Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "karcsúságideál" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az evészavarok sokféle, időnként irreverzíbilis és veszélyes szövődményekkel és jelentős pszichiátriai komorbiditással járó betegségek, amelyek elsősorban a fiatal nőket érintik. Ellentmondásos eredményeket közölnek azzal kapcsolatban, időben hogyan változik az evészavarok gyakorisága. Célkitűzés: annak meghatározása, hogyan változott az evészavarok és tüneteinek gyakorisága 10 év alatt. Módszerek: Az 1989-ben végzett vizsgálatot (Túry és mtsai, 1991; Szabó és Túry, 1991) ismételtük meg az 1998/1999-es tanévben. Mindkét vizsgálatban ugyanazokat a kérdőíveket alkalmaztuk az evészavarok vizsgálatára: az Evési attitűdök tesztjét, a Bulimia kognitív disztorziós skálát és az Evészavar-súlyossági skálát. A kérdőívet 6 város 9 középiskolájának tanulói töltötték ki. Eredmények: Összesen 2731 tanuló vett részt a vizsgálatban (2138 lány és 593 fiú, az 1. vizsgálatban 932, a másodikban 1799). A testsúly csökkentésére használt módszerek és az evészavar-patológiát jelző kérdőíves pontszám szerint a kóros jelenségek lényegesen gyakoribbak a lányok körében, emellett 10 év távlatában gyakoribbá is váltak. A klinikai és szubklinikai anorexia és bulimia gyakorisága is lényegesen nőtt a lányoknál a vizsgált időszakban (összesen 0,12%-ról 0,68%-ra). Következtetések: Eredményeink alapján az evészavarok tünetei és az evészavar-szindrómák gyakorisága lényegesen nőtt 10 év alatt a hazai középiskolás lányok csoportjában. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítunk a külső megjelenés fontosságának és a karcsúságideál térnyerésének.

Open access

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: rs = 0,37; p<0,01; SCOFF Kérdőív: rs = 0,38; p<0,01), a karcsú szépségideál internalizálásával (rs = 0,55; p<0,001), a testtel való elégedetlenséggel (rs = 0,37; p<0,01), valamint a vonzóság/soványság fontosságával a szépség megítélése során (rs = 0,41; p<0,01). A fentieken túl a vonzóság/soványság fontossága (rs = 0,44; p<0,01) és jó testi kondíció/sportosság fontossága (rs = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk.

Restricted access

Az evészavarok egy lehetséges kockázati tényezője: a szülők megjelenéssel kapcsolatos elvárásai

A potential risk factor for eating disorders: Appearance-related parental expectations

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Demeter
,
Ferenc Túry
, and
Edit Czeglédi

Absztrakt

Elméleti háttér: A külső megjelenés szociokulturálisan meghatározott ideáljai és az ezek elérésére irányuló társadalmi nyomás az evészavarok multifaktoriális etiológiájában a prediszponáló tényezők közé tartoznak. Cél: A kutatás célja a külső megjelenéssel kapcsolatos, a serdülők által észlelt szociokulturális hatások és az evészavarok közötti kapcsolat vizsgálata volt hazai serdülőmintán. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 9—13. osztályos, Budapesten tanuló középiskolás diákok vettek részt (n = 173; 42,8% fiú; átlagéletkor: 17,8 év, szórás = 1,14 év, terjedelem: 15—20 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testsúly és -magasság, Szociokulturális Hatások Kérdőív, Evési Zavar Kérdőív, Evészavartünetek Súlyossági Skálája, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Vonásszorongás Skála gyermekváltozata. Eredmények: Összességében 24 résztvevő (14,0%) esetében jelent meg az evészavar kockázata, és a lányok körében tendenciaszinten nagyobb gyakorisággal fordult elő, mint a fiúknál [18,2% vs. 8,2%; χ2 (1) = 3,473; p = 0,062]. A lányokat a megjelenéssel kapcsolatosan nagyobb mértékű észlelt szociokulturális hatás éri, mint a fiúkat [t(161) = —7,154; p < 0,001; Cohen-d: 1,09]. A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint e szociokulturális hatások fokozottabb volta a nem, az életkor, a testtömegindex, a vonásszorongás és az önértékelés kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi az evészavarok kockázatát (OR = 1,05; p = 0,002; OR 95% CI = 1,02—1,08). A modell által megmagyarázott variancia 29,4%. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a serdülőkori evészavarok és evészavartünetek kockázati tényezőinek megértéséhez, valamint elősegíthetik a hatékony prevenciós programok kidolgozását. Ugyanakkor a serdülők által észlelt szociokulturális hatások evészavarokra vonatkozó előrejelző erejét érdemes lenne külön-külön is vizsgálni (úgymint szülői, média- és kortárshatások).

