Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "környezetetika" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

Az igazság szociológiáját a környezetvédelmi kazuisztika és a környezetvédelmi szabályok meglehetős pontossággal láttatják. A jog csak eszköz az igazság társadalmi működésének visszatükrözéséhez. A környezetvédelmi jog ennek a vizsgálatnak egy eszköze. Így a jelen tanulmányban a környezetvédelmi jog azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, miként vezérli az igazságosság a társadalmat, továbbá hogyan módosítja a társadalom az igazságosságot. A környezetvédelmi jog példáján keresztül világosodik meg az igazság társadalmi szerepének minden részlete. A környezetvédelmi kazuisztika és absztrakció rávilágít, miként rombolhatják a környezetvédelmi jogot és a társadalmi igazságosságot a polgárok és az önkormányzatok jogellenes haszon megszerzésére irányuló törekvései. A kommutatív igazságossághoz nincs mindig szükség sub judice megoldásra. A társadalmi kohéziót extrajudiciális konfliktusrendezéssel is fenn lehet tartani. A környezetvédelmi jog társadalomra gyakorolt hatásai és mellékhatásai eltérőek lehetnek, mivel a jelenben egy pro futuro gondolkodás megváltoztathatja a jogalkotás szankcióalkotási hangsúlyait, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szankcionálási gyakorlat hangsúlyait. Nemcsak a környezetvédelem terén szembeszökő a természettudomány és a gazdaságtudomány kollíziója. A fizikusok igazságának nem mond teljesen ellent a közgazdászok igazsága: az igazság mind a fizikusok, mind pedig a közgazdászok oldalán felfedezhető, jóllehet, a társadalmi igazságosság aszerint változhat, hogy a lakosság számára mik az elsődleges szempontok. A politika álláspontját a commoda publica alakítja. A disztributív igazságosság a társadalmi igazságosság egy részeleme. A környezetvédelmi jogban a disztributív igazságosság uralkodik. És nemcsak a környezetvédelmi közjogban, de a környezetvédelmi magánjogban is. Az utóbbi az objektív típusú felelősség miatt van így. A környezetvédelmi jogban az igazságosság némiképp távolabb áll a hétköznapoktól: elsősorban a jövő van a középpontban, és csak másodsorban a faktuális prevenció és reparáció. A szociális igazságosságot nem kell mindig igazságszolgáltatás útján értelmezni. Nincs tehát mindig szükség a büntető, a közigazgatási vagy a polgári jogi igazságszolgáltatásra. A jog a társadalmi igazságosság kifejeződésének csupán egy modusa, de számos más modusszal is kifejezhetjük. A jog globalizálódik, és a társadalmi igazság is globalizálódik. Mindazonáltal egy túl gyors globalizációs folyamat radikálisan megváltoztathatja a társadalmi igazságosságot. A radikalizmus nem kívánatos jelenség, de a jog globalizációja hasznos is lehet.

Restricted access