Search Results

You are looking at 1 - 10 of 285 items for :

  • "kapcsolat" x
  • All content x
Clear All

–18. 6 Csáki I., Bognár J., Trzaskoma-Bicsérdy G., Zalai D., Mór O., Révész L. & Géczi G. (2013b) A sportágválasztás, a tehetséggondozás és az edző–sportoló kapcsolat vizsgálata elit utánpótlás korú

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Ferenc Ács, Hajnalka Breuer, Klára Tarczay, and Miklós Drucza

E tanulmányban a talaj és az éghajlat közötti kapcsolatot elemeztük. Az elemzést egy Thornthwaite-típusú biogeokémiai modell alapján végeztük, amelyet Thornthwaite(1948) biofizikai modellje és egy empirikus talajlégzés modell (Peng et al., 1998) alkotja. A modell feltételezi az éghajlat, a növényzet és a talaj közötti egyensúlyt, ebből eredően az éghajlat, a növényzet és a talaj időbeli változatlanságát. Számításainkat globális (egy az egész Földre vonatkozó adatbázis) és lokális (egy hazai adatbázis) léptékű éghajlati adatokkal végeztük. Vizsgálatainkban részletesen elemeztük az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi és szezonális karakterisztikáinak egymás közötti kapcsolatát. Eredményeink közül a legfontosabbak a következők: - Az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi karakterisztikáinak területi mintázatai között egyértelmű kapcsolat fedezhető fel mind globális, mind lokális léptékben. - A tényleges párolgás (100-1000 kg H 2 O·m -2 ·év -1 ) átlagban három nagyságrenddel nagyobb, mint a hozzátartozó talajlégzés (100-1000 g C·m -2 ·év -1 ). A tényleges párolgás értékek összemérhetőek a talajban tárolt vízmennyiséggel. Ezzel szemben a talajlégzés értékek nem mérhetőek össze a talajban tárolt szénmennyiség értékekkel. - A talajlégzés szezonális változásait döntően meghatározza az adott éghajlathoz tartozó évi hő- és vízellátottság. Mivel Magyarországon az évi hő- és vízellátottság értékek között nincsenek nagy különbségek, a talajlégzés különböző klímatípusokhoz tartozó szezonális változásai között az eltérések szintén kicsik. Elemzéseinkben azt is megmutattuk, hogy a hasznos vízkészlet alapvető fontosságú talajparaméter. Változásai módosítják nemcsak a talajból kibocsátott vízgőz- és szén-dioxid-áramokat, hanem az éghajlatot is mind globális, mind lokális léptékben. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az éghajlat modellezésében a talaj hasznos vízkészletének számításba vétele nélkülözhetetlen. Elemzéseinkben kizárólag a tényleges párolgásra és a talajlégzésre összpontosítottunk, ugyanis a talaj és az éghajlat szempontjából e két anyagáram a legfontosabb. A talaj szempontjából azért, mert a víz és a szén-dioxid, valamint a vele kapcsolatos szén meghatározza a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait; az éghajlat szempontjából pedig azért, mert a vízgőz és a szén-dioxid a légkör két legfontosabb üvegházhatású gáza. 

Restricted access

Absztrakt:

Az elmúlt két évtizedben publikált epidemiológiai és klinikai tanulmányok bizonyos összefüggéseket tártak fel a fogágybetegség és a koraszülés, valamint az alacsony születési testsúly incidenciája között. Bár ezeknek a vizsgálati eredményeknek az evidenciafoka elég alacsony, ennek ellenére ma az irodalom a fogágybetegséget a terhességi komplikációk egyik független, befolyásolható rizikótényezőjeként tartja számon. A jelen közlemény célja összefoglalni a parodontalis gyulladásnak a terhességi komplikációkra gyakorolt hatásával kapcsolatos legújabb epidemiológiai és klinikai eredményeket és megkísérelni a kapcsolat mögött rejlő biológiai mechanizmusok feltárását. Az epidemiológiai és klinikai vizsgálatok túlnyomó többsége arra a konklúzióra jutott, hogy a várandós anyák rosszabb parodontalis statusa bizonyos negatív hatással van a magzati fejlődésre és a születési testsúlyra, valamint fokozza a koraszülés, a praeeclampsia és a halvaszületés incidenciáját. Eddig az ezzel foglalkozó irodalomban két lehetséges biológiai mechanizmust mutattak ki: 1) a parodontalis baktériumok és azok toxikus termékei direkt hematogén szóródás révén érik el a placentofoetalis szöveteket, illetve 2) olyan indirekt mechanizmusok, amelyekben a parodontalis gyulladás következtében megemelkedett cirkuláló gyulladásos mediátorok váltanak ki másodlagos gyulladást az amnionban, és okoznak magzati károsodást. A második és harmadik trimeszter során alkalmazott parodontalis kezelésről nem sikerült megnyugtatóan igazolni, hogy csökkentené a terhességi komplikációk incidenciáját. A termékeny korban levő nők esetében profilaxisorientált szemléletnek kell meghonosodnia, miszerint gyermekvállalás előtt kell a parodontalis kezelést megejteni a jövőbeli várandós anya és magzata egészségének megőrzése érdekében. Orv Hetil. 2018; 159(25): 999–1007.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Beáta Visy, Tamás Szilágyi, Kinga Viktória Kőhalmi, Nóra Veszeli, Lilian Varga, Éva Imreh, and Henriette Farkas

Absztrakt:

