Search Results

You are looking at 1 - 10 of 59 items for :

  • "konfliktus" x
Clear All

Szervezeti hatalom és konfliktus

Esettanulmány a nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezéséről

Társadalomkutatás
Author: Gábor Budai

A dolgozat a titkosszolgálatok átszervezése nyomán lezajló hatalmi játszmákat és konfliktusokat teszi vizsgálat tárgyává szervezetszociológiai nézőpontból. Ennek megfelelően először röviden áttekinti a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerváltás utáni kiépülését, és felvázolja az államigazgatáson belüli strukturális-funkcionális helyüket. Ezt követően kerül sor a reformelképzelé__

Restricted access

Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik fél ellenséges gesztusát követi a másiké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképp kapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamat mindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnak olyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni. Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fő vett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódó konfliktusokból való kilépést bizonyos interaktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktív tényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pedig a mentalizációs képesség hatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhoz fordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus, a békülési gesztus, a viszonzatlan békülési kezdeményezés és a bosszú jelenségei. A kísérletes játékot azért tartottuk megfelelő keretnek, mert a viszonzatlan békülési gesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetséges benne, másrészt a mentalizációs képesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibontakozhatnak. A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egyértelmű megerősítést nyert: ez az esemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményező felet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevő anyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a várakozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szemből olvasás tesztben jobb eredményt elérő személyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebben békülnek, könnyebben tudnak megegyezésre jutván véget vetni a konfliktusoknak.

Restricted access

Jávor I., Rozgonyi T. (2005): Hatalom, konfliktus, kultúra. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Hatalom, konfliktus, kultúra

Restricted access

A Testvérkapcsolati Kérdőív magyar verziójának (Sibling Relationship Questionnaire, SRQ; Furman, Buhrmester, 1985) pszichometriai sajátosságait vizsgáltuk 991 fős magyar fiatalokból (8–25 év) álló mintán. Feltáró faktorelemzést végeztünk, mely 10 skálát (bizalom, együttlét, hasonlóság, példakép testvér, példakép én, proszociális viselkedés, veszekedés, versengés, anyai és apai részrehajlás) és 3 dimenziót (közelség/melegség, konfliktus és szülői részrehajlás) igazolt. Mind a 10 skála, mind pedig a 3 dimenzió belső konzisztenciája jó (0,61–0,93). A kérdőív konstruktum validitásához az Achenbach-féle Gyermekviselkedési Kérdőív önjellemző (CBCL-YSR), hosszú változatát töltettük ki 294 fővel. Korreláltuk a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziókat az internalizáló, externalizáló magatartással, az összprobléma, valamint a szociális kívánatosság skálákkal. Hierarchikus és K középpontú klaszteranalízis segítségével tipizáltuk a testvérkapcsolatokat közelség/melegség és konfliktus dimenziókra alapozva. Eredményeink szerint öt kapcsolati típusról beszélhetünk: kiegyensúlyozott, idilli, konfliktusos, érzelemgazdag és távolságtartó. A kapott eredmények összességében a Testvérkapcsolati Kérdőív megbízhatóságát és validitását igazolták, bebizonyították, hogy a testvérkapcsolatok fő aspektusai a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziók.

Kutatásunkban célunk volt megalkotni egy magyar nyelven elérhető testvérkapcsolatokat vizsgáló kérdőívet. A Testvérkapcsolati Kérdőív (SRQ) magyar verziója előtt nem volt Magyarországon olyan operacionalizált eljárás, mellyel e kapcsolati típus elemezhető lett volna.

Restricted access

Ha a görög kultúra azon szegmensére gondolunk, amelyet közmegegyezés alapján ’vallás’-nak nevezünk, elsősorban a politeizmus és az isteni pantheon kifejezések juthatnak eszünkbe. Természetesnek vesszük, hogy a görög vallásban több isten részesül kultikus tiszteletben, az egyénnek számos isten ünnepén kell részt vennie, nekik áldoznia, hozzájuk fohászkodnia kell, hogy polispolgári kötelességét teljesítse. Ám nem igazán szoktunk foglalkozni azzal, hogy ez a sokistenes vallási környezet miképpen működik: az egyén milyen módon tart fönn egyszerre több istennel kapcsolatot, hogyan tisztel több istent, képes-e egyáltalán arra, hogy a pantheon összes istenével jelentéssel bíró kapcsolatot ápoljon? Az utóbbi két évtized görög vallástörténeti kutatásait a fenti kérdések foglalkoztatják, a cikk ennek a tudományos iránynak a keretébe illeszkedve a politeizmuson belül létrejövő egyensúlyi helyzetet, az istenek között kialakuló konfl iktusokat, az egyén részéről személyes igények mentén megvalósuló választásokat és a személyes pantheonok képződését teszi vizsgálata tárgyává.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access

