Search Results

You are looking at 1 - 10 of 56 items for :

  • "környezetvédelem" x
  • All content x
Clear All

A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.

Restricted access

Environmental Law Handbook 2005 Horváth G. (2013): A környezetvédelem, a természetvédelem és az élőhelyvédelem viszonyrendszere a

Restricted access

Az alkotmányos magánjog kérdései a tulajdonjog, a környezetvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága és az alkotmánybíráskodás mellett számos kérdést érintenek. Jelen tanulmány az alkotmányos magánjog aktuális és égető problémáit tárgyalja.

Restricted access

Nem kétséges, hogy a környezetvédelem komplex jellegű tevékenység. Munkahelyek százezreit hozza létre; társadalmi és gazdasági hasznot egyaránt termel. Nem mondhatjuk meg előre a környezetjog jövőjét, de annyi bizonyos, hogy erősen meghatározza a környezetbarát gazdaság és politika. A tudósok máig vitatják az atomenergia felhasználásának jövőjét; másrészt megújuló energiát javasolnak a fosszilis energia helyett. Egy környezetbarát államban a növekvő lakosság sosem marad munka nélkül. Az ilyen állam folyamatosan fejlődik, így innovatív környezetjogra van szüksége, hogy társadalmi-gazdasági működése kielégítő lehessen. A környezetvédelem – alapjában véve – individuális és lokális természetű. Tehát a lakosok – és nem az állampolgárok – döntenek helyi környezetvédelmi kérdésekben, és ők vihetnek változást az országos és a globális környezetvédelembe. A jelenlegi jogi eszközöket a jogi szabályozás és orientálás új módjai válthatják fel, vagy egészíthetik ki. Az adatok azt mutatják, hogy egy hosszú folyamatnak még csak az elején járunk. A megújuló energia a Magyarországon hasznosított teljes energia kis részét teszi ki, de így van ez Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is. A szélsőséges nézetek nem férnek meg az ésszerű környezetvédelemmel, ezért egy ultra-környezetvédő társadalom csak elméletben modellezhető.

Restricted access

Az igazság szociológiáját a környezetvédelmi kazuisztika és a környezetvédelmi szabályok meglehetős pontossággal láttatják. A jog csak eszköz az igazság társadalmi működésének visszatükrözéséhez. A környezetvédelmi jog ennek a vizsgálatnak egy eszköze. Így a jelen tanulmányban a környezetvédelmi jog azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, miként vezérli az igazságosság a társadalmat, továbbá hogyan módosítja a társadalom az igazságosságot. A környezetvédelmi jog példáján keresztül világosodik meg az igazság társadalmi szerepének minden részlete. A környezetvédelmi kazuisztika és absztrakció rávilágít, miként rombolhatják a környezetvédelmi jogot és a társadalmi igazságosságot a polgárok és az önkormányzatok jogellenes haszon megszerzésére irányuló törekvései. A kommutatív igazságossághoz nincs mindig szükség sub judice megoldásra. A társadalmi kohéziót extrajudiciális konfliktusrendezéssel is fenn lehet tartani. A környezetvédelmi jog társadalomra gyakorolt hatásai és mellékhatásai eltérőek lehetnek, mivel a jelenben egy pro futuro gondolkodás megváltoztathatja a jogalkotás szankcióalkotási hangsúlyait, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szankcionálási gyakorlat hangsúlyait. Nemcsak a környezetvédelem terén szembeszökő a természettudomány és a gazdaságtudomány kollíziója. A fizikusok igazságának nem mond teljesen ellent a közgazdászok igazsága: az igazság mind a fizikusok, mind pedig a közgazdászok oldalán felfedezhető, jóllehet, a társadalmi igazságosság aszerint változhat, hogy a lakosság számára mik az elsődleges szempontok. A politika álláspontját a commoda publica alakítja. A disztributív igazságosság a társadalmi igazságosság egy részeleme. A környezetvédelmi jogban a disztributív igazságosság uralkodik. És nemcsak a környezetvédelmi közjogban, de a környezetvédelmi magánjogban is. Az utóbbi az objektív típusú felelősség miatt van így. A környezetvédelmi jogban az igazságosság némiképp távolabb áll a hétköznapoktól: elsősorban a jövő van a középpontban, és csak másodsorban a faktuális prevenció és reparáció. A szociális igazságosságot nem kell mindig igazságszolgáltatás útján értelmezni. Nincs tehát mindig szükség a büntető, a közigazgatási vagy a polgári jogi igazságszolgáltatásra. A jog a társadalmi igazságosság kifejeződésének csupán egy modusa, de számos más modusszal is kifejezhetjük. A jog globalizálódik, és a társadalmi igazság is globalizálódik. Mindazonáltal egy túl gyors globalizációs folyamat radikálisan megváltoztathatja a társadalmi igazságosságot. A radikalizmus nem kívánatos jelenség, de a jog globalizációja hasznos is lehet.

