Az írás egyszerre leíró és normatív jellegű, azaz a kapitalizmusról mint alkotmányról beszél, s az arisztotelészi hagyománynak megfelelően úgy próbál tényszerű képet nyújtani róla, hogy annak normatív feltételeit is számba veszi. Amellett érvelek, hogy a kapitalizmus egyike a lehetséges és kívánatos jó alkotmányoknak, mert a jó _
, Budapest. Laky Teréz (2002): A munkaerő keresletét és kínálatát alakító folyamatok . OFA, Budapest. Leopold Lajos (1917): Szinlelt kapitálizmus (1914–1917). In: Leopold Lajos: Elmélet nélkül
A dolgozat olyan legitim világértelmezésként próbálja meg bemutatni Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletét, amely valódi alternatívát kínál a mainstream globalizációdiskurzussal szemben. Ennek megfelelően első lépésben azt a módszertani bázist vázolja fel, amelyre végső soron az egész elméleti konstrukció támaszkodik. Ezt követően a világrendszer-elmélet vezérfonalát alkotó történetfilozófia kontúrját rajzolja fel. Végül a kortárs társadalomtudományi elemzések napirendjét is domináló fogalmak és jelenségek wallersteini interpretációját teszi vizsgálódás tárgyává.
A cikk az információs társadalom etikai alapjaival foglalkozik. Megállapítja, hogy az informacionalizmus kialakulásának időszakában még mindig a kapitalizmus az uralkodó gazdasági forma. Ahogy Max Weber a kapitalizmus etikai alapjait a „kapitalizmus szellemében” találta meg, úgy manapság az „informacionalizmus szellemében” jelölhetjt
). Világosság XXVIII. évf. 10. Laki László (2009): A rendszerváltás, avagy a „nagy átalakulás” . Napvilág Kiadó, Budapest. Leopold Lajos (1917): Színlelt kapitalizmus (1914–1917). In: Elmélet nélkül
Why Nations Fail — The Origins of Power Prosperity, and Poverty 2013 Kornai, J. (2007): Szocializmus, kapitalizmus
Max Weber a bahamákon
Storr, Virgil Henry: Understanding the Culture of Markets (Routledge, London and New York, 2013, xiv+149 oldal)
Weber, M. (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások . Gondolat Kiadó Budapest. Weber M A protestáns etika és a
A társadalomtudományokban a holisztikus felfogás akkor helyes és haladja meg a 19. századi paradigmákat, ha az analitikus fázisban nyert szaktudományos ismereteket visszailleszti az átfogóbb egészbe, az összfolyamatba. A görög-nyugati kultúrában fogant válságelemzés gondolati alapjai a kapitalizmus vonatkozásában három nagy hagyományban tipizálhatóak: I. A klasszikus, neoklasszikus elemzési hagyomány szerint a kapitalizmus alapstruktúrái önépítő tendenciájúak, autopoietikus jellegűek, s egészében prosperáló korszakát jelentik az emberiségnek. II. A radikális kritikai hagyomány döntően antikapitalista kritika. A rendszer meghaladása, transzcendálása nélkül szükségszerűek annak önromboló tendenciái, mert egy antagonisztikus létalap következményei: a társadalmi termelés és a magántőkés elsajátítás kibékíthetetlen egymással. III. A mérsékelt kritika, kapitalizmuskritikus gondolkodásmód álláspontján a rendszer strukturális reformokkal javítható, ha az állam és a politikai ágensek szembenéznek az alapviszonyok káros következményeivel és demokratikus módon enyhítik, korrigálják azokat. Válságelhárító, kompenzációs mechanizmusokkal. Ilyen eszköz-e a globális szabadjog, az új lex mercatoria?
but Now with more Reservations. http://pewglobal.org/2009/11/02/end-of-communism-cheered-but-now-with-more-reservations/ Szabó, K. — Hámori, B. (2006): Információgazdaság. Digitális kapitalizmus vagy új
Jameson, Fredric (1997): A posztmodern avagy a késői kapitalizmus kulturális logikája . Jószöveg könyvek, Budapest. A posztmodern avagy a késői kapitalizmus kulturális logikája