A tanulmány a szervezeti növekedés humán aspektusait vizsgálja. A létszám növekedése a vállalat szinte minden területén jelentős változást okoz az egyén számára, hiszen változik a szervezeti struktúra, ami hatással van a kommunikációra, a személyes kapcsolatokra, a munkával való elégedettségre, a munkamegosztásra is. Az egyén számára a változás egyaránt jár pozitív és negatív következményekkel. Egy elővizsgálat keretében került felmérésre, hogy a szervezet mérete alapján mely területeken jelenik meg eltérés a kisebb, illetve nagyobb cégek dolgozóinak megítélésében, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jellemezhetők a kisebb, illetve nagyobb vállalatok. Az elővizsgálatban nyert eredményekre épül a tanulmány második vizsgálata, mely a növekedés egyénre gyakorolt hatását igyekszik tetten érni. A fő vizsgálat alapfeltevése az, hogy a létszámnövekedést a szervezet tagjai összességében inkább negatívan élik meg. Az eredmények megerősítik a kiinduló hipotézist, annak ellenére, hogy a növekedés során a nagyvállalatok előnyeit is megemlítik a megkérdezettek. A vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a személyes kapcsolatok megromlása és a változással szembeni ellenállás együttesen tehető felelőssé a növekedés ilyen negatív megítéléséért.

Restricted access

A közel-keleti konfliktus árnyékában a palesztin területek izraeli megszállása (1967) óta a reálgazdasági folyamatok sokat változtak. Az első évtizedekben a Nyugati Part (Ciszjordánia) és a Gázai övezet gazdasága látványosan fejlődött, az 1980-as évek végére az izraeli és palesztin gazdaság teljesítménye közötti különbségek m_

Restricted access

. (1991): Tárgyalási Kapcsolatok. In: Mastenbroek: Konfliktus-menedzsment és szervezetfejlesztés . KJK, Budapest, 140-181. Tárgyalási Kapcsolatok 140 181

Restricted access

A magyar társadalom tradicionális, családcentrikus jellegéből és az orvosnők magas arányú munkavállalásából fakadóan a férfi orvosokhoz képest magasabb lehet az orvosnők körében a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus gyakorisága. A szerzők feltételezték, hogy a munkahely-család konfliktus csökkentheti az orvosnők munkahelyi elégedettségét. A munkahely-család konfliktus és a munkahelyi elégedetlenség gyakoriságáról és lehetséges kapcsolatáról orvosnők körében azonban alig áll rendelkezésre megbízható adat. Célkitűzés: A munkahely-család konfliktus, valamint a munkahelyi elégedetlenség prevalenciájának feltárása és a közöttük lévő kapcsolat vizsgálata orvosok körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat 219 orvosnő és 201 férfi orvos körében önkitöltős kérdőívek felhasználásával. Eredmények: A vizsgálati hipotézisnek megfelelően, az orvosnők szignifikánsan magasabb munkahely-család konfliktusról számoltak be, mint a férfiak [3,0 (SD 0,9) vs. 2,6 (SD 0,9); t (df): –3,8(418); p < 0,001]. Ezenkívül szignifikánsan több orvosnő (56%) jelzett munkahely-család konfliktust gyakran és nagyon gyakran a férfiakhoz képest (41%) [χ 2 (df) = 9,3 (1); p < 0,01]. Szignifikánsan kevesebb orvosnő (55%) számolt be magas fokú munkahelyi elégedettségről, mint férfi (66%) [χ 2 (df) = 4,8 (1), p < 0,05]. Hasonlóan, szignifikánsan több orvosnő (13%) jelentett súlyos fokú munkahelyi elégedetlenséget, mint férfi (6%) [χ 2 (df) = 4,7 (1), p < 0,05]. Orvosnők és a teljes orvosi populáció körében a munkahely-család konfliktus a munkahelyi elégedetlenség prediktorának bizonyult (β = –0,17, 95%-os CI –0,31 – –0,04 orvosnőknél és β = –0,14, 95%-os CI –0,22 – –0,04 a teljes orvosi populációnál). Következtetések: Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy a munkahely-család konfliktus szintje és prevalenciája orvosnők körében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Ezenkívül az eredmények azt mutatják, hogy a munkahely-család konfliktus a munkahelyi elégedetlenség egyik kiváltó tényezője lehet, ami negatívan befolyásolhatja az orvosnők és férfi orvosok életminőségét és következésképpen a betegellátás színvonalát.

Open access