Restricted access

Kisebb állam, nagyobb baj?

Beszámoló a zöldhatósági rendszer kialakításának értékeléséről

Társadalomkutatás
Authors: Benedek Jávor and Krisztina Németh

A 2003–2006 között átalakított hazai környezetvédelmi hatósági rendszer teljesítményét vizsgáltuk a kérdéses időszakban. Az átalakítás és az ezzel párhuzamosan végbement létszámleépítés hatásait adatkérések és interjúk segítségével értékeltük. Megvizsgáltuk a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos törvényi kötelezettségeknek való megfelelést is. Eredményeink alapján az átalakítás előtt a magyar környezetvédelmi intézményrendszer alulfinanszírozott volt, és jelentős megerősítésre szorult. A szervezeti átalakítás az EU elvárásai miatt elkerülhetetlen volt, és koncepciójában nem volt feltétlenül elhibázott. Befejezetlensége miatt ugyanakkor nem alakult ki tiszta, egyértelmű hatósági rendszer, ami megnehezíti az érintett szervek együttműködését. Hiányoznak a hatósági munka alapját jelentő terepi ismeretek és jelenlét, ezek az átalakítás során nem kerültek át az egységes zöldhatósághoz. A megerősítés helyett bekövetkezett leépítések és a forráskivonások miatt a hatósági munka színvonala a kérdéses időszakban csökkent, felpuhult az engedélyezési gyakorlat, jelentősen visszaesett az ellenőrzési és szankcionálási tevékenység. Csökkent egyes területek (pl. természetvédelem) érdekérvényesítő képessége is. Az átalakítás során nem folyt annak hatásait elemző kiterjedt monitoringte­vékenység, és az átszervezés utólagos átfogó értékelése sem történt meg a kormányzat részéről. Az ilyen értékeléshez szükséges adatszolgáltatás is nehézségekbe ütközhetne a felügyelőségek részéről, melyek beszámolói, jelentései nem egységes szerkezetűek, összehasonlításra nem alkalmasak. Ugyanez a helyzet a közérdekű adatok nyilvánosságával, ahol a törvényi előírásoknak való megfelelés (Eitv.) igen gyengének mondható. Ö_d

Restricted access

Az ökoedukáció napjainkra önálló tudományterületté nőtte ki magát, melynek szakmai és jogi háttere növekvő ütemben bővül. A jogtételezés folyamatán keresztül eléri az ok_8

Restricted access

A klímaváltozás összetett jelenségének sajátossága, hogy az emberi jogokra gyakorolt negatív (és esetenként pozitív) hatásai térben és időben egyenlőtlenül oszlanak el, ráadásul többnyire kiszámíthatatlanok és esetlegesek. A klímaváltozás nem egyformán érint minden ökoszisztémát, és az ezekre épülő emberi társadalmak sebezhetősége is meglehetősen különböző. Így a környezeti változások különbözőképpen hatnak a mezőgazdaságból élőkre vagy a városokban élőkre; a szegénységgel küzdő embereket nagyobb mértékben sújtják, mint a biztosítással és az alkalmazkodáshoz szükséges pénzeszközökkel rendelkező gazdagabb embereket. A klímaváltozás jövőbeli hatásai (ezek jellege és mértéke) attól is függnek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés milyen irányban halad, milyen gyorsan és milyen határozott intézkedések születnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Restricted access

A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.

Restricted access