Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for :

  • "kardiológia" x
Clear All

–165. 13 Simor T. Cardiovascular MRI. In: Préda I, Czuriga I, Édes I, et al. (eds.) Cardiology. Foundations and guidelines. [Kardiovaszkuláris MRI. In: Préda I, Czuriga I, Édes I, et al. (szerk.) Kardiológia

Open access
Authors: Gyöngyi Petra Major, Szabolcs Halász, Tamás Simor, Orsolya Németh, Orsolya Pothárn and Lajos Nagy

. (eds.): Cardiology. [Kardiológiai MR-vizsgálat. In: Temesvári, A, Keltai, M., Szili-Török, T. (szerk.): Kardiológia.] Melania Kiadó, Budapest, 2007, 11–29. [Hungarian] Simor T

Restricted access
Authors: János Borbás, Erzsébet Forczek, Róbert Sepp and Ferenc Bari

Absztrakt:

A telemedicina egy fiatal tudomány, amely integrálni hivatott az informatika és telekommunikáció innovációit az orvostudományba. A telemedicina által kínált sikeres lehetőségeknek nagy biztonságú, költséghatékony folyamatokkal kell biztosítani az egészségügyi ellátás terheinek csökkenését. Célunk volt, hogy bemutassuk a telemedicinás projektek fejlődési fázisait a telekardiológia létező megoldásain keresztül. Nemzetközi publikációk segítségével megvizsgáltuk a vérnyomás-távfelügyelet, elektrokardiográfiás távdiagnosztika, implantálható cardioverter-defibrillátor távgondozása és zseb-ultrahangkészülékek múltbéli és jelenlegi helyzetét. Az újdonságok hatékony bevezetéséhez a) számos nemzetközileg elfogadott, magabiztosan reprodukálható „jó gyakorlatra” van szükség annak érdekében, hogy b) a nemzetközi orvostársaságok ajánlásai megszülethessenek, c) garantálni kell továbbá a költséghatékony alkalmazást, a jól megtervezett fenntarthatóságot, d) a személyes adatok biztonságát, illetve e) elengedhetetlen a szakemberek, betegek képzésének fejlesztése. A munkánk során tárgyalt sztenderdeket javasoljuk a telemedicinás folyamatok fejlesztői számára, hogy a klinikai gyakorlatba eredményesebben tudjanak belépni új termékeikkel. Biztató, hogy a telekardiológia jelenlegi szereplői között találunk a fenti kritériumoknak részben vagy teljesen megfelelőket is. A további fejlődés hozzájárulhat az egészségügy anyagi fenntarthatóságához és az emberierőforrás-korlátok leküzdéséhez. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1741–1746.

Restricted access
Authors: Róbert Kirschner, Zsolt Pécsvárady, J. Róbert Bedros, Levente Tóth, Krisztián Kiss and Tamás Simor

Alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő betegek gyakran szenvednek egyúttal coronariabetegségben, de klasszikus noninvazív kardiológiai módszerekkel történő vizsgálatuk gyakran nem lehetséges vagy jelentősen korlátozott értékű. Célunk bemutatni az alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő betegek kardiológiai felmérésére végzett dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálat biztonságosságát és eredményességét. Huszonegy, alsó végtagi artériás érszűkületben szenvedő beteget (átlagéletkor 64,3±7,7 év) vizsgáltunk prospektív módon dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálattal. A 21 betegen a vizsgálat protokoll szerint elvégezhető volt. Az életkori célfrekvenciát a betegek 95,2%-a érte el. Súlyos szövődmény nem lépett fel. A képminőség az 1-től 4-ig terjedő skálán az összes bal kamrai szegmens vonatkozásában kifogástalan (medián, interkvartilis) [4 (4-4)] volt. Öt betegnél (23,8%) volt reverzíbilis ischaemiára utaló falmozgászavar kiváltható. A falmozgászavarok megítélése tekintetében a vizsgálók közötti egyezés igen jó [κ = 0,87 (p<0,0001)] volt. Az alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek noninvazív kardiológiai felmérése céljából végzett dobutaminterheléses szív mágneses rezonanciás vizsgálat biztonságos és eredményes módszer. Orv. Hetil., 2011, 152, 285–291.

