Search Results
, to date, there have been no studies examining the scientific publication outputs and its relationship to knowledge economy indicators for ASEAN countries. Although recent studies have attempted to analyze scientific publication from Bangladesh
Összefoglaló. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedekben az OECD milyen szerepet vitt a globális és a nemzeti szintű szocioökonómiai modellek alakításában. Vizsgáljuk befolyásának erejét, illetve azt is természetesen, hogy milyen irányba mozdította a folyamatokat. Ehhez egyrészt visszamegyünk időben a kezdetekhez és elemezzük a szervezet szerepének alakulását, másrészt pedig összehasonlítjuk más meghatározó nemzetközi szervezetekkel.
Summary. This study aims to examine the global role played by the OECD as an organisation in influencing socio-economic models around the world, as well as in individual nation states, with special attention to the concept of the ‘knowledge economy’. In order to carry out this assessment, we return to the precursors of this organisation after the World War Two. The role played by the OECD is then discussed across time, and in comparison to other major international economic institutions, such as the IMF, the World Bank and the European Union.
Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni.Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító „élő laboratórium“ gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az on-line jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőjének feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a részt vevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában.Minthogy innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az Interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.
A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.
‘transversal’ components. Changes in VET can accordingly be interpreted as shifts in these configurations and as changes in the frequencies of certain patterns. Analysing content change: the knowledge economy and Industry 4
Summary
A verseny a közgazdaságtan azon kulcsfogalmai közé tartozik, amelyeket unos-untalan használunk, de csak nagyon ritkán definiálunk. Ez a tartózkodás a pontos meghatározástól nem véletlen, hiszen többrétegű, bonyolult fogalomról van szó, amely Neander-völgytől a Szilícium-völgyig felöleli az egész emberi történetet. Kitüntetett jelentőségre tesz _s
Nemzetközi szinten a pólusok dinamikus szegmensét jelentik az új gazdaságnak. Fejlesztési stratégiájuk ötvözi az innováció ösztönzését és a fenntarthatóság előmozdítását. A póluskoncepció ideájában és gyakorlatában rendhagyó törekvéseket és megoldásokat fedezhetünk fel a fejlesztéspolitikában és a különböző szereplők együttműködésében. Eddigi sikereik reményt ébreszthetnek aziránt, hogy sikerülhet válaszolni a XXI. század komplex kihívásaira és szé__
In the era of knowledge economy, a country’s economic competitiveness depends largely on the development level of high-tech industry. This paper evaluates the efficiency of China’s high-tech industry in 31 provinces in 2012 with data envelopment analysis. The empirical results are summarized as following. Firstly, when the effects of exogenous environmental variables are not controlled, the comprehensive technical efficiency of 31 provinces will be overestimated, the pure technical efficiency will be underestimated, and the scale efficiency value will be overestimated. Secondly, after eliminating the environmental impact, the comprehensive technical efficiency of 31 provinces with the average of 0.395 is rather low, due to the low scale efficiency.
T. Boeri - A. Börsch-Supan - A. Brugviani - R. A. Kapteyn - F. Peracchi (eds): Pensions: More Information, Less Ideology(Boston/Dordrecht/London: Kluwer Academic Press, 2001, 196 pp.) B. Å. Lundvall - G. Esping-Andersen - L. Soete - M. Castells - M. Telò - M. Tomlinson - R. Boyer - R. M. Lindley (ed.: M. J. Rodrigues): The New Knowledge Economy in Europe. A Strategy for International Competitiveness and Cohesion (Cheltenham, UK, Northampton, MA, USA: Edward Elgar, 2002, 337 pp.) G. Gorzelak - É. Ehrlich - L. Faltan - M. Illner: Central Europe in Transition: Toward EU Membership (Warsaw: Regional Studies Association, 2001, 371 pp.)
Abstract
Developing countries share disbelief about the benefits of the endogenous production of science as a tool for economical growth. Hence, public policies to strengthen science and technology and promote the culture of innovation are, in general, weak and sometimes incoherent. Patenting has become not only an icon to protect discoveries which can yield profits and enable socio-economical growth but also a potent informetric tool to assess innovation and certainly, since the seminal work of Narin, to understand the multidimensional interactions between science, technology and innovation. In this article we examine the impact of Chilean research articles on world technology as viewed by the link between articles produced in Chile and US patents. Our results show that from 1987 to 2003, 509 US patents had 562 citations to 273 articles produced at least, by one author working in a Chilean institution. US, not Chilean companies are the holders of patents citing Chilean produced articles. The research articles covered many disciplines but a clear concentration occurred in the biomedical field. Additionally, chemistry was also well cited. Our results confirm that in Chile a non-patenting culture which involves researchers and institutions still prevails. Hence, public policies need to be designed and implemented to foster scientific production and innovation in order to advance progress in the current knowledge-economy-driven society which sustains competitiveness in the globalized world.