Bevezetés: Az elmúlt évtized során számos közlemény látott napvilágot a D3-vitamin szérumszintje és különböző, részben immunpatomechanizmusú kórképek előfordulási gyakorisága, aktivitása közötti összefüggések elemzéséről. Célkitűzés: Korrelációt kerestünk a C1-inhibitor deficientiájában kialakuló herediter angioödémában szenvedő betegeink angioödémás rohamainak száma, lokalizációja és a felhasznált C1-inhibitor-pótlás mennyisége, valamint D-vitamin-szintjük között. Módszer: Az Országos Angioödéma Referencia Központban 2013–2014-ben gondozott 175, C1-inhibitor-deficientia következtében kialakuló herediter angioödémában szenvedő beteg közül 118 beteg D3-vitamin-szintjét határoztuk meg a téli–tavaszi (111 fő) és a nyári–őszi időszakban (105 fő). A komplement laboratóriumi eredmények és klinikai adatok az Országos Angioödéma Regiszterből és a betegnaplókból származtak. Eredmények: Betegeink mintegy 59,5%-a a téli–tavaszi időszakban, 27,6%-a a nyári–őszi időszakban, 23,5%-a pedig mindkét szezonban a D3-vitamin-hiányos csoportba (D3-vitamin-szint <20 ng/ml) tartozott. A téli–tavaszi és nyári–őszi D3-vitamin-szintek között szignifikáns különbséget találtunk (p<0,0001). A két időszakban az angioödémás rohamok akut kezelésére felhasznált C1-inhibitor-koncentrátum-ampullák száma között szignifikáns különbséget észleltünk (p = 0,01). A D3-vitamin-szint, valamint az adott időperiódusban elszenvedett rohamszám és a felhasznált C1-inhibitor-koncentrátum-ampullák száma között korrelációt egyik szezonban sem találtunk. Következtetések: Bár eddigi eredményeink alapján a herediter angioödémás betegek D3-vitamin-szintje és az elszenvedett angioödémás rohamok gyakorisága, lokalizációja között összefüggést kimutatni nem lehetett, a téli–tavaszi időszakban mégis nagyobb igény mutatkozott a rohamok kezelésére (több ampulla fogyott). Mivel betegeink körében a vártnál is gyakoribb D3-vitamin-hiányt találtunk, ez mindenképpen vitaminpótlást indokol. Orv Hetil. 2019; 160(25): 987–993.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Korábbi kísérletek és klinikai megfigyelések alapján a pajzsmirigyhormonok szerepet játszhatnak a prosztatarák kialakulásában. Célkitűzés: Retrospektív adatelemzésünk során a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a prosztataspecifikus antigén (PSA) vérszintjei közötti kapcsolatot értékeltük a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében az elmúlt 12 évben mért TSH- és PSA-szintek alapján. Módszer: A laboratóriumi informatikai rendszerből lekértük azon, 40 és 75 éves kor közötti férfi betegek TSH- és PSA-értékeit, akiknél a két mérés között legfeljebb 14 nap telt el (n = 7279). A logaritmizált TSH- és PSA-szintek közti kapcsolatot többszörös regresszióval értékeltük, és a betegek életkorára korrigáltuk. Eredmények: Az lnPSA és lnTSH, valamint az lnPSA és az életkor között szignifikáns kapcsolatot találtunk (r = 0,297, illetve 0,472). A hyperthyreoticus (TSH<0,35 mU/ml) (n = 405) és euthyreoticus (TSH 0,35–4,95 mU/ml) (n = 6698) betegek PSA-szintjei szignifikánsan különböztek, alacsonyabb TSH esetén magasabb volt a PSA-szint (1,118 [0,639–2,338] vs. 0,920 [0,508–1,826] ng/ml, p<0,016). A regressziós elemzés alapján a TSH 10%-os csökkenése esetén a vizsgált populációban 0,42%-kal nő a PSA-szint. Ez azt jelenti, hogy ha egy betegnél a 2,0 mU/ml TSH-szint 0,2 mU/ml-re csökken, akkor a PSA-értéke 42%-kal emelkedne. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy a PSA-szint egészséges referenciatartománya hyperthyreoticus és euthyreoticus betegek között eltér. Javasolt, hogy a PSA klinikai vágóértékét a laboratóriumok a beteg pajzsmirigystatusa alapján módosítsák. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1376–1379.

Open access

Pécsett a hajléktalanok ellátása 16 éve a Pécsi Gondozási Központ feladata. A hajléktalan emberek növekvő száma sürgetővé teszi egy átfogó módszer kidolgozását, amely magában foglalja a szociálpolitikai, a szociológiai, és a pszichológiai gondolkodásmódot egyaránt. A hajléktalanság, az otthontalanság a nélkülözés maximuma, mely sok tényező összhatásának a végeredménye. A korai traumák és a velük együttjáró viselkedési és emocionális problémák olyan diszfunkciókat hoznak létre és hozzájárulnak a hajléktalanság előidézéséhez és rögzüléséhez. Ez az életmód azonban nagyfokú identitás- és személyiségváltozással is jár. A hajléktalanság természeténél fogva a társadalmi intézményektől és a személyes kapcsolathálózatoktól való elszigetelődést eredményezi. A hajléknélküliség gátolja a családtagokkal és a barátokkal való a tartós kommunikációt a kapcsolatok ápolását. Az elszigeteltség oka és következménye is a hajléktalan állapotnak.

Restricted access

Csabai M. , Csörsz I. , & Szili K. ( 2009 ). A gyógyító kapcsolat élménye . Budapest : Oriold és Társai Davis-Floyd , R. ( 1992 ). Birth

Restricted access

(2003): Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón. Szociológiai Szemle XIII. évf. 4, 55–75. S. Molnár Edit (2010): Párkapcsolatot érintő magatartási normák. Demográfia LIII. évf. 2

Restricted access

40 DANIS I. (2000) Gyermekvárás, szülés, korai gondozás - A pre- és perinatális életidőszak pszichoszociális tényezőinek szerepe a szülés utáni gondozási kapcsolat előrejelzésében

Restricted access