Restricted access

. Lozsádi K., Czuriga I.: A kardiológia áttekintő története. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. Lozsádi K., Czuriga, I. A kardiológia áttekintő története

Restricted access

Matos L., Czuriga I.: A digitálisz regénye. In: A kardiológia áttekintő története. Szerk.: Lozsádi K., Czuriga I. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2009, 245–249. Czuriga I

Restricted access

Az invazív kardiológia elterjedésével, új hazai centrumok megnyitásával ma már mindenki számára elérhetővé vált a koronarográfia és a szükséges coronariarevascularisatio. Az akut coronariabetegségek (ST-elevatiós myocardialis infarctus, ST-elevatióval nem járó akut coronariaszindróma) invazív ellátásának indikációs köre mára kikristályosodott. Ugyanakkor a stabil coronariabetegség megítélése, invazív kivizsgálásának indikációja több tényezőtől függ, meghatározása összetett feladat. Tartalmazza a klinikai rizikóstratifikációt (köztük a klasszikus rizikófaktorok elemzését), a balkamra-funkció meghatározását, a terheléses vizsgálatokat és a koronarográfia alapján történő anatómiai rizikóbecslést. A szerzők a jelenleg rendelkezésre álló adatok, vizsgálatok és ajánlások alapján összefoglalják a stabil coronariabetegség rizikóstratifikációját és invazív kivizsgálásának indikációit.

Restricted access

Absztrakt

Az antithromboticus gyógyszeres kezelés napjaink gyakorlati medicinájának egyik fontos, de sokszor bizony eléggé faragatlan talpköve. Az antithromboticus szerekkel kezelt betegek kíméletlenül megjelennek olyan kollégáink gyakorlatában is, akik nem feltétlenül a terület szakértői. Ráadásul az ezredfordulót követően a vérlemezkegátló és antikoaguláns gyógyszereknek új és újabb molekulái kerültek használatba, sokszor kombinációban. A betegek számára ez az ugrásszerű fejlődés fontos volt, hiszen a szívbetegségek gyógyszeres és legújabban eszközös antithromboticus kezelése nyitotta meg az utat a kardiológia sok modalitásának fejlődéséhez. Sokáig a bevált „négyes” (heparin, kumarin, aszpirin és clopidogrel) elemeinek kombinálása jelentette a fejlődést. Időközben azonban új szerek, többek között direkt hatású orális antikoagulánsok bevonására is sor került. Itt az ideje felzárkóznunk az új antikoagulánsok használatának terén, tekintet nélkül arra, hogy az orvoslás mely területén dolgozunk. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1507–1510.

Restricted access

A csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek multipotensek, kitűnő regenerációs készséggel rendelkeznek, sejtkultúrában nemcsak mesodermalis, hanem ectodermalis és endodermalis eredetű sejtekké is képesek differenciálódni. A regeneratív folyamatot bioaktív molekulák, speciális növekedési faktorok és vivőanyagok támogatják. A csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek jól felhasználhatók a sérült szövetek pótlásában és egyes betegségek gyógyításában. Az álízületek, csontdefektusok gyógyításában előnyösen alkalmazható a sejtes terápia, a csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtekből megfelelő eljárással osteoblastok alakulnak ki. Ma már a klinikai alkalmazásról is vannak sikeres adatok. A sérült ízületi porc gyógyítása a csontvelőben lévő mesenchymalis őssejtek felhasználásával sikeresnek látszik a porcszövet regenerációjában. A kardiológia területén a myocardialis infarctus, továbbá a központi idegrendszer egyes betegségeinek és sérülésének gyógyításában számoltak be eredményes vizsgálatokról és klinikai alkalmazásokról. Vannak már biztató adatok máj- és vesebetegségekben, sérülésekben és a diabetesben történt alkalmazásról is. A közlemény célja, hogy áttekintse a közelmúltban végzett számos preklinikai vizsgálat során a mesenchymalis őssejtek molekuláris jellegzetességeit, az állatkísérletek során nyert eredményeket és a klinikai alkalmazás lehetőségeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1807–1815.

Restricted access

A koszorúér-betegség alapját jelentő atheroscleroticus folyamatok gyógyszeres kezelése mellett a percutan intervenciós módszer szerepe az utóbbi évtizedekben egyre jelentősebb. A stentek elterjedésével a percutan koszorúér-intervenció akut sikerrátája jelentős javulást mutatott, azonban a hagyományos fémstentekben keletkezett instentrestenosis újabb kihívást (és anyagi ráfordítást) jelent az intervenciós kardiológia számára. Az instentrestenosis csökkentése hatékonyan kivitelezhető gyógyszerkibocsátó stentek alkalmazásával, ahol a stent fémvázára felvitt polimerhez citosztatikus anyag kapcsolódik. Az intimaproliferáció gátlásával az instentrestenosis gyakorisága 10% alá csökkenthető. A gyógyszerkibocsátó stentekben megjelenő restenosis kezelése azonban jelenleg megoldatlan probléma. Egyes elméletek szerint az érfal reaktivitását kiváltó/fenntartó fém, illetve polimer kiküszöbölése jelenthet megoldást. A kutatások két irányba folytatódnak ezek alapján: 1. biológiailag lebomló polimer, illetve stent; 2. gyógyszerkibocsátó ballon. Jelen dolgozatukban a szerzők egy tanulságos eset kapcsán adnak áttekintést az utóbbi módszerről. Orv. Hetil., 2010, 37, 1509–1514.

Open access