Search Results

You are looking at 1 - 10 of 93 items for :

  • "kompetencia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A szerző meghatározza a képesítési követelmények szerepét betöltő tanulási - eredményeket: kompetenciák, sztenderdek funkcióit, és a velük szemben támasztható - elvárásokat: tegyék lehetővé a képzettség megítélését, határozzák meg a képzés tartalmát, szerkezetét, szemléletmódját, biztosítsák a hallgatók felelősségvállalásának és önálló tanulásszervezésének lehetőségeit, - leírja, és példákkal illusztrálja a fenti kívánalmaknak megfelelő kompetenciák jellemzőit, valamint  - bemutatja a kompetencia alapú képzés megtervezésének egy lehetséges algoritmusát.

Restricted access

Az utóbbi néhány évtized megmutatta, hogy az európai foglalkoztatottság/foglalkoztathatóság és versenyképesség csakis abban az esetben kerülhet a világ élvonalába, ha a „potenciális munkaerő” felkészültségét biztosító oktatás és szakképzés (beleértve a felsőoktatást is) illeszkedik a piaci elvárásokhoz, ha képes lépést tartani a dinamikusan fejlődő világgal. A munkaerő-piaci alkalmazhatóság követelményeit a munkaadók európai szövetsége (UNICE) - a Bologna-folyamat támogatójaként -, legutóbb 2004-ben tette közzé. A tanulmány egyrészt a munkaadói oldal szakképzéssel szembeni elvárásainak „történetiségébe” nyújt bepillantást, másrészt vázolja a gazdaság munkaerő-fejlesztéssel szembeni elvárásait, a kompetencia alapú fejlesztés iránti érdekeltség megjelenését, azokat a főbb folyamatokat, elemeket, amelyek mára paradigmaváltást, új személetmódot követelnek a humán erőforrás fejlesztésében.

Restricted access

Egy empirikus vizsgálat eredményei alapján a tanulmány összefoglalja a tanárok, igazgatók és iskolafenntartók kritikáját a kompetencia alapú képzés bevezetésének szükségességéről, az egyetemi oktatók által összeállított kompetencialistáról, annak tartalmáról, hiányosságairól és megvalósíthatóságáról. A szerző a vélemények alapján javaslatokat fogalmaz meg a képzés tantervi és módszertani fejlesztésére, a gyakorlóiskolákkal és mentorokkal való együttműködés új formáinak kidolgozására.

Restricted access

Elvégzetlen feladataink: hiányzó definícióink

Awaiting completion: Definitions missing in action

Magyar Sebészet
Author:
F. Tamás Molnár

beavatkozás/cselekmény és a sebészi kompetencia határa a kérdés, azaz része (belülre esik), avagy kívülre, amikor nem várhatom el, vagy éppen tiltott valamely művelet. Távol esőnek tűnik, de egy-egy klinikai vagy jogi kérdés kapcsán a probléma magva közös. A

Restricted access
Educatio
Authors:
Csilla Czeglédi
and
Tímea Juhász

Absztrakt:

Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.

Open access

A dolgozat áttekinti, hogy milyen fogalmi előzményei voltak a pozitív pszichológiai szemlélet kialakulásának. Ilyen a kultúra és a személyiség szerepe a 19. század közepén John Stuart Mill filozófiájában, az aktiváció és a viselkedés energetikájának problémája, a kompetencia fogalomrendszerének beillesztése az emberi motívumok rendszerébe, a személyiség aktív koncepciója az önmegvalósítás előtérbe helyezésével és a determinizmus megkérdőjelezése.

Restricted access

A kognitív készségek hatása a diplomás bérekre

The Impact of Cognitive Skills on Earnings of Graduates

Educatio
Author:
Anna Sebők

Hermann Z., Horn D., Köllő J., Sebők A., Semjén A. & Varga J. (2019) Szövegértési és matematikai kompetencia hatása a keresetre és foglalkoztatási esélyekre. In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z. & Scharle

Open access

A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.

