Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "környezetvédelmi jog" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A jelen tanulmánya környezet- és természetvédelem gyökereit kutatva az állatok által okozott károk kérdéskörével és az állat- és élelmiszer-egészségügy múltjával foglalko__

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

Magyarországon a környezetvédelmi magánjog alaptényállása a szomszédjogi zavarás törvényi tényállása a polgári törvénykönyvben. Ezt két szankciórendszer teszi lex perfectává: a birtokvédelmi és a kártérítési. A környezetvédelmi magánjog kártérítési felelősségi szankciója kvázi deliktualitást mutat. A környezetvédelmi magánjog mint tudományos kifejezés kevésbé terjedt el Magyarországon, mint például az angol, a francia vagy a német szaknyelvben. A környezetvédelmi magánjog joggyakorlata ellenben széles körű kazuisztikával bír. A környezetvédelmi magánjog absztrakcióját nem vagy alig végezte el a magyarországi jogtudomány, ezért a környezetvédelmi magánjogot jobbára csak a „beavatott”, a konkrét szakterületen tevékenykedő jogászok ismerik behatóan. Ezen a helyzeten a jogi oktatás hivatott változtatni.

Restricted access

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

Magyarországon a felsőoktatásban a 2005/2006-os tanévben még több mint huszonháromezren oktattak (KSH 2005: 141). Ez a szám 2006/2007-re huszonkétezerre csökkent (KSH 2006: 113), és a 2007/2008-as tanévben is alig emelkedett (KSH 2007: 117). A hallgatók között viszont ez idő alatt csaknem változatlan a nők többsége: a férfi hallgatókhoz képest 52–53% az arányuk (ibid.). A számok nem hazudnak. Kétségkívül volt hatása a múlt század felsőoktatási női egyenlőséget célzó jogszabályainak is, azonban az 1989-es rendszerváltást követő húsz év már a megújult jogi normatív háttérrel együtt, bár attól függetlenül, a társadalmi változások következményeként is kitermelte a női többséget a hazai felsőoktatásban.

Restricted access

Az űrjogban meglévő objektív felelősség korántsem a maradi konzervativizmus jele. Az objektív felelősség a jog fokozott szigorát hivatott megtestesíteni. A jog rossz használatát, azaz a jogi normák követésében tapasztalt defektust önmagában az objektivizáló felelősség alkalmazása nem fogja kijavítani. Ilyen közvetlen összefüggés nem létezik a jog alrendszere és a társadalom struktúrája között. Az űrjogot is mindinkább foglalkoztatja az űrhulladék kérdése. Minél inkább gyakorlati relevanciát nyer az űrszemét az űrtevékenység szempontjából, valamint minél nagyobb veszélyt jelent az űrhulladék a földi környezetre nézve, annál több figyelem fordul a space débris eltávolítására. Hogy az űrhulladékot jogi úton vagy műszaki megoldásokkal lehet-e hatásosabban kiküszöbölni, arra nincs konkrét válasz. A klasszikus értelemben vett jog azonban mindinkább háttérbe szorul, illetve keretjelleget ölt. A környezetvédelmi űrjog vagy jogi keretszabályokon, vagy egy új, rugalmas, innovatív jogi berendezkedésen kell, hogy alapuljon. És persze, környezetvédelmi űrjogról szólva, az emberiség és annak vezetői nem feledkezhetnek meg a tágabb értelemben felfogott világűr környezetvédelméről sem. Az űrhulladék, eltávolodva a Föld körüli pályáktól, igen veszélyes lehet a Naprendszer égitesteire, és esetleg a Naprendszeren túli űrtevékenységre nézve is. Az űrhulladék problémája a kurrens világűrjognak csak egy részét képezi, de a space débris keltette rendszerzavarok megoldása más, nagyobb volumenű vagy hasonló természetű űrjogi problémák kapcsán is esetjogot, valamint követendő technikai, illetve szabályozási mintát szolgáltathat.

Restricted access

Fodor L. (2012): Környezetvédelmi jog és igazgatás . Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. Fodor L. Környezetvédelmi jog és igazgatás

Restricted access

Az igazság szociológiáját a környezetvédelmi kazuisztika és a környezetvédelmi szabályok meglehetős pontossággal láttatják. A jog csak eszköz az igazság társadalmi működésének visszatükrözéséhez. A környezetvédelmi jog ennek a vizsgálatnak egy eszköze. Így a jelen tanulmányban a környezetvédelmi jog azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, miként vezérli az igazságosság a társadalmat, továbbá hogyan módosítja a társadalom az igazságosságot. A környezetvédelmi jog példáján keresztül világosodik meg az igazság társadalmi szerepének minden részlete. A környezetvédelmi kazuisztika és absztrakció rávilágít, miként rombolhatják a környezetvédelmi jogot és a társadalmi igazságosságot a polgárok és az önkormányzatok jogellenes haszon megszerzésére irányuló törekvései. A kommutatív igazságossághoz nincs mindig szükség sub judice megoldásra. A társadalmi kohéziót extrajudiciális konfliktusrendezéssel is fenn lehet tartani. A környezetvédelmi jog társadalomra gyakorolt hatásai és mellékhatásai eltérőek lehetnek, mivel a jelenben egy pro futuro gondolkodás megváltoztathatja a jogalkotás szankcióalkotási hangsúlyait, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szankcionálási gyakorlat hangsúlyait. Nemcsak a környezetvédelem terén szembeszökő a természettudomány és a gazdaságtudomány kollíziója. A fizikusok igazságának nem mond teljesen ellent a közgazdászok igazsága: az igazság mind a fizikusok, mind pedig a közgazdászok oldalán felfedezhető, jóllehet, a társadalmi igazságosság aszerint változhat, hogy a lakosság számára mik az elsődleges szempontok. A politika álláspontját a commoda publica alakítja. A disztributív igazságosság a társadalmi igazságosság egy részeleme. A környezetvédelmi jogban a disztributív igazságosság uralkodik. És nemcsak a környezetvédelmi közjogban, de a környezetvédelmi magánjogban is. Az utóbbi az objektív típusú felelősség miatt van így. A környezetvédelmi jogban az igazságosság némiképp távolabb áll a hétköznapoktól: elsősorban a jövő van a középpontban, és csak másodsorban a faktuális prevenció és reparáció. A szociális igazságosságot nem kell mindig igazságszolgáltatás útján értelmezni. Nincs tehát mindig szükség a büntető, a közigazgatási vagy a polgári jogi igazságszolgáltatásra. A jog a társadalmi igazságosság kifejeződésének csupán egy modusa, de számos más modusszal is kifejezhetjük. A jog globalizálódik, és a társadalmi igazság is globalizálódik. Mindazonáltal egy túl gyors globalizációs folyamat radikálisan megváltoztathatja a társadalmi igazságosságot. A radikalizmus nem kívánatos jelenség, de a jog globalizációja hasznos is lehet.

Restricted access

) Fodor , L. , Környezetvédelmi jog és igazgatás [Environmental Law and Management] (Debreceni Egyetemi Kiadó 2007 ) Földi , L. , et al., Környezetbiztonság

Full access

hatékonyság kérdése és a végrehajtási deficit jelensége a környezetvédelmi szabályozásban . In: Fodor, L. (szerk.): A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata - A környezetvédelmi jog és igazgatás hatékonyságának aktuális kérdései . Debreceni

Restricted access