Restricted access

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Edit Czeglédi
,
Róbert Urbán
, and
Adrien Rigó

) Cognitive-behavioral treatment of obesity. A clinician’s guide. The Guilford Press, New York–London Czeglédi E. (2008) A karcsúságideál, testi attitűdök, szorongás és önértékelés összefüggései normál súlyú

Restricted access

Az evészavarok tünettanának lényeges eleme a testkép megváltozása, a test észlelésének torzulása. Mivel a testkép kialakulását alapvetően vizuális tapasztalatokhoz kötik, valamint az evészavarok kialakulásában a médiumok által sugallt karcsúságideál szerepét szokták hangsúlyozni, korábban felmerült, hogy előfordul-e anorexia látássérültek, például veleszületetten vak személyek körében. Ezt követően közel tucatnyi olyan esettanulmány jelent meg, amely anorexiás vak nőkről számolt be. A jelen irodalmi áttekintés összefoglalja a vakok körében végzett testkép- és evészavar-kutatásokat, s felhívja a figyelmet a testkép vizualitáson túlmenő, komplex, multidimenzionális jellegére.

Restricted access

A divatipar egészségvédelmi szabályozása

Health protective regulation of the fashion industry

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikolett Bogár
,
Ferenc Túry
, and
Bea Pászthy

Összefoglaló. A divatiparra vonatkozó egészségvédelmi szabályozások hiányosak. A karcsúság elérését célzó szociokulturális nyomás a divatiparon belül fokozott, a divatmodelleket gyakran késztetik kórosan alacsony testsúly elérésére, ami pszichológiai abúzusnak felel meg. Ezért a modellek közt az evészavarok prevalenciája magasabb az átlagpopulációhoz képest. A divatvilág veszélyei között ezeken túl a szexuális abúzus, a financiális visszaélések, illetve a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozatlanság említendő. A kockázatok csökkentése érdekében fontos volna nemzetközi szabályozásokat bevezetni a divatszakmában. Az erre irányuló kezdeményezések először 2006-ban jelentek meg Spanyolországban: a modellek foglalkoztatásának feltétele volt az egészséges tápláltsági állapot alsó határától minimálisan elmaradó testtömegindex (18,0) elérése. Később Franciaországban az evészavarok gyakoriságának mérséklésére törvénybe foglalták a modellek kötelező egészségügyi vizsgálatát, illetve az utólagosan módosított divatfotók megjelölését. E szabályozások azonban könnyen kijátszhatók. A törvényhozás mellett különböző szervezetek alkottak olyan irányelveket, amelyek a modellek egészségvédelmét szolgálták. Ezek az iránymutatások elsősorban a biztonságos munkavégzésre, a fiatalkorúak foglalkoztatásának korlátozására és az emberi méltóság megtartására irányulnak. A divatszakmában előforduló feszültségek vezettek továbbá olyan nonprofit szervezetek megalakulásához, amelyek a modellek érdekvédelméért dolgoznak. A divatmodellek egészségvédelmét célzó jogi szabályozás a mai kultúrában domináns karcsúságideál megváltoztatását is szolgálná, mert a szociális tanulás révén a divatot követő átlagnépesség utánozza a modelleket. A divatmodellek egészségének védelme tehát népegészségügyi vonatkozással is bír. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Summary. The fashion industry is lacking sufficient health protective regulations. There is an increased sociocultural pressure to be thin. Fashion models are often forced to reach abnormally low body weight, which can be regarded as psychological abuse. This leads to a higher prevalence of eating disorders among models compared with the general population. Some of the other dangers associated with the fashion industry are sexual harassment, financial exploitation, and unregulated minor labour force. To reduce these risks, it is crucial to introduce international regulations in the fashion industry. The first initiative for such regulations took place in Spain in 2006 when the condition for models’ employment was for their body mass index (BMI) not to drop below 18.0, which is close to the low end of healthy BMI. Later in France, to decrease the prevalence of eating disorders, a legislation on compulsory medical examination for models was made. Also, retouching of photos had to be disclosed. Regulations like these, however, can easily be eluded. Different organisations implemented guidelines, such as establishing safe working conditions, limiting underage labour force, and maintaining dignity to protect models’ health. Tension within the fashion industry led to the formation of non-profit organisations seeking the protection of models’ interest. Regulations protecting models’ health in the fashion industry would encourage society to adjust its predominant ideal for thinness. Just as the general population tends to follow fashion trends portrayed by fashion models, so would they likely imitate the new look of models. Hence, the protection of models’ health goes beyond the fashion industry. It has public health implications as well. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Open access

Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: A cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok

Health goals in emerging adulthood: the personal context of approach-avoidance goal orientation and subjective experiences accompanying these goals

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Sára Imola Csuka
,
Orsolya Rosta-Filep
,
Viola Sallay
, and
Tamás Martos

: Társadalomtudományi Közlöny , 60 ( 3 ), 16 – 23 . 10.1146/annurev.psych.52.1.141 Pukánszky , J . ( 2014 ). A karcsúságideál internalizációja és a testkép kapcsolata fiatal felnőtt nők körében . Iskolakultúra , 24 ( 7–8 ), 102 – 110 . 10

Open access