Restricted access

Nárcizmus és jóllét – a nárcisztikus működésmód költségei

Narcissism and well-being: the costs of narcissistic functioning

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Márton Engyel

A nárcisztikus működésmód és a jóllét kapcsolata régóta viták tárgyát képezi. Az önbeszámolós kérdőíveken alapuló kutatások a grandiózus nárcisztikus vonások és a jóllét számos mutatója között rendre közepesen erős pozitív kapcsolatot mutatnak, míg a sérülékeny nárcizmus inkább negatív affektivitással, alacsony önértékeléssel és alacsonyabb jólléttel jár együtt. Azonban, ha a nárcizmust mint a pozitív önértékelés elérésére irányuló önszabályozási működésmódot értelmezzük, akkor a pusztán önbeszámolós mérések számos torzítást tartalmazhatnak. A jelen tanulmányban ezért az öndeterminációs elmélet keretrendszerét és az eddig összegyűlt kutatási eredményeket felhasználva áttekintjük, hogy a nárcisztikus működésmód mennyire járhat együtt az alapvető emberi szükségletek – a kompetencia, az autonómia és a kapcsolódás – kielégítettségével. Áttekintésünk alapján a nárcisztikus működésmód leginkább a kapcsolódás szükségletére fejthet ki negatív hatást, míg a kompetencia és az autonómia esetében részben pozitív, részben negatív következményekkel számolhatunk. Végül számba vesszük a további lehetséges kutatási irányokat, amelyek segíthetnek a fennmaradó kettősség tisztázásában.

Open access

Kiberbiztonsági kompetencia hálózatok Európában – K+F+I lehetőségek a következő évtizedben

Cybersecurity Competence Network in Europe – R&D&I Opportunities in the Next Decade

Scientia et Securitas
Author:
Csaba Krasznay

Összefoglalás. Az elektronikusan tárolt információ biztonsága, általánosabban véve a kiberbiztonság, az egyik legnagyobb kihívás a 21. században. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb fenyegetések, melyekre innovatív és újszerű megoldásokat kell adni. Ezek az innovatív megoldások mindenképpen magukkal hozzák az olyan új típusú technológiák használatát az információbiztonságban, mint például a Nagy Adatokból (Big Data) való építkezés és az erre épülő mesterséges intelligencia. Ennek támogatása érdekében az Európai Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban kiemelt fontosságúnak tartja a kiberbiztonsági innovációkat. A tanulmány bemutatja a kiberbiztonsági kompetenciahálózatok tervezetét, illetve ismerteti, hogy milyen kutatás-fejlesztés-innovációs lehetőségek lesznek a következő évtizedben Európában.

Summary. Security of stored digital information and more generally, cybersecurity is one of the biggest challenges of the 21st century. Besides the negative effects of cybercrime, cyberespionage, or other state sponsored activities, like cyberwarfare, our society and economy should face the exposure of infocommunication systems all around us. At the dawn of 4th industrial revolution when the whole world is going to be digitalized and will be surrounded by networked digital devices in homes, cities and industry, new threats are constantly emerging that need to be responded with new innovative solutions. These innovative solutions should include the usage of big data and artificial intelligence built onto it. They should also give a response for the inherited risks of legacy systems that can be found in many critical information infrastructures. Meanwhile, they should protect the digital privacy of citizens by not giving out unnecessary user data which is contradictory with the need of big data and AI mentioned before.

Due to the emerging cybersecurity threats and the virtually non-existence of European cybersecurity market, European Union gives high importance for cybersecurity innovation and will support it between 2021 and 2027. In the proposed budget for this period, approximately 3 billion of euros is expected to be spent to cybersecurity related research. On the one hand, that fund may help European research institutes, enterprises, and startups to appear on the global market, on the other hand this is the only possible way to regain Europe’s digital independence from the United States and China. In alignment with the European security policy, these innovative solutions may also lead to reducing the amount of cybercrime, ensure the resilience of continental critical information infrastructure and can help to establish strong European cyberwarfare capabilities. As Ursula von der Leyden, president of the European Commission said in her op-ed in February 2020, “The point is that Europe’s digital transition must protect and empower citizens, businesses and society as a whole. It has to deliver for people so that they feel the benefits of technology in their lives. To make this happen, Europe needs to have its own digital capacities – be it quantum computing, 5G, cybersecurity or artificial intelligence (AI). These are some of the technologies we have identified as areas for strategic investment, for which EU funding can draw in national and private sector funds.” The study presents the draft of cybersecurity competence networks and describes what R&D&I possibilities will be in Europe in the next decade.

Open access