörekvő, fejlődőországok, különösen, ha azok a volt szocialista országok közé sorolhatók, hosszú folyamaton mennek át, mire gazdasági, piaci, technológiai rendszereik a fejlett piacgazdaságú országok jellegzetességeit mutatják. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a piacorientáció milyen összefüggésben van a vállalatok üzleti teljesítményével, és miként befolyásolja mindkettőt az üzleti környezet egy feltörekvőországban, Magyarországon. Egy 572 vállalatot magában foglaló kutatás során_

Restricted access

Kiadó, Budapest. Dúll A. (2001): A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle , 56 (2): 287–328. Dúll A. (2002): Ember és környezet affektív kapcsolata: a helykötődés

Restricted access

A jelen írás a környezetstatisztikai jogon túl agrár-környezetvédelmi, környezetstatisztikai, statisztikai jogi és EU-jogi vonatkozásokat tartalmaz. A témaválasztás az 1993. évi Statisztikai Törvényünk 1. §-ában foglalt környezetállapoti statisztikai képalkotás kapcsán a statisztikai jog új aspektusaira, külföldi példákra és hazai, EU-val kapcsolatos statisztikai jogi normákra, Magyarországnak a közösségi normatív anyagból következő feladatainak statisztikai jogi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. A jogi diszpozíció szankcióval lehet teljes: röviden ismertetésre kerül a büntető- és szabálysértési statisztikai joganyagnak a cikk szemszögéből releváns része.

Restricted access